Hangulatos pihenőhelyet – ún. Merengőt - alakítottunk ki, ahol a terem két oldalfalán és a plafonon lévő kijelzőkön filmek, animációk futnak, valamint nyugalmat sugárzó fények és zene uralkodik. A múzeum kiállítása, a Látványtár A Duna Múzeum európai szintű Látványtára, melynek különleges válogatása nem a megszokott módon mutatja be sokszínű gyűjteményeit: új dimenziókat nyit, megismerésre sarkall, szórakoztat, valamint lehetőséget teremt az önálló felfedezésre. A látogatók képet kapnak a múzeumi gyűjtemény sokféleségéről, valamint az itt elhelyezett tárgyi, képeslap-, térkép- és éremanyag, illetve a Széchenyi-iratok gyűjteményének egy része is megismerhetővé válik. A látogatóknak érdemes a lábuk alá is nézni a Látványtárban: az üvegpadló alatt olyan tárgy-együttest vehetnek szemügyre, amelynek egyes darabjai eredetileg is a padlószint alatt voltak használatosak. Ilyenek az ó- és középkorból származó vízvezetékcsövek vagy 20. Duna múzeum esztergom auto. század elején elterjedt vízórák. A tárgyak mellett két alapvető információ segíti a további tájékozódást: az adott tárgy leltári száma, valamint pontos megnevezése.
A Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeuma kitüntető címet nyerte el. 2003-ban megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját, 2005-ben Családbarát Múzeum, 2009-ben pedig Látogatóbarát Múzeum díjat kapott. A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Duna múzeum esztergom tv. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb. ) ismerhetik meg. A múzeum sokszínű gyűjteményébe enged bepillantást a 2014-ben nyílt Látványtár. A mérnöki műszerek, különböző vízemelők, hajók és malmok makettjei, a folyószabályozásokhoz készült régi és újabb térképek mellett Széchenyi István útlevele is megtekinthető itt, a képeslapgyűjteményben pedig a világ ismert és kevésbé ismert vizes tájairól származó üdvözletek között digitális formában böngészhetnek az érdeklődők.
A régi tárlat kedvence, a hatalmas vízgép is megújult, fényekkel, mostantól narrációval kiegészítve mutatja be a víz erejének sokféle hasznosítását. A tárlatban megjelennek a vízhez kapcsolódó régi mesterségeket is, mint a bolgárkertészek, a Duna-víz árusok, a faúsztatók, a vízimolnárok, halászok vagy az aranymosók. A kiállítás érdekes része a víz halmazállapotainak bemutatása, szemléletesen jeleníti meg a három állapot jellemzőit, vidám, játékos formában, biztosan nem csak a kicsiket fogja elvarázsolni ez a látvány, és ami a legjobb, hogy az így felszedett információk biztosan rögzülnek is a fejekben. Duna múzeum esztergom word. A vízügyi témáknál külön fejezetet kap az árvíz, belvíz, folyószabályozás, az öntözés – az információt itt is könnyen érthető, érdekes kis animációkkal, filmekkel, képekkel adjuk át. Igazi különlegesség az úszással foglalkozó rész, ami az őskortól napjainkig mutatja be a történetét, külön kitérve az esztergomi vonatkozású emlékekre. Maga a térkialakítás is egyedi, úszómedencében érezve magát a látogató szerezhet plusz információkat.
A 2001-ben az Év Múzeuma díjat begyűjtő intézmény a magyar vízügy történetét, a hazai vízgazdálkodással kapcsolatos muzeális értékű tárgyakat, dokumentumokat mutatja be évtizedek óta. Évente átlagosan 20 ezer látogató számára kínálja a vízzel való találkozás, a vízről való játékos ismeretszerzés lehetőségét. Saját gyűjteményének gondozása mellett szakmai segítséget nyújt a területi vízügyi igazgatóságok által fenntartott vízügyi emlékhelyek, műszaki műemlékek és gyűjtemények nyilvántartásához, kezeléséhez, szakszerű működtetéséhez. Az Esztergom belvárosában, az egykori főkáptalan épületében található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum fenntartója az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Jegyárak. A leváltott, régi állandó kiállítás, a "Víz-Idő" című tárlat 18 éven keresztül sikeres volt, kicsik és nagyok egyaránt szerették, számos elismerést, díjat kapott. Az új állandó kiállítással szemben elvárás, hogy megismételje és túlszárnyalja az előző kiállítás sikerét. Az új tárlatban nem lesz ajánlott útvonal, mindenki szabadon járhatja körül a témákat, képekből, animációkból és interaktív tartalmakból annyi információt gyűjthet össze, amennyi érdekli.
A tárlatban megjelennek a vízhez kapcsolódó régi mesterségeket is, mint a bolgárkertészek, a Duna-víz árusok, a faúsztatók, a vízimolnárok, halászok vagy az aranymosók. A kiállítás érdekes része a víz halmazállapotainak bemutatása, szemléletesen jeleníti meg a három állapot jellemzőit, vidám, játékos formában, biztosan nem csak a kicsiket fogja elvarázsolni ez a látvány, és ami a legjobb, hogy az így felszedett információk biztosan rögzülnek is a fejekben. Esztergom, Duna Múzeum » KirándulásTippek. A vízügyi témáknál külön fejezetet kap az árvíz, belvíz, folyószabályozás, az öntözés – az információt itt is könnyen érthető, érdekes kis animációkkal, filmekkel, képekkel adjuk át. Igazi különlegesség az úszással foglalkozó rész, ami az őskortól napjainkig mutatja be a történetét, külön kitérve az esztergomi vonatkozású emlékekre. Maga a térkialakítás is egyedi, úszómedencében érezve magát a látogató szerezhet plusz információkat. Hangulatos pihenőhelyet – ún. Merengőt – alakítottunk ki, ahol a terem két oldalfalán és a plafonon lévő kijelzőkön filmek, animációk futnak, valamint nyugalmat sugárzó fények és zene uralkodik.
2012. január. 08. 13:56 MTI Kult Miskolci színésznő kapta a Domján Edit-díjat A Miskolci Nemzeti Színház színművészének, Szirbik Bernadettnek ítélte oda a Domján Edit Alapítvány kuratóriuma a 2011. évi Domján Edit-díjat. BOON - Szirbik Bernadett Domján-díja. 2010. december. 09. 22:08 Domján Edit-díjat kapott egy nyíregyházi színésznő Kuthy Patrícia, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze nyerte el 2010-ben a tehetséges, vidéken játszó színésznők elismerésére alapított Domján Edit-díjat, melynek átadását csütörtökön este tartották meg a nyírségi nagyváros teátrumában.
Ezt írtuk anno 2012-ben 2022. 01. 16. 07:30 A Domján Edit-díj 2011. évi birtokosa Szirbik Bernadett, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze lett. Fotó: Osztie Tibor A hírről 2012. január 9-én írt az Észak-Magyarország. Az elismerés a színész számára is meglepetés volt – derült ki a lap beszámolójából. Domján Edit-díj 2003 - Kovács Edit – kultúra.hu. A kép a Portugál című előadás után készült – ekkor kapta meg a díjat Szirbik Bernadett. Mellette: Halasi Imre, a miskolci színház akkori igazgatója. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
[10] A főiskola elvégzése után első bemutatója a Sevillai borbély volt, melyben Roxinát játszotta. A bemutató dátuma: 1954. április 13. Utolsó premierjén ( 1972. szeptember 15. ) a Candida címszerepében tündökölt. Számos kiváló rendezővel dolgozott együtt. Legtöbbször Ádám Ottó (10); Komor István (9) és Kerényi Imre (8) produkcióiban találkozhatunk nevével. Filmjei [ szerkesztés] Rádiós szerepeiből [ szerkesztés] Szabó Magda: Fanni hagyományai (Fanni) Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa) Federico García Lorca: Donna Rosita (II. Ayola lány) Bálint Ágnes: A bolhavári sütkérezde (Dorombolka) Tarbay Ede: Citromka és a három Sluga manó (Citromka) Raymond Radiguet: A test ördöge (Marthe) Lewis Carroll: Alice Csodaországban (Alice) Móra Ferenc: Morzsa kutya, meg a világjáró Jércike (Jércike) Tamara Gabbe: Varázscipellő (Hamupipőke) Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (Mimimi királykisasszony) Kemény Egon - Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (Magyar Rádió, 1965) Történelmi daljáték.
2012. dec 31. 11:31 Csípőműtétje után hunyt el Szécsi Katalin Kecskemét – Elhunyt Szécsi Katalin (+71) - a 38 évvel ezelőtt öngyilkosságot elkövetett legendás énekes - Szécsi Pál (+30) nővére. A három kötetes írónőt álmában érte a halál, saját kis szobájában találtak rá vasárnap reggel annak az idősotthonnak a dolgozói, ahová a házát porig égető tűz után befogadták. – Katikának a december elsején csaptak ki a lángok a kályhájából, lakhatatlanná vált a háza, de tűzvész után még helyre jöttek a dolgai, volt egy csípőműtétje, amire már régen várt. Legyengült ugyan utána, de az idősek otthonában jó kezekbe került, ápolói és orvosai is vigyáztak rá – számolt be a tragikus hírről Gergely Róbert, a Gergely Theater igazgatója, akit hozzátartozóként értesítettek a halálesetről. – Katikát Karácsonykor látogattuk meg kedvesemmel. Timivel bíztattuk, hogy felépül, mert a műtét ugyan nagy volt, és megviselte, de már visszatért az étvágya és az életkedve is, olyannyira, hogy elárulta: a negyedik könyvén dolgozik.