Persze ez utóbbi szabály alól is vannak kivételek. Ilyen a jövedéki adóköteles termék beszerzése, valamint az új közlekedési eszköz vásárlása másik tagállamban, melyek értékhatár nélkül adókötelesek. A 10 000-es szabályt egyébként nem kell alkalmazni, csak ezt is be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ha a katás alanyi adómentes adóalany a Közösségen belülre terméket értékesít – és ennek a forintra átszámított értékével együtt is tudja tartani az évi 6 000 000 forintos árbevételi értékhatárt, – a közösségi adószámmal rendelkező tagállami adózónak, akkor a magyar adóalany áfa nélkül számláz, és emiatt nem kell közösségi adószámot kérnie. (Megjegyzem, hogy a gyakorlatban ezt a másik fél nem minden esetben fogadja el. ) Az áfa-törvény értelmében mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, a Közösség területére. Ez a szabály független attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
[htmlbox adomozaik] Az általános forgalmi adóról szóló törvény XIII. fejezetének 193-195. §-aiban a törvényalkotó hosszan sorolja azokat az eseteket, amikor az adóalany az alanyi adómentesség időszakában "nem járhat el alanyi adómentes minőségében", hanem az általános szabályokat kell alkalmaznia. Például, ha egy terméket valamely Közösségi tagállamból szerez be, vagy ún. harmadik országból importál, akkor nem alkalmazhatja az alanyi áfa-mentesség szabályait. Amennyiben a katás adóalany úgy dönt, hogy külföldi kereskedelmi kapcsolatot létesít, akkor közösségi adószámot kell igényelnie a NAV-tól. Kivétel az éves 10 000 eurós termékbeszerzési értékhatár. Az általános forgalmi adóról szóló törvény főszabálya szerint a Közösségen belüli termékbeszerzés után áfát kell fizetni. Nem kell azonban áfát fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak, ha a Közösségen belüli termékbeszerzéseinek összesített áfa nélküli értéke nem haladja meg az évi 10 000 eurót, mert eddig az értékhatárig nem beszélünk Közösségen belüli beszerzésről.
Nagyon fontos tisztában lenni a bizonylatkorrekciók szabályaival, hiszen bár adózási szempontból napra pontosan elválasztható egyik adózási mód a másiktól, azonban az élet gyakran hozza úgy, hogy már a másik adózási módban vagyunk, de az előző időszakból hoz kezelendő helyzeteket a mindennapos működés. A bizonylatkorrekcióknak két iránya lehet és érintheti a fizetendő adónkat valamint a levonhatót is. Nézzük meg mire kell figyelni ha a korrekció a levonható adónkat érinti. Abban az esetben, ha az alanyi mentes adózó olyan számlát fogad be, amelynek következtében csökken az általa még adóköteles időszak alatt levont áfa összege, akkor az alanyi mentes adózó a számla kézhezvételének időszakában fizetendő adóként kell elszámolnia. Ilyen eset fordulhat elő, ha pl a szállító téves áfa-kulcsot alkalmazott az ügylet bizonylatolása során. A másik esetben – azaz amikor a korábban levonható adó összeg nő – a pótlólagosan levonható adót, a mentessége ellenére, elszámolhatja a korrekciós számla kézhezvételének időszakában.
hanem kalodában vesszük a tűzifát. Ha 1x1x1 méteres a kaloda, (sok helyütt sarangnak is nevezik) akkor azt (a hasábok között lévő levegő mennyisége miatt) nem tömör faanyagként kell számolni. Erre a korrekcióra használják az erdészeti szakemberek az erdei űrméter megnevezést. Ez 1x1x1, 7 méter befoglaló méret, szorosan rakott fahasábokból. Már meg is van a második korrekciós szám: Az 1x1x1 méteres kalodában 1/1, 7 tömör fa van, azaz 0, 588 M3. A frissen vágott tűzifa (pl. A tölgy) 1. 000 kg/M3 körüli súlyú. A 0, 588 M3 tűzifánk (amit a kalodában megvettünk) kb. 588 kg. A fűtőértéket korábban korrigáltuk a nedvességtartalom miatt (15 MJ-ból lett 5 MJ/kg) tehát 588 kg szorozva 5 MJ-lal = 2. 940 MJ. Brikett fűtőanyag vagy tűzifa? Melyik olcsóbb? - Felújítás szakértő. Ezért a kaloda fáért fizettünk mondjuk 17. 000, - Ft-ot. Nem is maradt más hátra, nézzük meg mennyi meleget vettünk! A 17. 000, - Ft vételárat elosztjuk a megvásárolt 2. 940 MJ-lal, így kiderül, hogy 5, 78 Forintba került egy MJ tűzifa fűtőértéke. Ha erdészettől vásárolsz, akkor átlagosan 24. 000, - Ft-ért veheted meg tömör köbméterét.
A biomasszából készített brikett hamuja környezetbarát, magas káliumtartalmú, káliműtrágya helyett kiszórható. Kezdetben csak száraz sajtolás létezett. Előbb növényi, később ásványi kötőanyagokat használtak. [1] Magyarországi időjárási körülmények között 100 m²-es családi ház téli fűtése megközelítőleg 5000 kg brikett elégetésével megoldható. A fa-brikett, ill. biomassza brikett fűtőértéke magasabb mint a tüzifáé, kisebb begyújtási mennyiséggel, és több égéslevegővel használható. Fa vagy brikett online. Tárolásához száraz, zárt tárolót igényel. Brikettfajták [ szerkesztés] Akár csak a pelletnél, vagy az aprítéknál, itt is fontos a környezetvédelmileg megfelelő alapanyag. Kedvezőbb a fenntartható erdőgazdálkodásból kikerült fa, valamint a faipari hulladék, élelmiszeripari (napraforgó maghéj) és mezőgazdasági hulladék. A kereskedelemben kapható fajták az alapanyag szerint különfélék: Napraforgóhéj-brikett: fűtőértéke meghaladja a 20 MJ/kg-ot. Azonos mennyisége lényegesen hosszabb ideig ég, mint a tűzifa. A tűztérbe a megszokott mennyiség 1/3-át célszerű betölteni.
Tehát egy 1×1 méteres tömör, száraz fakockáról. Ilyennel nem találkozol. A tűzifa fűtőértékét tehát korrigálni kell, mert nem szárazon, és nem köbméteres tömbben kapjuk. A kapható tűzifa általában egyenesen az erdőből jön, ezért a nedvességtartalma inkább 45-50% körüli, de akár 60% is lehet. Ha szerencsénk van, és a kivágás óta eltelt már pár hónap, akkor akár 30-40%-ra is csökkenhet. Ezzel nemcsak vizet veszünk jó drágán, de a frissen kitermelt fa fűtőértéke kb. csupán 1/3-a a száraz tűzifáénak. Tehát az első korrekciós számot megkaptuk: A száraz tűzifa 16 MJ fűtőértékét a nedvességtartalom miatt elosztjuk hárommal, így megkapjuk, hogy 1 kg frissen kitermelt fa fűtőértéke 5 MJ/kg. Ráadásul nem tömör fát kapunk, hanem "konyhakészet" így már nem csak fölösleges vizet, hanem levegőt is vásárolunk (ami a fahasábok között van). Tételezzük fel, hogy tisztességes helyről vásárolunk és nem vernek át a fa mennyiségével. Fa vagy brikett teljes film. Nem is ömlesztve vásárolunk (ki tudná megmondani, hogy mennyi az a fa, amit leborítottak az udvaron? )
A két fűtőanyag kilós árát összehasonlítva jelentős árkülönbség mutatkozik közöttük. Fontos tudni azonban, hogy a brikett mértékegysége helyesen kilogramm, mert viszonylag állandó nedvességtartalma miatt a súlya alapján pontosan meghatározható a fűtőértéke és az ára is. A tűzifát pedig lehet kilóra is és köbméterre is venni. A kilós ár rendszerint 20-50% közötti vizet is tartalmaz, aminek a mennyiségét nem lehet pontosan meghatározni. A köbméteres ár pedig attól függ, hogy milyen feldolgozottsági állapotban van a fa: a 2 méteres rönktől kezdve a felhasogatott, tüzelésre kész állapotig. Továbbá az is befolyásolja, hogy ömlesztve vagy kalodában kapja-e meg az ember. Mivel a tűzifa által nyújtott meleg a mennyiségétől, a fajtájától és a víztartalmától függ, szinte fogalmunk sincs róla, hogy mennyi "meleget vettünk", amikor kifizettük a tűzifát. Fa vagy brikett full. A fentiek ismeretében nem egyszerű közös nevezőre hozni a brikett és a tűzifa hatékonyságát, de nem lehetetlen. A következőkben bemutatom a két fűtőanyagot és annak a módját, hogyan hozzuk őket közös nevezőre, illetve hogy miért éri meg sokkal jobban a brikett fűtőanyagot vásárolni, mint a bizonytalan mennyiségű és magas víztartalmú tűzifát.