A várost a török csapatok több ízben is ostrom alá vonták, majd 1543-ban a hódítók teljesen elfoglalták, és egy keleti várossá alakították át. A templomokból dzsámik lettek, török fürdők, türbék épültek városszerte. A szobrokkal díszített Széchenyi téren magasodik a török építészet legjelentősebb magyarországi emléke: Gázi Kászim pasa dzsámija. A század második felének híres pécsi iparoscsaládjai ( Angster, Emmer, Hamerli, Littke, Zsolnay) közül a Zsolnayak lettek Európa szerte a legismertebbek. A Zsolnay negyedben található Látványmanufaktúra a gyár és a kulturális negyed különleges helyszíne, ahol a látogatók egy elválasztó üvegfalon keresztül betekintést nyerhetnek az európai hírű porcelánmanufaktúra több, mint 150 éves múltra visszatekintő gyártási folyamatába. A káptalan utcában fontos múzeumok sora található, többek között: Victor Vasarely gyűjteménye, Schaár Erzsébet " Utcá"-ja, az Amerigo Tot gyűjtemény, egy utcával lejjebb pedig a Csontváry Múzeum. A gyereknek és a családoknak jó program az Állatkert, a Mecsextrém park, a Central Wakeboard Park, ill. a Tettyei Mésztufabarlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal.
Mecseki túraútvonalak Távolság Pécs központjától 16. 4 km. Az ország legjobban kiépített és karbantartott túraútvonal-hálózatával Baranya megye büszkélkedhet. A Mecsekben számos útvonal közül választhatnak a bakancsos turisták. Abaligeti cseppkőbarlang - Abaliget Távolság Pécs központjától 17. 5 km. Abaliget 1768 óta ismeretes cseppkőbarlangjáról, melynek 500 méteres szakasza kiépített és látogatható. Fájdalmas Anya Templom - Magyarhertelend Távolság Pécs központjától 22 km. A Fájdalmas Anya Templom 1777-ben épült, barokk stílusban. Magyarhertelendi fazekasság - Magyarhertelend Távolság Pécs központjától 23. A középkori eredetű Magyarhertelend egykoron fazekasságáról volt ismert. Máriagyűdi Bazilika - Siklós Távolság Pécs központjától 29. Máriagyűd, Siklós része, Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. Harkányi katolikus templom és templomkert - Harkány Távolság Pécs központjától 30. Az 1990-es években épült harkányi templom külső falán Jézus szenvedéstörténete látható Morvai László tűzzománc alkotásaiban.
Malkocs bej Dzsámija - Siklós Távolság Pécs központjától 34 km. A siklósi dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a 16. század második felében. Siklósi Szent Demeter-templom - Siklós Távolság Pécs központjától 35 km. A Siklósi vártól pár perc sétára található a különleges egyházi-építésztörténeti templom, a Szent Demeter-templom. Villányi borvidék Távolság Pécs központjától 38 km. A villányi borvidékre nem csak az ízletes nedű miatt érdemes ellátogatni, de a Bormúzeum is rengeteg érdekes látnivalót tartogat. Ős-Dráva Látogatóközpont - Szaporca - Szaporca Távolság Pécs központjától 45 km. A Harkánytól 14 km-re található Ős-Dráva Látogatóközpont Szaporca közelében található, ahol interaktív kiállításon vehetünk részt, megismerkedhetünk az Ormánság természeti értékeivel és hagyományaival. A változatos programokat kínáló központ minden korosztály számára remek kikapcsolódás. Gólyavár - Dombóvár - Dombóvár (Gunaras) Távolság Pécs központjától 47 km. Az egykori Dombai (Dombó) család székhelye a ma már Gólyavárként emlegetett középkori vár, mely a városhatártól délre található.
A válaszadók 69%-a támogatja, hogy a helyiek kedvezményesen férhessenek hozzá a P+R parkolóhoz. A hév fejlesztése lehetővé teszi, hogy a jelenlegi járműtelep jelentős része felszabaduljon, új funkcióknak adhasson helyet. A megkérdezettek 73%-a zöld köztér, 63%-a gyalogos sétány, 41%-a P+R parkolók létrehozását támogatja teljes mértékben. A kitöltők 88%-a támogatja a víztorony körüli zöld közösségi tér fejlesztését, 86%-a pedig a Szent István út és II. Rákóczi Ferenc utca kereszteződése és az új hévvégállomás közötti gyalogosbarát kialakítással ért egyet. A II. HÉV-fejlesztés: mi a lakossági felmérés eredménye?. Rákóczi Ferenc utca forgalomcsillapítása kapcsán két megoldást véleményezhettek a kitöltők. Miután egyik változat támogatottsága vagy elutasítottsága sem volt megállapítható a beérkező válaszokból (nagyjából azonos mértékű támogatottsága volt mindkét verziónak), a számos visszaérkező visszajelzés alapján olyan döntés született, hogy a két verzió fontosabb elemeinek ötvözésével folytatódik tovább a tervezés. A Szent Imre tér keleti oldalán lévő buszállomás területeinek felszabadításával is újabb értékes funkciókat nyerhet Csepel belvárosa.
A ráckevei hév ugyanis lassú, és nem közelíti meg a belvárost. Ha azonban a H6-os ugyanolyan gyors lesz, és ugyanoda fog menni, egészen a Kálvin térig, mint a H7-es, ez a hatás megszűnik. A beruházás pozitív lakossági fogadtatását nemcsak a felmérések mutatják (a csepeliek 83%-a nagyon, további 9%-a inkább támogatja), hanem az is, hogy a fórum kérdezői közül a fejlesztés szükségességét senki sem vitatta. Hatalmas baleset a HÉV végállomáson « Csepel.info. Ellenkezőleg, többen annak adtak hangot, hogy mindkét irányban tovább kellene vezetni a H7-es vonalat. Az alagút belvárosi hosszabbítását a BFK is tervezi északra, egészen a szentendrei hévig, hiszen ez az a távlatilag elképzelt fejlesztés, amelynek jelenleg készül a megvalósíthatósági tanulmánya. Az 5-ös metrónak is nevezhető elővárosi és városi gyorsvasút Szentendrétől és a pilisi agglomerációtól Ráckevéig és Kunszentmiklósig képezne egy igen hatékony, 150 kilométer összhosszúságú hálózatot, a belvárosban egy új metróvonalként működve. Ez a csepelieknek is közvetlen eljutási lehetőséget jelentene a belváros számos pontjára és Óbudára.
A Vermes Miklós úti Volán buszvégállomás is felszabadul. "A kormány célja, hogy az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével egyrészt új egyensúlyt teremtsen a közlekedésben az autók és a közösségi közlekedés között, hogy a főváros zöldebb, élhetőbb legyen. Másrészt az, hogy az agglomeráció lakosságának is korszerű, kötöttpályás közlekedési megoldást nyújtson a mindennapi ingázáshoz. Erről szól a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (), amelyet februárban hoztunk nyilvánosságra. Index - Belföld - Szerdától a teljes vonalon jár a H7-es HÉV. A hévvonalak ugyanúgy elővárosi vonalak, mint a MÁV vonalai, ezek fejlesztése legalább annyira a fókuszunkban van" – mondta Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Köszönjük a kormánynak, hogy a kerület köldökzsinórját, a hévet felújítják, és meghosszabbítják, és azt is megértjük, hogy az építkezés szükségszerűen jár majd azzal, hogy a hévforgalom újra szünetelni fog. Ám éppen azért, mert nekünk, csepelieknek ilyen fontos a hév, szeretném hangsúlyozni, hogy a csepelieket erősen foglalkoztatja, hogy a vonal felújítása során majd mikor és mennyi időre fogják lezárni a hévet, mennyi ideig nem használhatják majd az iskolások és a felnőttek.
Fotó: Mr. Gabee Baleset történt Csepelen a Hév végállomáson a Betű utca, Rákóczi Ferenc út és a Szent István út kereszteződésénél. Mr. Gabee-tól kapott információk szerint egy teherautó és egy Ford Mondeo típusú személygépkocsi ütközött össze. Feltehetően a Mondeo söfőrje nem engedte be maga elé a teherautót, mivel a lámpánál a Gerincút csomópont munkálatai miatt két sávról az említett kereszteződésben leszűkül az útpálya. Akinek bővebb információja van az írjon a fórumba. This entry was posted on 2011. április 21. csütörtök at 21:42 and is filed under Csepel, Közlekedés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
[3] 1924-től a HÉV-szerelvények már a Gubacsi hídon át közlekedtek és ezzel együtt külön iparvágány épült a Weiss Manfréd Művekhez. [1] 1938-ban közvetlen HÉV-járat indult Pacsirtatelepről Csepelre, Erzsébetfalva állomáson irányváltással, amire azért volt szükség, mert a csepeli szárnyvonal vágánya a Közvágóhíd felől érkezett. [1] [5] Ugyanekkor Csepelen átálltak az 500 voltos feszültségre (korábban 1000 V-os volt). [1] 1942-től az új Határ úti átkötés létrejöttével módosult a HÉV-járat útvonala és ezzel együtt megszűnt az irányváltás Erzsébetfalva állomáson. [6] 1949-ben a BHÉV beleolvadt az új FHVKV-ba. [3] 1950/51-ben a II. Rákóczi Ferenc utcában középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely. [7] [8] [9] 1951-ben a csepeli gyorsvasút átadásával a Gubacsi hídon át közlekedő Közvágóhíd–Csepel és Pacsirtatelep–Csepel járatot megszüntették – ez utóbbi pótlására elindult a 19-es busz villamos viteldíjjal. [1] [10] A 19-es busz nem vált be, ezért pár évvel később (1956 előtt) újraindították Csepel és Pesterzsébet felső állomások között a HÉV-forgalmat, [11] ekkor már 1000 V-os feszültséggel.