A rendszeresen, frissen fogyasztott cékla javíthatja a kerékpározást és az atlétikai teljesítményt, és akár 20%-kal is növelhetik a szervezet oxigén-felhasználását. Ezt a tényt támasztja alá egy másik tanulmány is ahol 9 profi kerékpárversenyző bevonásával, napi 500 ml cékla lé fogyasztása mellett vizsgálta a teljesítmény javulását, 4 és 16 km fölött. A rendszeresen fogyasztott juice mind a két távon mérhető javulást eredményezett. Fontos megjegyezni, hogy a vér nitrát-szintje 2-3 óra alatt éri el a csúcsot. A Cékla Élettani Hatásai. Ezért a teljesítmény maximalizálása érdekében a legjobb a cékla fogyasztását 2-3 órával az edzés vagy versenyzés előttre időzíteni. Segíthet a gyulladás elleni küzdelemben A szervezetben kialakult krónikus gyulladás számos egyéb betegség kialakulásnak kedvez, mint például az elhízás, a szívbetegség, bizonyos májbetegségek és akár a ráknak is. A cékla egyik hatóanyaga a béta-alanin, melynek számos gyulladást gátló hatást nyilvánítanak. Az ezen a területen végzett kutatások nagy részét elsősorban patkányokon végezték.
A cékla kiváló vitaminforrás, képviselteti magát szinte a komplex B-vitamin család: B1-, B2-, B6-, B-12, folsav, niacin, biotin, és jelentős a C-vitamin tartalma is. Ezek a vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek nélkülözhetetlenek többek között a haj, a körmök és az idegrendszer számára. A benne lévő nagy mennyiségű cukor – és pektin ugyancsak jótékonyan hat a szervezetre, védik az erek falait. A hagyományos cékla jelentős mennyiségben vörös színanyagot, betacianin t tartalmaz, amelyről a kutatások bebizonyították tumor-ellenes hatását. A cékla élettani hatásai A köztudatban a nitrátok – az arzén elemhez hasonlóan – erősen mérgező vegyületként szerepelnek. A cékla élettani hatása a vérnyomásra. Leginkább az ivóvíz nitrát tartalmától félnek az emberek. A talajba nagy mennyiségben a nitrátok emberi tevékenység (műtrágyázás, nem megfelelő állattenyésztés, szennyvíz-szikkasztás) során kerülnek. A vízrendszerek magas nitrát tartalmának elsődleges forrása az intenzíven műtrágyázott területekről származó talaj felszínén elfolyó vizek.
Banán, narancs, sárgarépa és az ideillő fűszerek hozzáadásával kiváló turmixot varázsolhatunk belőle. A nagy nyári melegben jólesik egy adag cékla-fagylalt. Daganatos betegeknek: sárgarépa+cékla+alma kipréselt leve, reggel éhgyomorra 1. 5 dl, kúraszerűen. A "sepregető" kis vörös csodálatos munkát végez egészségünk, holisztikus egyensúlyunk megőrzése érdekében.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Arany János nagykőrösi balladái, Híd-avatás Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszony hoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Itt azonban van egy csavar, ugyanis nem a lelkifurdalás a vers témája. Eduline.hu. Ráadásul nem a bűnös bűnhődik meg, ami azt jelzi, hogy az addig biztosnak érzett értékrend felbomlott, az erkölcsi világrend bizonytalanná vált. Már nem olyan egyértelmű, hogy ki a felelős a tragédiáért, bűn és bűnhődés között már nincs ok-okozati kapcsolat, hiszen az ártatlanok bűnhődnek. A gonosz nem kapja meg a büntetését, áldozata nem kapja meg a jutalmát, sőt, még a bosszú lehetőségét sem. A feleség bűne (a házasságtörés) az alapvetően ártatlan férjet hajszolja bele egy nagyobb bűnbe (kettős gyilkosságba), és bűnhődnie is egyedül neki kell. A Vörös Rébék azt mutatja be, hogyan indítja el a kisebb vétek azt a lavinát, amely végül tragédiához vezet.
Klára tehát erőszak áldozata lesz. Újévkor megvallja a történteket édesapjának, és a hagyomány szerint emiatt követi el tettét Zách Felicián 1330-ban: a lánya becsületén esett sérelmet akarja megbosszulni. Zách Klára Énekli egy hegedős a XIV-ik században Királyasszony kertje Kivirult hajnalra: Fehér rózsa, piros rózsa… Szőke, leány, barna. "Királyasszony, néném, Az egekre kérném: Azt a rózsát, piros rózsát Haj, beh szeretném én! Beteg vagyok érte, Szívdobogást érzek: Ha meghalok, egy virágnak A halottja lészek! " "Jaj! öcsém, Kázmér, Azt nem adom százér! – Menj! haragszom… nem szégyelled? … Félek, bizony gyász ér! Sietős az útam, Reggeli templomra: Ha beteg vagy, hát fekügy le Bársony pamlagomra. " – Megyen a királyné, Megyen a templomba; Szép virágok, deli szűzek Mind követik nyomba. Könyörögne, – nem tud, Nem tud imádkozni; Olvasóját honn feledé: Ki megyen elhozni? "Eredj fiam, Klára, Hamar, édes lyányom! Megtalálod a térdeplőn, Ha nem a diványon. Arany János: Vörös Rébék (elemzés) – Jegyzetek. " Keresi a Klára, Mégsem akad rája: Királyasszony a templomban Oly nehezen várja!
– "Hadd jöjjön hát a kasznár. " Háborúság, házi patvar Attól kezdve van elég; De nem hallik a szomszédba: Pörge Dani tűri még. A bölcső is ott van már: Künn egy varju mondja: kár! "Asszony, ördög! vidd apádnak Haza ezt a gyermeket – Ne! a varjut (hol a puskám? ) Útra meglövöm neked. " Varju azt se mondja: kár! El sem is rebbenti már: "Hess, madár! " Híre terjed a helységben: "Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt S Rebi néni leesett! " Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár. Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Szembe jött rá a kasznár. Varju elkiáltja: kár! Keskeny a palló kettőnek: Nem térhet ki a Dani; Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami. Arany jános ballada elemzés angolul. Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: "megállj, görög! " Varju mind' kiséri: "kár! … Fennakadsz te, szép betyár! " "Most ebédre, hollók, varjak Seregestül, aki van!
Ez a nagyon is valóságos téma keveredik a varázslattal és a mágiával, ugyanis a tragikus történet egy babonás falusi környezetben játszódik. Így még fantasztikus, mesés elemeket is tartalmaz a vers: a népélet és a népi hiedelemvilág tükröződik benne a maga varázslatosságával, boszorkányosságával, hiedelmeivel. A népi hiedelemvilág részét képezik a lidércek, manók, vasorrú bábák, a temetőben seprűn összegyűlő banyák, stb. A Vörös Rébék "címszereplője" egy gonosz vén boszorkány (a Rébék egy női becenév, a becézés nélküli alak a Rebeka), aki kerítőnő is. A boszorkányok a népmesékben és népdalokban általában gonosz, rosszindulatú nőalakok, akik fekete mágia és varázslat segítségével hoznak bajt és szerencsétlenséget másokra. Arany jános ballada elemzés az. A tragédiát okozó események elindítója jelen esetben is egy gonosz boszorkány, Rebi néni, aki fekete mágia segítségével éri el, hogy egy fiú és egy lány házasságot kössön, aztán rosszra csábítja, házasságtörésre beszéli rá a szép, kacér, fiatal menyecskét. Ugyanakkor a falu tudatlanságban élő népe legalább annyira főszereplője a balladának, mint maga a rémisztő varjú-asszony: az emberek felvilágosulatlansága, babonássága, varázslatban, fekete mágiában való hite nélkül nem születhetett volna meg ez a történet.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Tetemre hívás, Híd-avatás, verselemzések Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés