Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1885-ös megalapításakor azt a célt tűzte maga elé, hogy modern magyar iparművészet fellendítésén munkálkodjon: mind az önálló nemzeti karakter kialakításán, mind pedig a technikai színvonal emelésén. Céljai között szerepelt az iparművészek hátterének biztosítása: a közönség ízlésének csiszolása, valamint az ipar és gazdaság fejlesztéséhez való hozzájárulás is. Életre hívásában nagy része volt Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszternek, aki a társulat első elnöke lett. FOLYÓIRAT. Magyar Iparművészet. - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az első világháború előtti korszakban munkájában kiemelkedő szerepet vállalt Ráth György, Radisics Jenő, Fitter Kamill, Zsolnay Vilmos. A Társulat széles körű szervező tevékenységet fejtett ki: kül- és belföldi kiállításokat, pályázatokat, vitákat rendezett. Publikációival a szakelmélet megalapozását szolgálta. Közlönye 1885-1894 között Művészi Ipar, majd 1897-től Magyar Iparművészet címmel jelent meg. A Magyar Iparművészet című folyóiratot 1897-ben alapította a Magyar Iparművészeti Társulat.
A nyúl esete a macskával Nagy Norbert illusztrációs művészete Képen: Nagy Norbert: Illusztrációk Tóth Gyula Gábor Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék című könyvéhez Csimota, 2021 Fotó: Nagy Norbert Mestermű II. Céhes emlékek a megújult Lenck-villában, Sopronban Képen: A soproni takácscéh ládája 1727, dió- és jávorfa, kovácsoltvas, 31 x 52 x 31 cm (Soproni Múzeum, Néprajzi Tárgygyűjtemény, 56. 10. 1. ) Fotó: Deim Péter / Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Egy hiánypótló kezdeményezés II. Magyar Iparművészet (folyóirat, 1993–) – Wikipédia. A kézművesség ünnepe a Homo Faber Eventen Képen: Karsai Zsófia: A változás állandósága 2019, színezett samottos agyag, engobe, 34 x 30 x 10 cm Fotó: Karsai Zsófia Honlapunkon a nyomtatott folyóirat egy-egy számának valamennyi oldala digitális formában is megtekinthető (letölthető), a megjelenés után fél évvel. Az újabb lapszámokból a Tartalom oldal a megjelenést követően hozzáférhető. A korábbi számok az Archívumban megtalálhatók.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Kerek évfordulót ünnepeltek kedden megannyi sikeres vízisportunk képviselői a Maty-éri kajak-kenu és evezős pályán, hivatalos nevén a Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központban. Sajómente - A Nemzeti Olimpiai Központ beruházásra 36 milliárd forint jut. Negyven éve avatták fel a létesítményt, ahol többek között négy világbajnokságon záporoztak a magyar aranyérmek kajak-kenuban, de a rokon sportágak is kitettek magukért az eltelt négy évtizedben. Bár a Maty-ér már a történelem előtti időkben is itt csörgedezett a későbbi Szeged határában, valójában a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évtized elején ismerte meg az ország – és később a világ – ezt a földrajzi nevet, aminek manapság Gróf Széchenyi István Evezős és Kajak-Kenu Pálya, vagy még hivatalosabban Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ a neve. De ha le akarjuk fordítani köznyelvre, akkor ez a világelső magyar kajak-kenu sport aranykovács-műhelye, egyszersmind további sportágak – az evezés, a nyílt vízi úszás és a horgászat – otthona. Mármost, a Maty-éri sportközpont negyven éves, ebből az alkalomból tartottak közös ünnepséget a rokon sportágak vezetői és nagy bajnokai a Szeged melletti létesítményben, az alkalomhoz illő verőfényes, szép őszi időben.
73/2011. ) KE határozat Kitüntetés adományozásáról 005360 2298. 22/2011. ) OGY határozat A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjainak megválasztásáról szóló 11/2011. 9. ) OGY határozat módosításáról 2299. 12/2011. ) NGM rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról 005352 2300. 41/2011. rendelet A bányászatról szóló 1993. Maty ér olimpiai központ zrt. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19. rendelet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. 20. rendelet módosításáról 005350 Közlönyszám megnyitása
Negyven éve nyílt meg a Szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központnak otthont adó Maty-éri versenypálya, az évfordulót kedden ünnepelték meg olimpiai és világbajnokok, edzőik, sportvezetők, valamint a pálya egykori és mai működtetői a helyszínen. Kovács Norbert, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatója és a létesítmény üzemeltetője elmondta, a Maty-éri pályán harminc nagy világversenyt, kajak-kenu világ- és Európa-bajnokságokat és világkupákat, nemzetközi evezős regattákat, horgász-világbajnokságokat, hosszútávúszó-világbajnokságokat rendeztek. AZ ELSŐ VERSENYT 1983-BAN TARTOTTÁK SZEGEDEN Az első nemzetközi kajak-kenu versenyt 1983-ban tartották Szegeden, 1998-ban pedig már felnőtt gyorsasági kajak-kenu vb-nek adott otthont a központ. Maty ér olimpiai központ facebook. Ekkor készült el a céltorony és a lelátó. A pálya fejlesztése azóta is összhangban áll a nagy világversenyekkel, a folyamatos fejlesztések során hajótárolók, motelt, konditermet építettek és elkészült a partvédelem. A legutóbbi 2019-es világbajnokságra a többi közt elkészült a híd az osztósziget és a part között, megújult a létesítmény teljes úthálózata – közölte a szakember.