kevés a pajzsmirigy hormon, úgy az agyalapi mirigy több TSH-t termel. Azonban az is előfordulhat, hogy magával az agyalapi miriggyel van probléma, és ez hat a többi szerv hormontermelésére. A leggyakoribb, amikor tumor alakul ki a hipofízisben– ez legtöbbször jóindulatú adenoma. Ezek a daganatok lehetnek hormontermelőek is, ám ha nem azok, akkor is hatással vannak erre a folyamatra, ugyanis ahogy növekednek, nyomhatják a mirigy egyes részeit (esetleg egészét), ami csökkent hormontermeléshez vezet. A tumort gyakran véletlen fedezik fel (incidentaloma) az agy egyéb okból végzett radiológiai vizsgálata során, és az esetek egy részében nincsenek is tünetei. Amennyiben vannak, és csökkent a mirigy hormontermelése, úgy általában fejfájás, szédülés, gyengeség, menstruációs zavarok, szexuális problémák jelentkeznek. A daganat növekedése látásromlást, látótérkiesést, fejfájást eredményezhet. Ha túltermelés áll fenn, tünetei attól függnek, mely hormon mennyisége nő meg: pl. a leggyakoribb prolaktin túltermelés esetén nőkben indokolatlan tejcsorgás, menstruációsproblémák, meddőség, míg férfiakban merevedési zavar lép fel.
Ez utóbbi esetben a beavatkozás már nem a koponya megnyitásával, hanem az orrüregen keresztül történik, és jóval kisebb megterhelést jelent a beteg számára. A műtét után szükséges kontrollvizsgálatok döntik el, hogy a továbbiakban szükséges-e gyógyszeres kezelés vagy esetleges röntgenbesugárzás. A csökkent hormontermelés kezelése egyértelműen az ún. helyettesítő terápia (szubstitúció). Miután az agyalapi mirigy ún. trop (serkentő-) hormonjainak csökkent működése a megfelelő perifériás mirigy hormontermelésének csökkenését hozza létre, a tünetek is ennek megfelelően jelentkeznek. A helyettesítő kezelés tehát ezen hormonok adagolását jelenti. A hátsó lebeny működési zavaránál jelentkező diabetes insipidus kezelésére a hormon adagolása nem alkalmas, mert az ADH a szervezetben percek alatt lebomlik. Ezért ennek szintetikus változatát alkalmazzuk orrcsepp vagy orrspray formájában, mert ennek a készítménynek a hatása 10-12 óráig tart.
diabetes insipidus. A folyadék-visszaszívást elősegítő hormon elégtelen termelésének a klinikai tünete a folyadékürítés nagyfokú emelkedése (6-8 liter, extrém esetben 12-16 liter vizelet! ), és az ezt másodlagosan követő ugyanilyen mértékű folyadékfelvétel. Érthető, hogy ilyen állapotokban kezelés nélkül a beteg teljes életvitele, munkája, pihenése, alvása lehetetlenné válik! Kezelés A túlműködéssel járó kórképek gyógyítása általában a fokozott hormontermelés gyógyszeres csökkentésén alapszik. Sok esetben a kórkép hátterében az agyalapi mirigy hormontermelő daganata áll. Ezek a daganatok gyakorlatilag mindig jóindulatúak, és nem is olyan ritkák! Az agyalapi mirigy elhelyezkedésének ismeretében érthető, hogy bizonyos nagyság felett már elérhetik és nyomhatják a látóideg-kereszteződést, látótérkiesést okozhatnak. A daganat kimutatása után minden egyes betegnél az összes szempontot figyelembe véve kell eldönteni, hogy különleges gyógyszeres kezelést javasolunk-e (ma már van olyan gyógyszerünk, amelyik nemcsak a hormontermelést szorítja vissza, de a daganatot is zsugorítja), vagy pedig műtétet.
Súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. Csoportosan követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha annak megvalósításában legalább három személy vesz részt. Ez akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövető büntethetősége - például életkora miatt - kizárt. A csoport szervezője vagy vezetője fokozottan felel cselekményéért. Felfegyverkezve követi el a cselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében bármilyen, az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Nem szükséges, hogy azt ténylegesen alkalmazza, sem az, hogy e tényről a hivatalos személynek tudomása legyen. Fegyveresen követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag és robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál. A fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával követik el.
folyami géb # 2015. 08. 17. 08:36 Még egy észrevétel az eddigiekre: Azért azt nem javaslom, hogy nagyon beleszálljunk a rendőri intézkedés szakszerűségének és jogszerűségének kérdésébe, egészen a szolgálati szabályzat elemzéséig. Tény, hogy a hivatalos személy elleni erőszak két formája is csak akkor követhető el, ha a hivatalos személy eljárása JOGSZERŰ, ezt azonban a bírói gyakorlat szűken értelmezi. Akkor nem bűncselekmény a pl. a rendőri intézkedéssel szembeni erőszakos fellépés, a rendőri intézkedés első látásra, bármiféle mérlegelés nélkül megállapíthatóan jogellenes. Pl. mész az utcán és a rendőr szó nélkül elkezd ütni, ez ellen természetesen védekezhetsz, akár ütésekkel is. De azért, mert nem pontosan a szolgálati szabályzat szerint járt el (pl. nem köszönt vagy nem szólított fel előzetesen), azért nem. 2015. 08:27 Én az első kérdésre egyértelmű igennel válaszolnék, azaz - ha eléri azt a fokot - áttevődik a dolog elleni erőszak személyre. Így pont a példánál maradva az még nem személy elleni erőszak, ha az elkövető kifordítja a rendőr kezében lévő jegyzettömböt, hogy megnézze, mit ír, de ha a rendőr erre ráfog, és ezen huzakodnak, az az intézkedés erőszakos akadályozása.
A bűncselekmény sértettje a jogszerű eljárást foganatosító magyar hivatalos személy, külföldi hivatalos személy, valamint azok a már nem hivatalos vagy külföldi hivatalos személyek, akik e korábbi, hivatalos személyként lefolytatott jogszerű eljárásukkal összefüggésben váltak az elkövetési magatartás sértettjévé. Hivatalos személy elleni erőszakot követ el például az a börtönből szabadult személy, aki azért bántalmazza súlyosan a már nyugdíjas rendőr sértettet, mert korábban ő vette őrizetbe és juttatta börtönbe. Hivatalos személy például a miniszterelnök, a bíró, a helyi önkormányzati testület tagja, közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott, konkrétan felsorolt szervnél, testületnél dolgozó olyan személyek, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Az elkövetési magatartásokhoz - akadályozás, intézkedésre kényszerítés és a bántalmazás - a törvény további feltételeket fűz, például az elkövetés módjára, idejére (helyére) vonatkozóan. Akadályozás minden olyan tevékenység, mely gátolja, megszakítja vagy meghiúsítja a jogszerű eljárást.
Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Hivatalos személy elleni erőszak Hivatali visszaélés