Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2, 07 km²). [1] Jelenleg 301 parcellát foglal magában. Új köztemető (Rákoskeresztúri sírkert) A temető bejáratának központi épülete, tervezte Hegedűs Ármin (1903) Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest Városrész Budapest X. kerülete Cím 1108 Bp., Kozma utca 8-10. Típus köztemető Létrejötte 1886. május 1. Híres halottak Az Új köztemető nevezetes halottainak listája Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet Földrajzi adatok Elhelyezkedése Új köztemető Pozíció Budapest térképén é. sz. HAON - Vitályos Eszter: Nagy Imre újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelenti. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 11′ 21″ Koordináták: é. 19° 11′ 21″ A Wikimédia Commons tartalmaz Új köztemető témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés Nevével ellentétben nem a Budapest XVII. kerületében fekvő Rákoskeresztúron, hanem a X. kerületben, Kőbányán található. Nyugatról a Kozma utca, északról a Kozma utcai izraelita temető, keletről–délkeletről a XVII. kerület, délről–délkeletről pedig a Korányi erdősor határolja.
A határon innen és túl élő magyarokhoz szólva az államtitkár felhívta a figyelmet: a Magyarországot fenyegető veszélyek most sem kisebbek, csak mások. Az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. Napjainkban pedig a bátorságot az alapvető igazságok kimondása jelenti: "az anya nő, az apa férfi, a jövő a családban és a gyermekeinkben van" - emelte ki, hozzátéve: "kultúránk és hitünk megtartása nem gyengíti, hanem erősíti a kontinenst". A türelem - mint mondta - most egyenértékű a stratégiai nyugalommal, amely bízik az értelmes párbeszédben, szorgalmazza a konfliktusok megoldását, ugyanakkor nem engedi, hogy a magyar emberek ennek kárát lássák. Rákoskeresztúri új köztemető temetések. "A bölcsesség pedig az, ha tanulunk a múltból, nem engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk és erre tanítjuk a gyermekeinket is" - jelentette ki. Aki bátor, türelmes és kellően bölcs, az békét tud teremteni - hangoztatta Vitályos Eszter.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán Vitályos Eszter parlamenti államtitkár beszédet mond az 56-os vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen 2022. június 16-án Vitályos Eszter a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségen azt mondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Szerinte 1956 a bátorságot, az 1956. november 4. és 1989. június 16. közötti időszak a türelmet jelentette, 1989 júniusában pedig bölcsnek kellett lenni. Kifejtette: 1989 júniusában újratemették méltatlanul eltemetett halottaikat, "mert az nem járja, hogy a végtisztesség ne illesse meg azokat, akikkel véresen és kegyetlenül leszámolt a kommunista diktatúra, még akkor sem, ha egykor közéjük tartoztak" – fogalmazott, megjegyezve: "ez a különbség köztük és köztünk". Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely | CsodalatosBudapest.hu. Vitályos Eszter azt mondta: 33 évvel ezelőtt válhatott valóra mindaz, amiért a márciusi ifjak és a pesti srácok küzdöttek. A magyarok bátrak, türelmesek és bölcsek voltak, jutalmuk pedig a béke lett: politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális béke – fűzte hozzá.
Vitályos Eszter azt mondta: 33 évvel ezelőtt válhatott valóra mindaz, amiért a márciusi ifjak és a pesti srácok küzdöttek. Rakoskereszturi uj koeztemeto. A magyarok bátrak, türelmesek és bölcsek voltak, jutalmuk pedig a béke lett: politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális béke - fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a jelenlegi polgári keresztény kormány üzenete: "káosz helyett rend, viszály helyett szeretet, békétlenség helyett béke legyen". Így volt ez az elmúlt 12 évben is - fűzte hozzá a politikus, kifejtve: ott álltak a gátakon az árvíznél, megsegítették a bajba jutott önkormányzatokat, mentőövet nyújtottak a devizahiteleseknek, létrehoztak egymillió új munkahelyet, megállították az illegális migrációt, megfékezték a koronavírus-járványt; a kormány továbbá bevezette Európa legkedvezőbb családtámogatási rendszerét, és kiharcolták, s azóta is védik a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségét. "Mindezt annak érdekében, hogy a nehezen kiharcolt és féltve őrzött béke megmaradjon nemzetünkben, családjainkban" - jelentette ki.
(1994/1) Budapest ostroma 1944-45 (Új köztemető) Jegyzetek Szerkesztés Külső hivatkozások Szerkesztés Hivatalos weboldal Dr. Varga József: Séta az Új köztemetőben. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 24. ) Szemenyei-Kiss Tamás: Tömegsírok Budapesten. Kanadai Magyar Hírlap. Rákoskeresztúri újköztemető. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. április 29. ) További információk Szerkesztés A Nemzeti Gyászpark és a Kisfogház, Nöri füzetek 5., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018
A zömmel politikai elítéltek között köztörvényes bűnözők is akadnak, bár fontos megjegyezni, hogy sok politikai elítéltet köztörvényes bűncselekmény elkövetésének vádjával fogtak perbe. A legnagyobb számban azonban kétségtelenül az 1956-ot követő megtorlás áldozatai nyugszanak a 301-es parcellában. A 301-es parcella első tizenkét sora már az 1956-os forradalom előtt betelt, a többi helyre kerültek a megtorlás áldozatai, köztük a szabadságharc olyan ikonikus alakjai, mint a Corvin közi és a Tűzoltó utcai fegyveres felkelők legendás parancsnokai, Iván Kovács László és Angyal István. Rákoskeresztúri új köztemető - Blikk. Ide temették Nagy Imre miniszterelnököt, valamint titkárát, Gimes Miklóst és a forradalom katonai vezetőjét, Maléter Pált is. Nagy Imre holttestét először a Kisfogház udvarán, a kivégzés körülmények között nyugvó szabadságharcosokat (köztük két közismert ötvenhatost, a Szabad Nép székházában működő fegyveres csoport vezetőjét, Dudás Józsefet és a Széna téri felkelők parancsnokát, Szabó Józsefet, vagyis "Szabó bácsit") 2014. január 20-án a 300-as parcellába helyezte át.
"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül" – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben. Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitéz t, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a "magyar Odüsszeiának" – ahogyan Kosztolányi nevezte. A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. János vitéz színház. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években.
Azonban mielőtt valaki azt hinné, hogy idétlen gyerekmesét csináltak a Kacsóh-műből, le kell szögeznem: felnőttek számára is szórakoztató volt. Nem csak Kaszás Attila telitalálat a címszerepben. Haumann Péternek köszönhetően a második felvonásból egy önálló kis gyöngyszem lett: a francia király legapróbb részletekig kidolgozott figurájával ajándékozta meg a közönséget. Kalmár Magda elképesztően hiteles boszorkányt alakít. Elképzelni sem tudom, hogyan "állítja elő" ezt a rikácsoló hangot, de nagyon hatásos. JÁNOS VITÉZ - Bartók Kamaraszínház Dunaújváros. Pérchy Kornélia is jól boldogul Iluska megformálásával. Jó döntés a részéről, hogy visszafogottan énekel: nem azt akarja bizonyítani, hogy egyébkor milyen technikásan tud énekelni. Alkalmazkodik a partnerhez (az eltérő éneklési stílus miatt ez korántsem mellékes az Iluska-Jancsi-duettekben), és gondot fordít az érthető szövegmondásra is. Csonka Zsuzsanná nál ez utóbbit hiányolom kissé. Az érthetőség javára áldozni kellene egy kicsit a technikából. Az alakítással nála sincs gond, hiteles királylány.
Mlinár Pál, Mlinár Péter, Vigné Mlinár Zsuzsa, Oláh Dániel, Sefkovics Máté, Tóth Luca, Vig Péter Készítők: Súgó: Kristály Alexandra Ügyelő: Korom Gábor Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó Korrepetítor: Galambos Hajnalka Zenei vezető: Koltay Gergely Koreográfus: ifj. Mlinár Pál Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. Budapesti Operettszínház. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak - negyven év után ismét látható a Budapesti Operettszínházban.