Itt mindenki hülye? - YouTube
Az elmúlt egy évben hozzászoktunk ahhoz, hogy minden jóért, rosszért a járványt tesszük felelőssé. Itt mindenki hülye vagy. Az időjárás és a járvány, kéz a kézben, azon dolgozva, hogy minket megőrjítsenek – gondoljuk, de pironkodva azért bevallhatjuk, hogy mindennek mi vagyunk az oka, ne verjük nagydobra, csak így egymás között valljuk be, valljuk meg, kicsit szégyenkezve, de azért legyünk rá büszkék. – Itt Mindenki megbolondult? – Itt? Mindenki…
A 24 órás verseny egy furcsa hely, az ember a felkészülés során rengeteget dolgozik, javítja az autót, próbál előre gondolkodni, mi romolhat, törhet el, mi legyen a kaja, milyen szerszámot vigyen, milyen pótalkatrészt kell vinni. Aztán jön az élet, és az ember az arcába nevet.
Kácsor Zsolt A címben olvasható állítás Tímár György egyik kedvenc mondása, amit most azért idéztünk, mert az alábbi cikkben őt mutatjuk be, ezt a sokat látott és sokat tapasztalt, 74 éves pesti zsidó embert, aki nem mellesleg Vasas-drukker, és nagyon nem mellesleg a legendás Papp Endre vendéglős keze alatt dolgozott Bécsben az 1970-es évek elején. És azóta tudja, hogy "itt tényleg mindenki hülye! Itt mindenki hülye! | Szerintem.... ". Az olvasók talán még emlékeznek rá, de ha nem, akkor IDE KATTINTVA elolvashatják azt a tavaly év végi írásomat, amely a dorozsmai molnárponty nevű ételremekről szólt. Ebben a cikkben megemlítettem, hogy e szépséges nevű halétel "atyja" nem más volt, mint a híres Papp Endre vendéglős, aki hosszú éveken át vezette az akkoriban még Európa-hírű budapesti Mátyás Pincét. S minő véletlenek szülik egy cikk folytatását! Az újbudai Bét Sálom zsinagógában, ahol van szerencsém zsidóként közreműködni különböző vallási eseményeken, egy hétköznap reggeli istentisztelet után elmeséltem a kedves jelenlévő hittestvéreknek, hogy dorozsmai molnárpontyot készítettem Papp Endre módra.
Lapozzunk! A színház honlapján az szerepel, hogy az Arzén és levendula bohózat két részben. Mi indokolja a valóságban a három felvonást és a két szünetet? Egy olyan alig kétórás produkcióban, ami ugyanabban a térben játszódik, és kellékeket se kell mozgatni. Esküszöm, tovább tart kimenni, bemenni, leülni, belelendülni, mint egy teljes felvonás. Amelyek közül a harmadik ráadásul egy függöny-leeresztéssel van tagolva. Ki kellett tölteni a rendelkezésre álló időt? Órabérben fizetnek valakit? Menjünk tovább! Három felvonásban látja a darabot a néző, ez szerepel a műsorfüzetben. A honlapon miért nem sikerül hetekkel a premier után sem kijavítani, hogy "bohózat két részben"? Ennyire mindegy? Mondjuk, az Arzén és levendula műsorfüzetét forgatva ezen sem csodálkozom. Itt mindenki hülye itt mindenki. Tényleg nem értem, hogy ezt, így, miért kell csinálni? Szerződés volt a nyomdával, ezért ha bármivel is, de ki kellett tölteni a drága műnyomóra nyomott oldalakat? Mindössze kettő, a darabot indokolatlanul ajnározó írás olvasható a 450 forintos füzetben, meg pár régi fotó az amerikai feldolgozásokról, és a szolnoki előadás színes képei láthatóak benne.
Munkatársai egész nap az asztalánál egymást váltva tanácsait kérik és szakmai hozzáértését dicsőítik. A gyerekei végtelen odaadással tisztelik apai nagyszerűségét és mind olyan szeretne lenni, mint ő. A neje lesi minden óhaját és kérését. És ő? Ő csak mondja. A valót. Osztja a mannát. És égi füleivel, már hallja is az Úr hozsannáját. Neki szól az angyalok kara. A nagyszakállú is kérdez. Tőle. Ő pedig, hinti az igét. Itt mindenki hülye? | borravalo.hu. Glóriával a fején. Aztán megszólal a vekker… Szerintem…
.. hogyan értik félre még ma is az egyik legismertebb modellt, és miről szól valójában. Elizabeth Kübler-Ross a 70-es években írt egy fantasztikus könyvet a haldoklókkal végzett munkájáról (On Death and Dying) - ebben 5 fázist írt le, amelyen a halálos betegek átmennek a diagnózis okozta sokktól az elfogadásig: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. A gyász új elmélete | Házipatika. Ezt az elméletet alkalmazták a gyászra is és közhely lett, hogy ha valaki átmegy szépen egymás után ezeken a fázisokon, akkor a gyászt kipipálhatja. E sematikus, leegyszerűsített változat ellen senki nem tiltakozott jobban, mint maga Kübler-Ross. Utolsó könyvét (On Grief and Grieving) David Kesslerrel együtt írta és annak szentelte, hogy kb. 30 évnyi félreértést és félremagyarázást tisztázzon - ez sajnos nincs lefordítva magyarra. A "fázisok" nem lineáris sorrendben követik egymást és a gyász "hullámvasút" természete miatt akár egy napon (vagy akár egy órán) belül több is megjelenhet, visszatérhet, lehetnek érzések, amelyek jobban dominálnak, tartósabbak.
Iszonyatosan magányos voltam. " Nagyon nagy feladat feldolgozni a társ elvesztését, különösen, ha több évtizedet leéltek együtt. Ennél is nehezebb megbirkózni az öngyilkossággal, hiszen ehhez bűntudat párosul az itt maradóban. A legrettentőbb azonban a gyermek elvesztése. "Mondhatjuk, hogy van férfi- és női gyász. A nőnek valamivel könnyebb, hiszen úgy szocializálódott, hogy kimutathatja az érzelmeit – mondja Singer Magdolna –, a férfinak viszont keménynek kell mutatkoznia, márpedig a gyásszal való megküzdés alapfeltétele, hogy átéljük és kifejezzük érzelmeinket. Ez különösen akkor nehéz, amikor nincs megfelelő szociális háló, amely körülvenné a gyászolót. Azzal, hogy a halál bekerült a kórházba, megváltozott a család szerepe. Korábban otthon el lehetett búcsúzni a nagypapától, így az emberek már kisgyermekkorukban hozzászoktak a halálhoz, a gyászhoz. Az egész folyamatnak megvolt a maga szépsége. Gyászmunka | Éva magazin. Méltósággal meghalni kórházi körülmények között nagyon nehéz. " A mind időtartamában, mind intenzitásában szokatlan, úgynevezett komplikált gyász esetében érdemes szakemberhez fordulni, hiszen ilyenkor a gyász meghatározza az érintett teljes életvitelét.
Nekem egyfajta iránytűként abban segített ez a megközelítés, hogy hamarabb beazonosítottam, hogy melyik a domináns érzés és akkor azzal dolgoztam, arra koncentráltam. Szóval én nem kukáznám csak azért, mert annyian félremagyarázták. Nézzük, hogy mit jelentenek a szakaszok valójában: 1. Tagadás: Az első reakció, a sokk, amikor még szinte fel se tudjuk fogni, hogy ami egy pillanattal ezelőtt még az életünk része volt, az már nincs többé. A tagadásban ott van a kegyelem, ami megóv attól, hogy teljesen összeroppanjunk a fájdalomtól és egyszerre annyit éljünk át, amennyit képesek vagyunk elhordozni. A tagadás nem szándékos, egyszerűen "elfeledkezünk" róla, majd különféle helyzetekben újra és újra ráeszmélünk, így apránként fogjuk fel a veszteséget. A realitás elfogadásával felmerülnek kérdések, és ezzel öntudatlanul is elindulunk veszteség feldolgozásának útján, és felszínre törnek az érzések, amelyektől a tagadás megóvott minket. 2. Harag: A veszteség egy talajvesztett állapotba taszít, elveszettnek érezhetjük magunkat, és ez haragot vált ki - irányulhat a környezetre, magára a szeretett személyre, magunkra, amiért "képtelenek" voltunk megakadályozni, vagy akár Istenre is, aki engedte, hogy ez megtörténjen.