Több mint 25 éve Az INEX Lakástextil 1992 óta vállalja házak, lakások, szállodák, közületek, irodák függönyözését, belső árnyékolását. 30 gyártó közel 1000 mintasáljából válogathat boltunkban. Forgalmazunk függönyt, karnist, tapétát, szőnyeget, bútorszövetet, műbőrt valamint árnyékolástechnikai termékeket (sávrolót, rolettát, pliszét, reluxát, szalagfüggönyt). A hosszú évek alatt megszerzett tapasztalataink segítségével termékeinket a vevők egyedi igényéhez igazodva előzetes helyszíni felméréssel, tervezéssel és kivitelezéssel valósítjuk meg. Spagetti függöny, zsinórfüggöny, rojt, mosása - P and K Kft.. Varrodánkban szükség szerint elkészítjük az Ön által elképzelt függönyöket, drapériákat, ágytakarókat, díszpárnákat. Tevékenységünket a FLAVIUS vagy ismertebb nevén LOTTÓ ÁRUHÁZ-ban kezdtük (1992-2002), majd a LURDY-HÁZ-ban (1998 szeptember - 2006 július) folytattuk, ami után az ÁRKÁD BEVÁSÁRLÓKÖZPONT-ba (2002 március - 2010 május) költöztünk, 2010 május és 2016 április között a Váci út 99. szám alatti BUSINESS CENTER 99-ben voltunk megtalálhatóak 2016 májusától pedig 2019 novemberig az Újlipótvárosban, a XIII.
- A függönyt ráncoltatják, ebből következik, hogy soha nem akkora a szélessége, mint amekkorára a valóságban szükség van. Nincs csúnyább egy kifeszített függönynél, leszámítva, ha pont az a cél, mint a rolós megoldásnál. A redőzés miatt a kívánt szélesség két vagy két és fél szerelésével kell számolni az anyag megvásárlásakor, attól függően, hogy mennyire szeretnéd hullámoztatni a függönyödet. - A sötétítőfüggöny általában nem ráncolódik olyan nagymértékben, mint a fényáteresztő, abban az esetben, ha mindkettő kerül az ablak elé. Oldalt kikötött függöny Azért érdemes a függönyt oldalra fogni, mert így mutatós, és több fényt enged be. A függönyt kiköthetjük egyszerű pánttal is, amely kettéhajtott anyagból készül. A pánt füllel kapcsolódik az ablakkeretből vagy a falból kiálló kampóhoz. De használhatunk erre a célra lágyan omló anyagot, habos (esetleg merev) szalagcsokrot, rojtot, vastag zsinórt, egy darab selymet vagy bársonyt is. A redőzött függönyt a saját anyagával köthetjük oldalra, de választhatunk elütő kelmét is.
Ha a függöny anyaga nagyon vastag, kétoldalt akár hatvan-hatvan cm-re is szükségünk lehet. Ha az ablak egészen a mennyezetig ér, vagy a függöny nehéz anyagból készült, érdemes a sínt a mennyezethez rögzíteni. Ez erősebb, mint a falon futó sín. A függöny felakasztása előtt nézzük meg, jól van-e felszerelve a sín, elbírja-e majd a kelme súlyát. Vidám zefírfüggöny, oldalra kötve Függönyrúd Különböző átmérőjű fa- vagy sárgaréz rudak között is válogathatunk, ha nincs kedvünk a sínhez. A farudak általában mahagóniból vagy fenyőből készülnek. Kaphatók nyers változatban is: ezeket magunk festhetjük be. De talán rábukkanunk egy antik darabra, amelynek két vége dúsan díszített, és még megvannak rajta az eredeti gyűrűk is. Jó, ha a függöny ellenpontozza a rudat. A mahagónihoz például dús, fehér muszlint használjunk. Függönyanyag Annyiféle függönyanyag kapható, hogy nehéz a választás. Itt vannak például a simák, a nehéz vásznak, a szép textúrájú szőttesek, a moaré, a vastag bársony, a légies batiszt.
A napkollektor bekötése a csőszerelésből és a villamos bekötésből áll. Most csak a csőszereléssel foglalkozunk. Egyetlen napkollektor bekötése Két napkollektor bekötése Több napkollektor bekötése A tartály és a szivattyú rákötése Különböző irányba néző napkollektorok bekötése Egyetlen napkollektor bekötése Ha csak egy napkollektorunk van, akkor egyszerű a helyzet. Alul bevezetjük a hideg fagyálló t és felül túloldalon ki. Napelem sorba kötése woodstock. A nem használt csatlakozási pontokat ledugózzuk. Egy napkollektor bekötése Két napkollektor bekötése Ha már két napkollektorunk van akkor a kettőt valahogy össze kell kötni. Kétféle rossz megoldás is lehetséges: Sorba kötjük a kettőt. Így biztosan ugyanannyi fagyálló folyik át rajtuk, mert ami az egyikből kifolyik, az a másikba befolyik. Sajnos a hőmérsékletek nem egyeznek meg, a második napkollektor magasabb hőmérsékleten működik, nagyobb a vesztesége. Továbbá a sorba kötés miatt nagyobb a hidraulikai ellenállás, erősebb szivattyú kell. Soros kötés (nem javaslom) A másik rossz megoldás, ha párhuzamosan kötjük a kettőt.
Nem véletlenül hangsúlyoztuk már többször is korábbi cikkeinkben, hogy a minél nagyobb teljesítményű, nagy felületű napelem táblák nem feltétlenül előnyösek, sőt, olykor hátrányt is jelenthetnek! Talán imponálóan hat, ha egy modul 410 W névleges teljesítményű, hatalmas és fenséges, és elsőre tényleg nyeszlettnek tűnhet mellette egy 310 W-os panel, ám ez csupán a külsőség! A nagy felületű napelemekkel több gond is van: lényegesen nehezebbek, nagyobb az esély, hogy árnyék vagy szennyeződés miatt korlátozódik a termelésük, és az elrendezésük sem ad annyi lehetőséget. Vegyünk példaként egy 5 kW-os napelem rendszert: hasonló teljesítmény eléréséhez 410 W-os panelből elég 13 darab, míg 310 W-osból 18 kell. Miért jó ez? Napkollektor soros, párhuzamos, táblásított bekötése. Mert 18 darab kisebb, könnyebb napelem panelt sokkal jobban el lehet oszlatni ideálishoz közeli helyeken egy tagolt tetőn, mint kevesebb nagyobbat. A hagyományos telepítés hátránya A klasszikusnak mondható napelem-telepítési eljárásnak van egy nagy hátránya, mégpedig a panelek sorba kötése.
A csomagolást, amely általában a sarokcelláknak pontosan a felét leárnyékolja, kihasználhatjuk földi kontrollra a telepítések előtt, de ne feledjük azokat eltávolítani a modulok rendszerbe kapcsolása előtt. Ha egy napelemcellát részben beárnyékolunk, akkor annak elektromos ellenállása megváltozik. ⊳ Soros és párhuzamos kapcsolás ❘ Banner információs központ. Mondhatni, hogy a sorba kötött cellák esetében a beárnyékolt cella "polaritást vált", terhelésként viselkedik az áramkörben, "magára vonva" a többi, vele egy sorba, valamint párhuzamosan kötött cella által termelt energiát, végső soron csökkentve a modul által termelt energiát, összességében pedig a napelemes rendszer hozamát. Rendszer szintjén a "leggyengébb láncszem" elve érvényesül sajnos, ezt vegyük figyelembe. A gyártók is tisztában vannak ezekkel a jelenségekkel, és úgynevezett áthidaló diódákkal (bypass diode), melyeket általában a kivezetés csatlakozó dobozaiban helyeznek el, igyekeznek kizárni a közös termelésből azokat a stringeket, melyekben valamilyen rendellenes okból "túláram" jelentkezik.
A család tagjai a nap végén hazaérkeznek, az elektronikai eszközök, a sütő, a mosógép, a TV mind üzemelnek. A fogyasztás átáll a hálózatra, a dél környékén megtermelt többlet energiát, vagyis annak értékét, ebben az időszakban használja el a háztartás. Fő az egyensúly A napelem rendszerek tervezése során az alap cél, hogy a megtermelt energia egyensúlyba legyen az elfogyasztott energiával. Vannak időszakok amikor a napelem rendszer működése 100%-os, van, amikor teljesítménye alacsonyabb, ezek között az egyensúlyt a megfelelő teljesítményű és működésű hálózat jelenti. Kisebb melegvíz készítő napkollektoros rendszerek kapcsolásai. Egyre elterjedtebbek ugyanakkor az energia tárolására alkalmas akkumulátoros rendszerek, amik képesek a napközben termelt energiát tárolni, majd a nagyobb energiaigény idején visszatáplálni azt a rendszerbe. Mi működteti a rendszert? A napelemek szerkezete nem túl összetett, legfőbb komponensei a félvezető anyagokat, leginkább szilíciumot tartalmazó cellák. A Nap sugarai (melyek fotonokból épülnek fel) elérik a napelem felületét, energiájukat közvetítik a cellák felé, így az elektronok szabaddá válnak és a negatív irányba áramolnak.
ahol: k: a hőcserélő hőátbocsátási tényezője, [W/(m 2 ·K)] A: a hőcserélő hőátadó felülete, [m 2] DT: az átlagos hőmérséklet-különbség a fűtő és a fűtött közeg között, [K] Ahhoz, hogy a napkollektor köri fűtőközeg átlagos hőmérséklete csak kb. 10-15°C-al legyen magasabb a tároló hőcserélő zónájában lévő víz hőmérsékleténél, kb. 0, 2 m 2 /m 2 hőcserélő/napkollektor felület arány szükséges, vagyis a követendő szabály: A hőcserélő = 0, 2 ×A kollektor ahol: A hőcserlő: a hőcserélő hőátadó felülete, [m 2] A kollektor: a napkollektorok hasznos felülete, [m 2] Fenti összefüggés alapján a kisebb 4-8 m 2 napkollektor felületű rendszereknél 0, 8-1, 6m 2 felületű hőcserélő szükséges. Ez az általában alkalmazott 300 liter körüli melegvíz-tárolók alsó hőcserélőjére jellemzően teljesül is. Ezért a kisebb rendszereknél nyugodt lelkiismerettel használható a belső hőcserélős tároló. Napelem sorba kötése el. Nagyobb napkollektoros rendszereknél viszont, ha kollektor felülethez képest túl kicsi felületű a belső hőcserélő, akkor a napkollektorok csak nagy hőmérséklet-különbséggel tudják leadni a teljesítményüket.