Ugyanígy 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt: kívül volt a piros és belül a zöld szín. Ez a fordított viselet mára annyira elterjedt, hogy már mindenki így hordja március 15-én a kokárdát. A kokárda az 1848-as forradalom kezdetén vált ismertté, és lett nemzeti jelkép, s azóta Magyarországon egyértelműen a függetlenség, a szabadság, az idegen hatalommal szembeni ellenállás szimbóluma. Pontosan ezért a forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatott nyíltan kokárdát – írja a Wikipédia. Ám a kokárda piros-fehér-zöld színhármasa nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán felélesztették a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás király korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert jelkép legyen. A kokárda helyesen irni. Kalandra fel! Országszerte programok március 15-én Nemzeti ünnepünkön, március 15-én és az egész hétvégén számos program várja az érdeklődőket. Lehet túrázni, kirándulni, kulturális programokat látogatni, meg persze minden mást csinálni, amihez kedvünk van.
A kívül piros csinosabb Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Hogyan hordjuk helyesen a kokárdát? - Humbug!. " Maradjon az eredeti forma! Hermann Róbert törénész azt mondja, ő maradna az eredeti formánál, ugyanis "mégiscsak így hordták-hordjuk 162 éve. No és azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a 'heraldikai tévedés' tudatos volt. Vagyis hogy a kokárdát hordók ilyen módon kívánták kifejezni a rokonszenvüket az olasz forradalmi egységmozgalommal. De ez csak feltételezés, bizonyítani nem tudom" – írja.
"Jelenleg a nemzeti kokárda a reformerek színe, a békés átalakulás embereié, mentül nagyobb e toll vagy kokárda, annál nagyobb az ő istenbeni bizodalmuk és megelégedettségök" – mondta annak idején Jókai a kokárdáról, amely azóta is a nemzeti hovatartozás jelképe. Azt tudod, hogy hogyan és hova tűzzed? "Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! " – lelkesített akkoriban Jókai Mór. A kokárda eredetileg a seregek, illetve különböző rangú katonák megkülönböztetését szolgálta. A kokárda helyesen 1. A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A nemzeti színekből készült kokárdát XIII. Lajos uralkodásától (1610–1643) kezdték használni Franciaországban, magyar neve francia ősének, a "cocarde"-nak a magyarosított változata.
Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül" Kokárda készítés: a történész véleménye Továbbá idézik Katona Tamás történész egy beszédét is: "… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. " Milyen érvek hangoznak még el? Egy blog szerint az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. A zászló fölső része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. A kokárda helyes használata – Ászonline.hu. (Forrás: Kovácsné Ági) A kokárda színei: ez a helyes sorrend A leginkább elterjedt a kívül piros, belül zöld, amely elméletileg helytelen, mivel a szabály szerint a színek mindig belülről kezdődnek.
A magyar kokárda tehát az "előírás" szerint helyesen kívül zöld, belül piros kell, hogy legyen. Zászlótörténészek szerint amennyiben külön lelógója van, a kívül piros változat is helyes. Az Erdélyma ezt írja: "Az viszont történelmi tény, hogy a radikálisabb fiatalok 1848. március 15-én a kívül piros, belül zöld változatot használták, ilyet kapott Petőfi is Szendrey Júliától. Ha ez utóbbi tényt figyelembe vesszük, talán helyesebb a berögződött kívül piros belül zöldet használni, még ha ez elméletileg helytelen is. Ezt hagyományból, tisztelgésből hordja a magyar, nem pedig nemzetközi "előírásokhoz" igazodva, precizitásból. " A történész véleménye a kívül zöld kokárda kapcsán Az Urbanlegends azonban megkereste Hermann Róbert történészt is. Ő is először Katona Tamástól hallott erről a kívül zöld kokárdáról valamikor 1994 körül. Neki pedig Olaszországban mondták ezt egy hivatalos látogatáson. Kokárda szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Ami kokárdát viszont Hermann a korszakból ismer, ott mindenhol kívül van a piros, belül a zöld. Tovább bonyolítja a kérdést, ha van farka a kokárdának.
Források:
Örök vita, hogy kívül zöld vagy kívül vörös-e az igazi 48-as, magyar kokárda. Történész érvel a megoldás mellett. – írja a Kokárda: a forradalom szimbóluma A nemzeti ünnep környékén elterjedt a közösségi oldalakon, hogy mivel a magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, ezért helyesen kívülre kerül a zöld. Egyébként évek óta folyik róla a vita: kívül piros vagy kívül zöld a kokárdánk? Mielőtt lecserélnétek hagyományos kokárdátokat, érdemes meghallgatni erről egy történészt is. A Facebook kokárdareformerei a következőképp érvelnek a kívül zöld kokárda mellett: "Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is (kívül piros) használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. A kokárda helyesen 2020. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani.
A Pokolgép frontembere, Tóth Attila, aki a Madách Színházban is szerepet vállal, a teátrum egyik fellépésén, Győrben lett rosszul. Kórházba szállították, azóta ott gyógyul. "Nem vettem komolyan a tüneteket, hiszen a magas vérnyomáson kívül nem volt előjele a dolognak. Azt gondoltam, másnap reggelre kialszom ezt az egészet (... )Hiába akartam megmozdulni, sem a kezem, sem a lábam nem engedelmeskedett" - emlékezik vissza az énekes. "Elzáródott a nyaki verőerem. Sokan mondták, ha még egy napot várok, könnyen rámehettem volna" - nyilatkozta a Blikknek. "Ez nem volt fair a sorstól... A zenekarban én voltam az erő és a fittség szobra, az egyik legfiatalabbként rendszeresen edzettem, odafigyeltem az étkezésre, ha egyáltalán fogyasztottam alkoholt, azt is csak mértékkel tettem, mégis megtalált a baj" - tette hozzá. ORIGO CÍMKÉK - Tóth Attila. Attila, akit zenekara és a Madách Színház is visszavár. Forrás: Shutterstock Peter tóth 1036 budapest pacsirtamező u 9 0 Hangos biblia tóth géza Köbe biztosító Aki követi a metálzenét, az tisztában volt azzal, hogy a Pokolgép zenekar, a magyar szegecsesmetál atyja a tavaly decemberben, egészségügyi okok miatt lemondott koncertek óta nem állt színpadon.
2021. november 8. | | Olvasási idő kb. 2 perc "Vagy csinálja az ember, vagy tolószék" – ezekkel a szavakkal indul az e heti Popfilter, és ez még "csak" a kezdet. Tóth Attila, a Pokolgép énekese és a Madách Színház művésze 2019 őszén, 48 esztendős korában sztrókot kapott. Jelenleg kilencvenszázalékos a felépülése, rendkívüli bátorsággal újra színre lépett a Jézus Krisztus Szupersztár címszerepében. Beszédén még nagyon kicsit érezhető a sztrók nyoma, de épp azért vállalta a beszélgetést, hogy másoknak segíthessen. Egyszerre megrendítő és elgondolkodtató, szomorú, ugyanakkor nagyon szép történet bontakozott ki a Popfilter stúdiójában, amihez kellett egy ember, aki képes volt szembenézni a saját hibáival és a múlttal, és változtatni azon, amin tudott. A mai epizódban tehát Tóth Attila. Popfilter – Szűrjük a zajt! – Sokáig ültem az üres dokumentum fölött, míg végül beláttam: ebből a beszélgetésből egyszerűen nem fogok tudni mondatokat kiemelni. Sok különleges, megható, szomorú vagy épp ordítva röhögős pillanatunk volt már a Popfilter stúdiójában, a mai adás viszont még ezek között is különleges helyet foglal el a szívemben.
És ott voltak persze az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet alakulat katonái is, valamint úttörők, ifjúgárdisták, rendőrök, munkásőrök. Tényleg jó kis bensőséges lehetett a hangulat. Juhász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkára beszédével csak fokozta e bensőségességet. A szovjetek harca, vérrel és áldozattal, friss virágok naponta, örökre szívünkbe. A betegség utáni rehabilitációja várhatóan 2020 márciusában ér véget. Színházi szerepei [ szerkesztés] Torda (Szörényi Levente – Bródy János: István, a király, A Társulattal, 2008 június 18-tól) Jézus (Tim Rice – Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Madách Színház, eptember 19-től) Javert (Claude-Michel Schönberg – Alain Boublil: A nyomorultak, kecskeméti Katona József Színház, 2010. október 5-től) Mefisztulész I. (T. Eliot-Andrew Lloyd Webber: Macskák, Madách Színház, 2012. április 26-tól) Szezár (Gömöry Zsolt-Pataky Attila: A Kör, Sziget Színház, 2013. május 17-től) Árpád (Szűts István-Koltay Gergely: Honfoglalás, Sziget Színház, 2013. május 23-tól) Jean Valjean (Claude-Michel Schönberg – Alain Boublil: A nyomorultak, Madách Színház) Együttesei [ szerkesztés] Elysian (1999–2001) Nighthawks (2003–2004) Rubicon (2004–2007) Mindfields Factory (2006–2007) Griff (2008–2010) Dirty Dance (2009–2010) Pokolgép (2010-től) Filmes szerepei [ szerkesztés] Adj békét Uram!