A női orgazmus zavar elnevezései Női orgazmus zavar a hivatalos elnevezés, amely összefoglalja a női orgazmus többfajta problémáját, nehézségét. Szokták még úgy is nevezni, hogy női orgazmus hiány, női orgazmusképtelenség, gátolt női orgazmus, anorgazmia. Illetve néha említik a frigiditás kifejezést, amely egyébként is téves, de az orgazmus zavara esetén többszörösen is az. Egyrészt mert arra utal, hogy a személy nem is vágyik a szexre, miközben az orgazmus hiánya, vagy nehéz elérése a legtöbbször nem jár együtt vágyhiánnyal. Másrészt pedig a frigiditás arra utal, mintha a probléma a nő egész személyiségét érintené, pedig ez nincs így, az orgazmus hiányát vagy nehéz elérését egy funkciózavarnak tekintjük, amely csak egy állapot, amely nem végleges, hanem fejleszthető, javítható, megszüntethető. Mikor beszélhetünk női orgazmus zavarról? A női orgazmus zavara többféle lehet, az élmény sok szintjét érintheti. Az orgazmus testi és lelki élménye is nagyon más mindenkinél, az orgazmus zavar is sokmindent jelenthez, néhány tipikus pontja ennek a skálának: Az orgazmust a nő átéli, de az orgazmus élménye jelentősen csökkent.
Párkapcsolati okok Az orgazmus hiányának vagy nehézségének a hátterében az egyéni pszichés okok mellett nagyon sokszor kapcsolati okok állnak, ezek változatait felsorolni sem lehet. A párkapcsolatban a kölcsönös alkalmazkodás és odafigyelés egymás igényeire, a megfelelő kommunikáció megléte vagy hiánya jelentős mértéken hat a szexuális elégedettségre és az orgazmus megélésének és elérésének a lehetőségére is. Társadalmi okok A kultúra, a társadalom nagyon jelentősen befolyásolja a nők orgazmusra való képességét. Érdekes tény, hogy az elmúlt 100 évben minél később született valaki, annál nagyobb esélye van átélni az orgazmust. Ezt kutatások egyértelműen mutatják, és ezzel rámutatnak számos társadalmi összeföggésre. Jelentős hatással vannak az orgazmuskészségre a hiedelmek a vaginális orgazmussal kapcsolatban, a megfelelő informáltság vagy a megfelelő információk hiánya, és a szexről alkotott forgatókönyvek, hiedelmek. Minél inkább elfogadja valaki az úgynevezett "jó kislány" modellt magára nézve, – tehát a női szerepet passzívnak, engedelmesnek, mindenáron kedvesnek és elfogadónak jellemzi – annál kisebb esélye van orgazmust átélni.
Azonban a helyzet nem ez, viszont elég bonyolultnak tűnik, de a Women´s Health magazin több szakértőt megszólaltatva az alábbiakat derítette ki: a női nemi szervből távozó folyadékot feltehetően a húgycső környékén található szivacsmirigyek termelik, feltevések szerint nagyjából 2-3 deciliternyi tiszta folyadék található a hüvelyben alapesetben. Amikor az orgazmus során egy nő ´spriccel´, ennek a folyadéknak egy része távozik. Ugyan nem mindenki osztja ezt a nézetet, de ma már feltételezik azt is, hogy ez a folyadék ha nem távozik szex közben, akkor egész egyszerűen a pisilés során kiürül egy idő után, ami feltételezhetően nem lehet hosszabb egy hétnél. Ez persze azt is jelenti, hogy valami köze ennek a folyadéknak mégiscsak van a vizelethez. Nem, a magazin felmérése szerint legalább a nők 10%-ánál fordul elő az ejakuláció, és minden bizonnyal kicsivel több mint a felük élete során legalább egyszer tapasztal hasonlót. Már kezded úgy érezni, hogy kimaradtál valamiből? Nos, a lap által megszólaltatott szexterapeuta szerint valójában a technika némi gyakorlás után elsajátítható.
Az orgazmus tanulható Pironkodva kattintottál ide, mert szégyenlősen kezeled a témát? Pedig egy nő egészségének a rendszeres orgazmus is szerves része. Vetkőzd le a gátlásaidat, ruhákra most amúgy sem lesz szükség! Nézzünk meg 10 érdekes tényt az orgazmusról, melyekről talán még te sem hallottál. 1. Jó fájdalomcsillapító Migréned van? Ideje szexelni! Bizonyították, hogy az orgazmus képes csillapítani a fájdalmat. Legyen szó ízületi gyulladásról, műtét utáni vagy akár szülés közbeni fájdalmakról, egy orgazmus csodákra képes. Ilyenkor oxitocin szabadul fel a szervezetben, mely megkönnyíti a relaxációt és kellőképpen ellazít. 2. Az óvszer nem befolyásolja az orgazmus milyenségét Az óvszernek semmi köze sincsen az orgazmus minőségéhez. Mi, nők ugyanúgy képesek vagyunk elélvezni óvszer mellett és nélkül is. Sőt, ha úgy vesszük, a gumi még segíthet is, hogy egy pár hosszabb ideig közösüljön, így több időt adva a nőnek arra, hogy elérjen a csúcsra. 3. A nők 30 százaléka gondokkal küzd Ha problémád adódik az orgazmussal, nem vagy vele egyedül.
Igen, csőfektetéskor fontos a lejtés kialakítása. Minimum 0, 5%-kos lejtést kell alkalmazni. A csőrendszer hossza, a talajszerkezet és a nyugalmi vízszintek befolyásolják. Előzetes talajmechanikai vizsgálat alapján lehet méretezni a rendszert, megengedett legkisebb csőátmérő DN 100. Állandó talajvíz esetén nem lehet szivárgórendszert alkalmazni! A szivárgóvezetékeket úgy kell beépíteni, hogy teljes hosszukban mindenkor tisztíthatók legyenek. Ezért a csövek irányváltoztatási pontjain, oldalsó elágazásoknál, magasponton és a mélyponton, de mindenképpen minden 50 m után aknát kell elhelyezni. Az Opti-Control akna homokfogós változatát a csőrendszer legmélyebb pontjára (befogadó) kell elhelyezni. Minden más területen a homokfogó nélküli változatot lehet használni. Drain cső használata windows. Az Opti-Control magasító elem (hasznos magasság: 80 cm) segítségével minden beépítési magasság kiegyenlíthető. Az Opti-Drain szivárgócső ütésálló, kemény PVC-ből készül, 2, 5 m-es szálhosszban, egyik végén karmantyúval. Az Opti-Dran cső DN100, DN125, DN160 és DN200 átmérőjű lehet.
Homokos talaj esetén nem tilos, de szükségtelen a telepítése, mert a homok önmagában elvezeti a vizet. Amennyiben a házunk agyagos talajra épült, a rendszer kiépíthető, de elszivárogtatni a vizet nem szabad, mindenképpen gyűjteni kell. Az agyag vízelvezető képessége kifejezetten rossz, így a víz vissza tudna szivárogni a falhoz, ezért rosszabb lesz a végeredmény, mintha nem volna ilyen rendszer telepítve. A szivárgórendszer tervezésének és telepítésének alapszabályai 50 cm széles kavicságyra van szükség, 30 cm-el a vízszigetelés síkja fölé hozva. A kavicságyat 8/16 mm-es mosott kavicsból kell kialakítani, és geotextíliával körülvenni, amely szűrőszövetként funkcionál. Ebbe a kavicságyba lóg bele a drénlemez, legalább 30 cm mélységig. Drain cső használata monitorként. A megfelelően kialakított kavicságyba kerül a szivárgócső úgy, hogy azt legalább 15 cm kavics vegye körül az alját kivéve. A falhoz a cső 15 cm-nél ne kerüljön közelebb, de ne is legyen túl távol, mert úgy nem lesz hatásos. Ha mégis messzire kell helyeznünk (több mint 50 cm), akkor használjunk nagyobb keresztmetszetű csövet.
Spórolásként elég lehet, ha csak minden második sarokra teszünk tisztító aknát, így is jut minden egyenes szakaszra egy akna. Ha az épület alapterülete 200 m2-nél nagyobb, akkor 6 m-ként az épület alatt is át kell vezetnem a szivárgórendszert. Ez kiváltható azzal, ha az épület alatti kavicságyat összekötöm a szivárgócső körüli kavicsággyal egy 5 cm átmérőjű PVC cső segítségével kb. 3 m-ként. A rendszernek teljes körként kell az épületet körülzárnia, nem elég az U-alak. Drain-csövezés, csapadékelvezetés - Lesz házunk. Gyakori tévhit, hogy a dréncsövet is külön be kell tekerni geotextíliával. A nagykönyv szerint mosott kavicsot kellene ágyazatként használni, ilyenkor a csövet nem választjuk el a kavicstól, csak a kavicságyazatot védjük a talajtól. Azonban általában a kivitelezők spórolásból homokos kavicsot alkalmaznak, ilyenkor a csövet is külön körbecsomagoljuk szűrőszövettel, hogy védjük az apróbb szemcséktől. Ha tartályba gyűjtöm a csurgalékvizet, telepítenem kell egy biztonsági túlbukó szelepet is. Ez nagyon fontos: azt akadályozza meg, hogy a tartály megtelése esetén visszafolyjon a víz a ház körüli csőrendszerbe.
Csak most nem akartam, hogy egész télen sárban járjunk, tavasszal úgyis pár hét alatt kinőhet a fű. Anyagszükséglet: 6 m3 16-40 kavics (13 ezer + 4 visszaváltott raklap volt az ára) 50 m 100-as draincső 12 db 2 m-es pvc 110 cső + csőidomok 60 m geotextil (ez a 3 tétel volt 70 ezer) Az elvárásom a draincsőtől, hogy amikor jön a talajvíz, akkor nem jön fel többet a ház mögött, hanem szépen elfolyik a csőben. Szivárgó rendszerek. Remélem, hogy működni fog, mert ha nem, akkor az egész házat a tövénél is körbe kell csövezni, amihez nem lenne nagy kedvem. Eddig még nem volt olyan, hogy nem esik az eső, de a csőből folyik a víz, szóval ezt várom, mert akkor fog látszani, hogy működik.
A lakóépületeket, lakott területeket a klímaváltozásnak is köszönhetően egyre inkább veszélyeztetik a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadékvizek, de az árvíz és a belvíz is előkelő helyen található a vízrendezési problémát okozó tényezők listáján. Emiatt a vízelvezetés, így a dréncsövezés is felkapott témává vált. A dréncső fektetés szabályai következnek. ACO szivárgórendszer - megelőzi a ház vizesedését. Vízelvezetés, szigetelés A víz elleni védekezésre alapvetően két lehetőségünk van, a dréncső mindkét elv megvalósításában segítségünkre lehet: Megakadályozzuk, hogy a víz eljusson az épülethez, így dréncsövekkel elvezetjük a vizet. Úgy alakítjuk ki az épületszerkezetünket, hogy az a víz károsító hatásainak ellenálljon, ekkor az épület környezetéből vezetjük el a vizet. Fogalma A dréncső fogalma szerint a talajban megtalálható szivárgó vizek összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló perforált műanyagcső. A csövek jellemző átmérője 40 és 110 milliméter között alakul, amelyek kialakítása gyárilag úgy történik, hogy 10-15 százalékosan perforált legyen a felülete.
A megfelelő drénhálózat kiépítéséhez alapfeltétel a föld alatti vízbeszivárgások feltérképezése. Ehhez gyakran szükség van a felszíni és felszín alatti hidrológia felmérésére a meteorológiai, hidrometrikus adatokra is. Nagyon fontos ismerni a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait is, elsőként az áteresztési együttható értékét és az első vízzáró réteg mélységét. Építmények alatti drénezés Az építmények, szobrok és előregyártott elemek repedéseinek 80%-át a felszín alatti vízbeszivárgások okozzák. A leginkább ilyen sérülésnek kitett építmények az utak, ahol szinte minden repedés okozója a vízbeszivárgás, ami az utat tartó felszín alatti rétegekben instabilitást okoz. Az utak bitumenrétegének javítása hiábavaló az alépítmény megfelelő drénezésének kialakítása nélkül. A dréncsöveket az adott körülményeknek megfelelően kell elhelyezni. Például, egy autópálya vagy nagy forgalmú út nem vízáteresztó felső rétegből, oldalsó töltésből, és útelválasztó elemből (ami nem vízáteresztő) áll. Az esővíz átszivárog a vízáteresztő rétegen és elszívódik az útalapban.