Az elején egy hivatásos ápoló jött fel hozzánk mindennap, megtanított a gyógyszerezésre, arra, mire kell odafigyelnem. Hamar belejöttem az ápolási feladatokba, igyekszem türelmesen és olyan szeretettel gondozni őt, ahogy ő tette velem korábban annyi éven át. Édesanyámnak időközben vizelettartási panaszai lettek, amire a háziorvosunk speciális betétet írt fel. Ez viszonylag egyszerűnek is tűnt, ám pár hónap elteltével egyre többször előfordult, hogy "baleset" történt a betét miatt - kiszivárgott, átázott és így kellemetlenséget okozott mindkettőnknek. Igyekeztünk olyan gyakran cserélni, ahogy csak lehet, nedves törlőkendővel áttörölni, ám ez sem jelentett igazi megoldást. Azt vettem észre, hogy egyre jobban magába fordul, a közös beszélgetéseink is ritkultak, ami nagyon bántott. Tudtam, hogy szégyelli magát előttem, ezért zárkózik el. Index - Belföld - Megvan Gattyán György összes egyéni indulója. Hittem, hogy van más megoldás, ezért lementem a közeli gyógyszertárba érdeklődni, van-e esetleg ennél biztonságosabb és egyszerűbb megoldás. A patikus meghallgatva a problémámat és igényeimet egy bugyipelenkát ajánlott, amely nagyon praktikus, ha már nem elég speciális betét.
"Terápiarezisztensnek azokat a betegeket tekintjük, akiknél kétféle gyógyszeres terápia megfelelő dózisú és időtartamú alkalmazása sem hozza meg a kívánt eredményt. Sokan vannak, hiszen a major depressziós betegek 30%-a sorolható ide. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy számukra nincs megoldás, hanem azt, hogy az ő esetükben tovább kell keresnünk a hatékony terápiát, esetleg újra át kell gondolni, van-e olyan rejtett háttérbetegség, melyet korábban nem vettünk észre, ugyanakkor csökkenti a terápia hatékonyságát. " A major depresszió egyre nagyobb terhet ró a társadalomra is. Nem feltétlenül a hangulatjavító gyógyszer vagy az esetleges kórházi kezelés jelenti a nagy költséget, hanem a munkaképesség- és hatékonyság csökkenése vagy a teljesítőképesség teljes elvesztése és a kényszerű nyugdíj. Előzetes becslések alapján 2030-ra a major depresszió azon 2-3 betegség egyike lesz, mely a legnagyobb anyagi terhet rója nemcsak a családokra, hanem az egész társadalomra. Hogy mit tehet a társadalom? Ő a megoldás 2009. Érzékenyebbé, fogékonyabbá válik.
"Egy fontos pontosítás a mai napon. Bár sok helyütt olvasom, művelt, tudós emberektől is, hogy Apponyi Albert trianoni védőbeszédében azt mondta volna, hogy Magyarország ott áll majd azon országok sírja felett, amelyek most megássák a sírját, a helyzet az, hogy a gróf nem mondott ilyet. Sem a trianoni védőbeszédben, sem - eddigi tudásunk szerint - máshol. Az ominózus mondatot egymástól vesszük át, sebesen terjed a Facebookon, de a védőbeszédben nincs benne. Szóval, ne terjesszük, mert legendát terjesztünk. " --- Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a oldalon, vagy fizessen elő a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a oldalon.
Fotó: Wikimedia Commons, szerk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
Trianon 100. évfordulóján sokan egy Apponyi Albert grófnak tulajdonított, erőteljes hangvételű mondattal emlékeztek meg a nemzeti tragédiáról, politikusoktól, tudósokig. A közkedvelt idézet, ami bejárta az internetet, így szól: "Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját". Apponyi Albert gróf párizsi, 1920 június 16-án elmondott beszédét áttanulmányozva azonban nem találunk ilyen kijelentést, sőt hangvétele sem illeszkedik ahhoz. Egy általunk megkérdezett Hetek publicista, és gimnáziumi magyar tanár Magyary Ferenc az a gróf reakciójával kapcsolatban kiemelte: "a trianoni beszéde egy nagyon józan, kiegyensúlyozott, tudatosan kerül minden zsaroló, dramatikus hangvételt, sőt ezt ki is hangsúlyozza. Alapvetően egy nagyon jó beszéd a klasszikus magyar, polgári és nemzeti liberalizmus felfogásában. " Hozzátette: az idézet stílusa nem illeszkedik a beszéd jellemző hangvételéhez. A tegnapi napon Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata újságírója a tegnapi napon közösségi média oldalán cáfolta, hogy a gróf valaha is kimondta volna a neki tulajdonított mondatot, amit többek között Rétvári Bence országgyűlési képviselő Facebook bejegyzésében és Orbán Viktor korábbi beszédében is idézett.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" - folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.
Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén. Magyar Tudat Nemzeti Hírportál Next Post Az elnök, aki megbecsüli a nyugdíjasokat pén jan 17, 2020 Rögzíteni kell az orosz alaptörvényben a rendszeres nyugdíjindexálás kötelezettségét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az újonnan megalakított alkotmányozó munkacsoporttal megtartott csütörtöki megbeszélésén, a Moszkvához közeli Novo Ogarjovóban. Putyin szerint Oroszország alkotmányának az általa szerdán kezdeményezett módosítást követően szavatolnia kell, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a megélhetési minimumnál, […]