Felhasznált irodalom Bábosik István (2004). Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest. Biróné Nagy Edit (2011). Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest. Gombocz János (1998). A sportoló szocializációja és nevelése. Kalokagathia, 1, 83-94. Kedves Látogató! Gombocz jános sportolók nevelése. Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben Elfogadom
A dolog természetesen nem jelenti azt, hogy asportoló számára sportbeli közössége referenciacsoporttá válik, azaz olyan csoporttá, amelyalapvetően meghatározza tevékenysége értékkritériumait, amely akkor is hat, ha a sportolótávol van a csoporttól. Vizsgálatok tanúsága szerint a fiatalok döntő többsége esetében a jelentősértéktartalmak vonatkozásában a család marad az "alapvető mozzanat", a tulajdonképpenireferenciacsoport. 16 Kortárs csoportok (s köztük a sportcsoportok is) nem tartalmi, 88 KALOKAGATHIA, 1998. Gombocz János - ODT Személyi adatlap. 1 kább stílusbeli befolyást gyakorolnak tagjaikra. (Más kérdés, hogy a stílus nehezen választhatóel a tartalomtól. )Összefoglalva a sportbeli szocializáció lehetőségeire vonatkozó áttekintésünket, megállapíthatjuk, hogy kimutathatók egyértelműen pozitív szocializációs hatások.
KALOKAGATHIA, 1998. 1. ereknek az oktatás hivatalos intézménye, amelyik maga is elfogadja, helyesli az iskola értékvilágát. Sportolók nevelése. A putriból érkező cigánygyerek nem erre szocializálódik a családban. A sportazonban nem taszít (buktat) el olyan könnyen, mint az iskola. A teljesítményt - bármilyenforrásból táplálkozik is: szorgalom eredménye vagy testi adottságoké alapvetően - díjazza, sevvel a társadalmi mobilitás, mégpedig a fölfelé mozduló mobilitás eszköze lehet. Ha címszavakbanfejezhetnénk ki a folyamatot, főbb állomásainak a tevékenység - teljesítmény - siker- célok elfogadása - értékek elfogadása - tevékenység - teljesítmény mozzanatokat tartaná előszocializáció más vonatkozásban is érdekes. A hangsúlyozottan kislánynaknevelt gyereket többnyire olyan sportágra "állítják" szülei, amelyben női mivoltának jellegzetesszerepei és jelképvilága tanulható meg, a fiús nevelés a pregnánsan férfias szocializációtszolgáló sportágakat részesíti előnyben.
Absztrakt: A tanulmány célja, hogy bemutassa egy elit labdarúgó akadémia edzőinek és játékosainak véleménye alapján a tehetséggondozás, beválás, edző–sportoló kapcsolat, család problémaköreit. Kutatásomat egy magyarországi elit labdarúgó akadémián végeztem. Speciálisan ehhez a kutatási témakörhöz tartozó kérdőívvel felmértem az akadémián főállásban dolgozó edzőket ( N 1 = 9) és a klub U19-es csapatát ( N 2 = 18). Gombocz János Sportolók Nevelése. Kutatásom eredményei alátámasztják több szakirodalom kutatását is, miszerint az edzőknek és a játékosoknak kölcsönösen empatikusabbnak, nyitottabbnak kellene lenniük egymás felé. Jobban meg kellene ismerniük a másikat mint embert, így talán eredményesebb, sikeresebb lehetne az utánpótlásképzésünk.
Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép ARCHÍV OLDAL Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2017. X. 20. Elérhetőségek telefonszám +36 1 394-4119 Fokozat, cím tudományos fokozat, cím PhD fokozat megszerzésének éve 1995 fokozat tudományága neveléstudományok fokozatot kiadó intézmény neve MTA CSc Jelenlegi munkahelyek 1968 - Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (további intézmény) Semmelweis Egyetem professor emeritus Kutatás kutatási terület Sport és nevelés. jelenlegi kutatásainak tudományága neveléstudományok sporttudományok Közlemények 2016 Gombocz J: A harmadik dimenzió, In: Szerk. : Hamar Pál A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2016. pp. 26-33. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány nyelv: magyar 2015 Gombocz J, Karainé Gombocz O: A családi életre nevelés, In: Szerk. : Kormos József, Szerk. : Pálvölgyi Ferenc A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok.
A TA valódi előnyeit alapos önismereti munkával és gyakorlással lehet megkapni. Ehhez a TA ösztönzést és elméleti modelleket ad. • Külső pszichológiai előny: a rettegett helyzet elkerülése a játszma révén. • Belső társadalmi előny: strukturálja azt az időt, amelyet férjével kell töltenie • Külső társadalmi előny:amikor az új szomszédasszonyt meghívják egy csésze kávéra, "Ha ő nem lenne" játszmára invitálják. Járó Katalin: Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban - Társadalomtudomány - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Létállapotok, életpozíciók • Az élet korai szakaszában, az identitás kialakításának folyamatában az emberek meghatározzák saját magukat, azt, hogy mi életük és létezésük jelentése • Korán kialakulnak (3-7 éves kor) • A játszmákkal megerősítjük ezeket • "Okéság": Én és a Másik • Átalakítható A négy életpozíció • É + T+: Bizalom. Mindenki így születik, ha ez megszakad, áttér másikra. Normális • É - T +: Szeretnék többet kapni, te adjál nekem. Alkalmazkodó és provokatív. Neurotikus • É + T -: Kemény, saját magában akar megkapaszkodni. Nárcizmus, személyiségzavar • É - T -: Vesztes sorskönyv.
Kezdeményezzünk a csoportokban beszélgetést arról, vajon milyen konfliktust ábrázolhatnak a képek, kik lehetnek azok, akik részt vesznek benne, és milyen kifejlet, megoldás irányába mutatnak a mozdulatok, arckifejezések. A tanulók a megbeszéléskor bátran használják a fantáziájukat. A beszélgetéshez a gyerekek a székeket a csoportmunkának megfelelően rendezzék. A kialakult véleményeket egy szószóló ismertesse a nagycsoporttal, alkalmazhatjuk a csoport-szóforgó módszerét. III. Problémafelvetés A korábban együtt dolgozó párok álljanak fel egymással szemben két csoportban. A kialakult két sor két csoportot fog alkotni. Üljön le a két csoport egymástól elkülönülve. Olvassuk fel a tanulóknak a Piroska és a farkas történetének modern változatát ( 1. melléklet). Kérjük meg őket, válasszanak, melyik szereplő nézeteit hangosítanák ki, és ebben állapodjunk meg! A csoport dolgozza ki, milyen módon, milyen érvekkel érné el, hogy az ő nézőpontjuknak megfelelően rendezzék a konfliktust. Válasszanak szószólót maguk közül, aki mindenben követi majd a csoport utasításait, de legfőképpen törekedjék a győzelemre.
Budapest, 1996, p. 127-142). Íme, néhány az itt leírt játszmák közül: Hatalommegosztási játszmák "Ha majd te is annyit tudsz, mint én" A beosztott előadást tart olyan témakörben, amit ő jobban tud, utalásokat tesz tapasztalataira valami olyan területen, ahol a főnökének feltehetően kisebbek az ismeretei. Ez önagában természetesen nem probléma. Játszmává akkor válik, ha a közlés rejtett üzenete, hogy "csak akkor fogadlak el tekintélynek, ha majd te is annyit tudsz, mint én". Amennyiben a főnök magától értetődő módon, kompetenciája birtokában elismeri, hogy a beosztottja bizonyos területen tényleg többet tud, mint ő, de ez még nem ok arra, hogy megkérdőjeleződjön a szereposztásuk, akkor nincs játszma. Ha azonban a főnök nem érzi magát eléggé kompetensnek, olyan szituációt teremthet, mintha ő is tudná, amit nem tud, illetve alárendelheti magát a beosztottnak. Itt újra áldozatul esik a beosztott változása- és szakmai önismeretének fejlődése. A beosztott a Kritikus Szülő szerepéből kritizálja és kérdőjelezi meg a Gyermeket.