Az intézmény 1901 -ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületbe. Jogelődjének képzési kínálata és diákjainak létszáma is – még az első- és második világháború éveiben is – dinamikusan fejlődött. 1884 -től 1949 -ig a Felső(építő) Ipariskola keretében végezte munkáját az építőmesterség megvizsgálására államilag létrehozott egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke Ybl Miklós volt. Az iskola az 1950 / 1951 -es tanévtől magasépítői, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikumként működött tovább. Az Ybl Miklós Építőipari Technikum célja kivitelező szakemberek képzése volt. Az 1960-as évek első felében a középfokú technikumok fokozatosan felsőfokú technikumokká alakultak át, majd az 1970-es évek elején műszaki főiskolákká. 1967-től városgazdasági szak is indult a jogelőd intézményben. 1972 -ben a felsőfokú technikumok átszervezésével az Elnöki Tanács létrehozta jogutódként a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum és a debreceni Felsőfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát.
Székesfehérvár, Ady Endre utca Alternatív, helyi címek: Szép diák katona Angol cím: World War I Memorial A Szent István Szakképző Iskola előtt áll. Felállítás 1928. szeptember 30. A talapzat felirata szerint 'A haza védelmében hősi halált halt volt iskolatársak emlékére emelték kegyeletük és hálájuk jeléül az intézet régi diákjai 1928-ban'. Az emlékmű mögötti falon a Állami Ybl Miklós Reálgimnázium II. világháborús áldozatainak emléktábláit helyezték el. Bory Jenő szobrászművészt, a főreáliskola volt diákját 1925-ben kérték fel a hősi emlékmű elkészítésére. Erről tudósított a Fejérmegyei Hírlap december 15-i száma. Január 1-jén Bory levelét közölték a helyi lapban ezzel kapcsolatban. Az alkotást közadakozásból állították. Az alkotás avatása 1928. június 29-én, a tanévzárón lett volna eredetileg, végül azonban 1928. szeptember 30-án tartották meg az avatási ünnepséget. A honvédelmi miniszter képviseletében Schönner Odilo altábornagy és vegyesdandár parancsnok volt jelen az avatáson. Jelen volt még gróf Széchényi Viktor főispán, de.
Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Exit 09. 19:04 "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 36855 Feltöltve 2009. 19:05 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Exit 09. 19:05 "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 71558 Fotózva 2003. október Feltöltve 2010. 16. 05:55 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Vódli József 10. 05:55 2003. október "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 86695 Feltöltve 2011. 06. 09. 13:22 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged?
A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Ády 11. 13:22 "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 86696 Feltöltve 2011. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 86697 Feltöltve 2011. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 141502 Feltöltve 2013. 24. 16:00 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 141503 Fotózva 2005. január Feltöltve 2013. 16:02 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!
A BFL-nek most átadott iratok közül csaknem valamennyi Incze Péterhez kapcsolódik, döntően az 1920 és 1945 közötti időszakból. Az ellentmondásos Teleki Pál Gróf Teleki Pál 1920 és 1921 között, majd pedig 1939. február 16. és 1941. április 3. között volt Magyarország miniszterelnöke. Antiszemitának vallotta magát, második miniszterelnöksége alatt fogadták el az 1938 végén beterjesztett második zsidótörvényt, a magyarországi nemzetiségek jogainak elismerésében ugyanakkor haladó álláspontot képviselt. A hivatali ideje alatt történt az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás, és a második bécsi döntésnek köszönhetőn Észak-Erdély visszacsatolása. A fokozódó német nyomás ellenére Teleki az ország fegyveres semlegessége mellett állt ki, és jó viszonyra törekedett az angolszász államokkal. Amikor a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, Teleki nem engedte meg a magyar vasútvonalak használatát a Wehrmachtnak, a lengyel menekültek előtt viszont megnyitotta a határt. A német világháborús sikerek után és a területi revízió reményében Magyarország 1940. november 20-án megkötötte a háromhatalmi egyezményt, amelyben vállalta, hogy segíti Olaszországot és Németországot, ha egy új belépő fél támadná meg őket.
Délután negyed öt táján a Szent János-szanatóriumból betegszállító gépkocsin a miniszterelnökségre vitték gróf Teleki Pál özvegyét is. Mintegy fél órát töltött férje halálos ágyánál, majd visszatért a szanatóriumba. A miniszterelnök holttestét öt órakor koporsóba helyezték, fekete, zsinóros, magyar ruhába öltöztették és kezébe édesanyjának ezüst keresztjét tették. Háromnegyed hatkor a BN 444 rendszámú halottszállító gépkocsi vitte el a miniszterelnök érckoporsóját. A másnapi lapok természetesen az öngyilkosság okát kutatták. A 8 Órai Újság például a következőket írta: "Egy régóta húzódó lelki depresszió kirobbanása okozta ezt a magyar történelemben is szinte példa nélküli tragédiát. " A Magyarság című újság magánéleti gondokat emlegetett: "Az utóbbi napokban csak fokozta a lelki depressziót a miniszterelnök feleségének súlyos betegsége, mely komolyra fordult". Kétségtelen, Teleki Pált nagyon megviselte, hogy a felesége – akivel 33 éven át voltak házasok – súlyosan megbetegedett, s azt is tudni lehet, évtizedek óta vesebaj gyötörte a miniszterelnököt.
1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban. "Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt. " 1941. április 3-án reggel ezt a rövid jelentést adta ki a Magyar Távirati Iroda. A tragédia híre az egész magyar közvéleményt megrázta, amit érezni lehetett nemcsak a kormánypárti, de az ellenzéki sajtóban is. Az eset nemzetközileg is nagy visszhangot keltett, még Winston Churchill is elismerően szólt Teleki személyéről – bár az, hogy fenntartanak számára egy üres széket a béketárgyalásokon, minden bizonnyal csupán legenda. Ugyanekkor kezdődtek a különféle találgatások Teleki öngyilkosságának hátteréről, amelyben manapság is sokan kételkednek.
IV. Károly első visszatérési kísérlete után lemondott, átadva a helyet Bethlen Istvánnak. 1922-től a magyar cserkészmozgalmat vezette, de a politikából nem húzódott vissza: támogatta a békés revízió ügyét. A náci Németország egyre agresszívabb külpolitikája alapján érzékelte, hogy Magyarországot ez újra egy kétes kimenetelű háborúba sodorhatja. TELEKI PÁL A PARLAMENTBEN 1939-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS Miniszterelnök – másodszor Imrédy Béla (akinek kormányában a kultusztárcát is vezette) lemondása után Teleki ismét miniszterelnök lett 1939 februárjában. Igyekezett korrekt viszonyt ápolni a nyugati nagyhatalmakkal, miközben a német diplomácia egyre szorosabb hálót font az ország köré. Ezt jelezte a két bécsi döntés, a kárpátaljai bevonulás, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás, és a Népszövetségből való kilépés. Teleki idején fogadták el a második zsidótörvényt is. A háború kezdetén igyekezett Magyarországot a semlegesek között tartani, emellett pedig befogadta a lengyelországi menekülteket.
Károlyi Gyula és P. Ábrahám Dezső szegedi ellenforradalmi kormányaiban elvállalta a külügyminiszteri posztot. Az 1920-as választásokon is Szegeden szerzett képviselői mandátumot, a Simonyi-Semadam Sándor vezette kormányban pedig ő kapta a külügyi tárcát. E munka legfontosabb része a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalás volt, melyre a delegációt Apponyi Albert mellett maga Teleki vezette. Ő mutatta be az ún. vörös térképet a Kárpát-medence etnikai viszonyairól. A békét végül Benárd Ágost munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd megbízott nagykövet írta alá. TELEKI PÁL "VÖRÖS TÉRKÉPE", AMELY A KÁRPÁT-MEDENCE ETNIKAI VISZONYAIT MUTATTA BE A TRIANONI BÉKE TÁRGYALÁSAKOR. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS Miniszterelnök – először Teleki első miniszterelnökségére 1920-1921-ben került sor. Kormánya fellépett a bal- és jobboldali szélsőséges mozgalmakkal szemben az úgynevezett rendtörvény bevezetésekor, végrehajtott egy minimális földosztást, ratifikálta a trianoni békeszerződést, és elfogadta a "numerus clausus" néven elhíresült kirekesztő felsőoktatási törvényt (amely a zsidók mellett más kisebbségek és a nők ellen is irányult).