Vad síkokon s zord ormokon át Járjuk a búknak e földi honát: Ma s holnap is újra, sok árva nomád, S tán éveken át visz ez az út, Ám mikor immár csügged a szív, S törve, gyötörve bús ere vív, Eljut a helyre, hol hullani hív Könnyet a Könnyvizü Kút. Drága, szelíd hely ez, űli homály, S mind csupa bús, aki erre talál, Már neki mindegy a lét s a halál, S gondja, reménye lehullt -, Itt ciprusos árnyak ezüst raja leng, Bús szobrok alakja fájva dereng, De csengve a csendbe, mely erre mereng, Csillog a Könnyvizü Kút. És árad s nem fárad a halk szavu zaj, És zengve is enyhe a gyenge moraj: Ha hallja, kit űz vala szívbeli baj, Már innen válni se tud, Már szóra se rezdül a gége, Térdre parancsol a béke, S bomlik a búk puha féke, Mert itt ez a Könnyvizü Kút. A sziv katja tv. S jobban a víz ive csobban, Égre zenél magasodtan, Vissza lehullva azonban Hangja a szívbe lefut -, Áldva e kút csodaképpen: Túl sikon és meredélyen Sírni hajolsz le te mélyen, S arcod a vízre borult. Ám amig itt leborulva heversz S halni se mersz, és élni se mersz, S terveket, álmokat őröl a perc, S minden a semmibe fúlt -, Hajh, száll azalatt és illan a lét, S nem fordul a zord nép arca feléd, Nem bánja, hogy útadat eltereléd, S hogy szörnyű nehéz az az út... Ám te ne adj a közönyre!
Charles Martin - A szív kútja leírása Igen kalandos, ám bűnökkel és megbánással teli élet Charlie Finné. Olybá tűnik, a tehetséges és intelligens férfinak mindene megvan, még sincs semmije. Kamaszkorában árvává lesz, és hamar megtanulja, miként boldoguljon egyedül a világban. A Harvard ösztöndíjasaként egyenes út vezet számára az üzleti életbe, ahol igen jövedelmező, ám annál veszélyesebb ügyletekbe kezd, mígnem a sorstól kegyetlen leckét kap, és döntéseiért súlyos árat kell fizetnie. Nemcsak az általa olyannyira szeretett emberek kerülnek veszélybe, hanem ő maga is. A sziv katja 4. Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő. A közönyösség álarca lehull, leomlanak a maga köré vont falak. Ott áll pőrén, kiszolgáltatottan. Egy asszony és egy kislány azonban a gondjaiba veszi, és olyasvalamit ad a férfinak, amire mindennél nagyobb szüksége van: magát a reményt – a szeretetre, az újrakezdésre és a bűnöktől való megtisztulásra. Jellemzők Kiadó: General Press Szerző: Charles Martin Cím: A szív kútja Műfaj: Romantikus Megjelenési idő: 2016.
Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő. A közönyösség álarca lehull, leomlanak a maga köré vont falak. Ott áll pőrén, kiszolgáltatottan. Egy asszony és egy kislány azonban a gondjaiba veszi, és olyasvalamit ad a férfinak, amire mindennél nagyobb szüksége van: magát a reményt – a szeretetre, az újrakezdésre és a bűnöktől való megtisztulásra. A KÚT ÉS A KERESZT HITÜNK JELKÉPEI. A SZÍV KÚTJA KÜLÖNÖSKÉPPEN | Pomáz Város weboldala. Értékelés: Régóta szemezek az író regényeivel, és erre a történetre esett a választásom. Mondanom sem kell, mennyire lenyűgözött a szerző meséje, amely két életforma találkozásáról, modern világunk bűnös üzelmeiről, és egy harmadik világbeli ország tisztaságáról szól. Eddig nem sokat tudtam Nicaraguáról, de most már tisztelem az ott élő embereket, akik azért harcolnak természeti csapásokkal, kíméletlen üzletemberekkel, hogy nekünk meglegyen a reggeli feketénk. A regény főhőse végigköveti ezt az utat, és kizsákmányolóból földműves lesz. Charlie: Hosszú és fájdalmas utat jár be, megérdemli a feloldozást.
Személyes ajánlatunk Önnek online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. NAPI SOROK: Charles Martin: A szív kútja. 7920 Ft ÚJ 3314 Ft 2974 Ft 4674 Ft 3592 Ft 2952 Ft Szerző Születési dátum: 1969. november 3., Egyesült Államok A víz őrzője Charles Martin Szállítás: 2-6 munkanap Könyv Murphy Shepherd olyan ember, akinek tömérdek titka van. Egyedül él Floridában, egy folyóközi szigeten, ahol egy rég elnéptelenedett templom birtokát felügyeli, ám emellett a napjait azok megmentésének szenteli, akik valamilyen okból veszélybe kerültek. Amikor kiment egy... 3192 Ft Áldó eső Allie-t megannyi tragédia sújtja: nemcsak a szeretett családi étterme vész oda, de egy borzalmas autóbalesetben a második férje is meghal. Az asszony már csaknem elveszti minden reményét, amikor egy szívének igen kedves ember bukkan fel a múltjából.
Mégis megvan benne az az épp szükséges izgalom, hajtóerő, ami miatt nehéz letenni, ami miatt tovább kell olvasni. A főszereplő jellemfejlődése nagyon erős, nagyon negatív hősből válik értékes emberré. Talán ez is húzóereje a cselekménynek: az olvasó érzi, várja a jóság, az odaadás, az önfeláldozás győzelmét. Ha ezek mellé igaz bűnbánat is társul, kész a megváltás. Szóval: Charlie Finn (mondjuk ki tisztán) drogkereskedő. Alaptermészete szimpatikus, hiszen megvan benne a lojalitás, egyfajta betyárbecsület. Ő maga tiszta, a drog csak áru, nem szenvedély. Azt vallja, hogy ő nem tesz egyebet, mint árut szállít azoknak, akik ha nem tőle, mástól vennék meg a "cuccot". Tehetséges és intelligens férfi, de egyáltalán nem gonosz. Tetteinek következményeit nem látja, mert nem akarja látni. Egész addig, míg a kábítószer direkt módon azokat nem érinti, akiket legjobban szeret. A SZÍV KÚTJA - ROMANTIKUS REGÉNYEK. Finn kamaszkorában elárvult, ezért barátja és üzlettársa családját sajátjaként szereti, rajong Colin kislányáért és kamasz fiáért.
Ajánlja ismerőseinek is! Igen kalandos, ám bűnökkel és megbánással teli élet Charlie Finné. Olybá tűnik, a tehetséges és intelligens férfinak mindene megvan, még sincs semmije. Kamaszkorában árvává lesz, és hamar megtanulja, miként boldoguljon egyedül a világban. A Harvard ösztöndíjasaként egyenes út vezet számára az üzleti életbe, ahol igen jövedelmező, ám annál veszélyesebb ügyletekbe kezd, mígnem a sorstól kegyetlen leckét kap, és döntéseiért súlyos árat kell fizetnie. Nemcsak az általa olyannyira szeretett emberek kerülnek veszélybe, hanem ő maga is. A sziv katja 6. Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő. A közönyösség álarca lehull, leomlanak a maga köré vont falak. Ott áll pőrén, kiszolgáltatottan. Egy asszony és egy kislány azonban a gondjaiba veszi, és olyasvalamit ad a férfinak, amire mindennél nagyobb szüksége van: magát a reményt - a szeretetre, az újrakezdésre és a bűnöktől való megtisztulásra. Kiadó: General Press Kft.
Mindezt Gábor Dénes munkásságának jegyében, akinek tudományos örökségét kiállítás mutatja be a BME OMIKK aulájában" – válaszolta a kérdésére Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense. Az rendezvényre előzetesen 150-en regisztráltak. Az ország sok középiskolájából, nemcsak Budapestről, hanem Miskolcról, Pécsről, Nyiregyházáról is érkeztek diákok, középiskolás tanárok. "Halbritter András kollégám ötlete volt, hogy a hologram használatához szükséges megvilágító eszközt és tartót egy egyszerű leírás alapján elkészíthessék a vendégeink" – mesélte Lángné Lázi Márta, majd hozzátette: "a mostani Gábor Dénes Nap egy újabb lehetőség volt arra, hogy a középiskolások számára kézzelfoghatóvá tegyük természettudományokat. Reméljük, egy új hagyomány első állomása volt a mostani emléknap". A Gábor Dénes életéről szóló kiállítás megtekinthető 2021. november 30-ig a BME OMIKK aulájában a könyvtár nyitvatartási idejében: hétköznap 8-20 óra között.
1979. február 9-én, Londonban hunyt el Nobel-díjas fizikusunk, Gábor Dénes. Ő vetette fel és dolgozta ki 1947-ben a holográfia ötletét. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten. Tisztes középosztálybeli család sarjaként lett, édesapja igazgatóként dolgozott egy részvénytársaságnál és három gyermeket nevelt a feleségével együtt. Alig 10 éves korában már szabadalmi kérelmet nyújtott be "aeroplán körhinta" nevű találmányára. Az érettségi után egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen, majd Berlinbe folytatta, előbb gépészmérnöki majd elektromérnöki karra járt. De a fizika annyira érdekelte, hogy átjárt órákra, az ún. Einstein-szemináriumokra is. Erről a csoportról elég beszédes adat az, hogy 8 későbbi Nobel díjas ült a padokban. forrás: 1924-ben elektromérnöki diplomát szerzet, de nem tért haza tanulmányai befejeztével, hanem maradt Németországban, ahol egy kutatóintézetben kezdett el dolgozni, de pár év után már a Siemens kutatólaborjában folytatta munkáját.
Élete legnagyobb felfedezéséről 1949. január 1-én az újévi üdvözlet mellett így ír Selényi Pálnak: "a diffrakciós diagramot 'hologram'-nak nevezem, mert 'holos'-t, vagyis mindent tartalmaz". A Nobel-díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban előhívható. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját: a hologramnak egy-egy kicsinyke részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen eloszlott teljes információt. Ahogy az utókor megemlékezik róla Gábor Dénes hagyatékát Londonban az Imperial College-ban gondozzák. Állandó kiállításon mutatják be azokat a tárgyakat, amelyek a professzort körülvették. Megtekinthetőek a kitüntetései köztük a Nobel-díj is. A Gábor-érem Royal Society érmeinek egyike, melyet Gábor Dénes tiszteletére alapítottak.
Nemcsak a családja, hanem középiskolája is meghatározó volt számára: a Markó utcai Főreál Gimnáziumba járt, amely olyan kiválóságokat bocsátott útjára, mint az író Karinthy Frigyes, a festő Szőnyi István, a gépészmérnök Bánki Donát vagy az építész Hajós Alfréd. A BME rektora Gábor Dénes szerteágazó munkássága társadalomtudományi és jövőkutató vonatkozását is felidézte: az 50 évvel ezelőtt létrejött Római Klub alapító tagjaként számos, ma is érvényes gondolatot megfogalmazott tudóstársaival a fenntarthatóságról. "A jövőnket nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni" – idézte zárszavában Gábor Dénest a rektor, majd hallgatóságát szólította meg, "hívom a középiskolai és egyetemi ifjúságot, találjuk fel együtt a jövőt! " Gábor Dénes (1900 – 1979) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A középiskolát a budapesti Markó utcai Főreáliskolában végezte: már ekkor megjelentette az "Aeroplán körhinta" szabadalmi leírását. A később világhírű tudós közvetlenül az első világháborús rövid frontszolgálatának befejezése után, 1918 októberében iratkozott be – szülei kérésére – a Műegyetem Gépészmérnöki Karára, amely ekkor az alig tíz éves, 1909-ben felavatott modern kampusz központi épületében helyezkedett el.
Később mindhárman az Angol Királyi Akadémia tagjai lettek, nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta. A holográfia – a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) – gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, melynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben. A holográfia lényege, hogy – a fényképezéssel ellentétben – a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép. A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.