A vírus a kötőhártya és a felső légutak nyálkájában szaporodik, ezek begyulladnak a gyulladás után megjelennek a baktériumok, amik felülfertőzést okoznak, így a tünetek tovább súlyosbodnak. A későn kezelt, illetve kezeletlen macskáknál előfordulhat, hogy a nátha következményeként fellépő idült hörgő-légcső-orrhurut, amelyre a legtöbb gyógymód hatástalan. A macskanátha kezelése. Ha a macska náthás az állatorvos antibiotikum kúrát ír fel és és gyulladáscsökkentőket, hogy megakadályozza a baktériumos felülfertőzést. Mivel a náthát vírus okozza, ezért azt a cica szervezetének magának kell legyőznie, ehhez csak immunerősítőkkel és gondos ápolással tudunk hozzájárulni. Macskanátha tünetei - Petissimo Blog. Házilag ne is próbálkozzunk a macskanátha gyógyításával. Otthon a beteg állatot tartsuk meleg helyen, figyeljünk rá, hogy nehogy kiszáradjon. Ha a cicának erős a szervezete akkor a gyógyszeres kezelés és a gondos ápolás hatására 8-10 nap alatt felépül. A macskanátha védőoltással megelőzhető a kölyökkori két oltáson kívül évente emlékeztető oltással.
Az orrnyálkahártya gyulladását az allergének okozzák. Sokszor párosul kötőhártya-gyulladással is. Érdekes módon gyermekkorban a fiúknál fordul elő gyakrabban, felnőttkorban pedig a nőknél.... Rühös a cica 2011-08-20 Macska... A fül rühösség a kóbor macskáknál igen gyakori. Cica nátha kezelése | Life Fórum. Ha a macska rühes a hallójáratokban mákszerű, fekete felrakódás látható, amit súlyos esetben nagy mennyiségben távolíthatunk el a fülekből. A rühösség kezelése... Érdekel a cikk folytatása? »
Ez elsősorban belégzéssel terjed, éppen ezért az egy légtérben tartott cicák nagyon könnyen megfertőzik egymást. IRÁNY A PETISSIMO
Ezt mindenképpen olvasd el! Macskasétáltatás Manapság egyre több cicust látunk sétálni az utcán, de ezek nem kóborolnak, hanem a póráz …
Közel fél millióra tehető a regisztrált álláskeresők száma, és az utóbbi néhány hónapban közel annyian vesztették el a munkahelyüket, mint ahányan gazdaságilag aktívvá váltak. A regisztrált álláskeresők -meghatározott feltételek fennállása mellett- álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetőleg költségtérítést kapnak. A támogatást utólag folyósítja az illetékes Munkaügyi Központ. A nyilvántartásba vétel napja az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés első napja, és ezt követően tájékoztatják a jelentkezőt milyen feltétek mellett jogosult az ellátásra, majd együttműködési szerződést kötnek és jogszabályban meghatározott határidőn belül elbírálják a jogosultságot. Erről határozatot állítanak ki és a jogerőre emelkedést követően utalják az első ellátást. Milyen dokumentumokat kell bemutatni, illetőleg leadni? Jelentkezéskor, nyilvántartásba vételhez kérik a személyes adatok igazolására alkalmas dokumentumokat, a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Az alkalmazott (munkajogviszony, közalkalmazott, stb. )
A jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni és az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, a foglalkoztatási hivatal sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, ha az álláskereső egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg a minimálbér összegét eléri, valamint a munkahely és a lakóhely közötti naponta oda- vissza történő utazás a napi 3 órát nem haladja meg, ez 10 év alatti gyermeket egyedül nevelő szülő esetében a 2 órát nem haladja meg. Álláskeresési járadék folyósításának időtartama A járadék folyósítása minimum 73 napig tart, leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás.
Álláskeresési járadék mértéke, összege Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130%-nak alapulvételével számítják. Az ellátást naptári napra állapítják meg, és hónap naptári napjainak száma szerint folyósítják. A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60%-t folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60%-a -amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért-, a felső pedig a 120%-a, ami 2011-ben napi bruttó 1. 560 Ft-tól 3. 120 Ft-ig terjedő összeg lehet. A második szakasz legfeljebb 179 napig tart és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60%-val, 2011-ben napi bruttó 1. 560 Ft-tal. Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60%-a a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.. Rövidesen folytatom az álláskeresési segéllyel.
Munkaviszonynál az 1 hónapnál hosszabb fizetés nélküli időszak nem számít bele, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot a gyermek otthoni gondozása céljából vette igénybe a munkavállaló. Vállalkozó esetében a jogosultsági időbe nem számítható bele az az időszak, amely alatt a járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A 4 éves időtartamot meghosszabbítja az az időszak, amely alatt a munkaviszony nem állt fenn, vagy a vállalkozó jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott.