A pápai Papensiana Gyűjtemény a város történeti emlékeit őrzi, de találkozhatunk egy igazi egyiptomi múmiával is. Balatonedericsen Afrika Múzeumot hozott létre dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász. A kiállítótermekben trófeákat, tanzániai néprajzi gyűjteményt láthatunk, az épület melletti szafariparkban pedig élőben is megismerkedhetünk a tevékkel, bivalyokkal és zebrákkal. Badacsonytomajon Egry József háza ma emlékmúzeum, ahol a Balaton festőjének több képe is látható, köztük a Szent Kristóf a Balatonnál, vagy a Kilátás Fonyód felé. Balatonfüreden Jókai Mór nyaralójában szintén emlékkiállítás működik, az író és felesége, Laborfalvy Róza színésznő tárgyai, emlékei láthatók. A balatonudvari szív alakú sírköveket titok övezi: senki sem tudja, hogy miért ilyen alakúra faragta őket a mester. Veszprémi látnivalók, Veszprém nevezetességei, látványosságai - városom.hu. Szentbékkálla mellett látható a Kőtenger, amely látványos sziklaformákat és a kő mélyedéseiben megtelepedő növények csodálatos együttesét tárja elénk, de a megyében található a híres tapolcai Tavasbarlang is.
Veszprém Országos Nyitóoldal / Veszprém / Látnivalók / Friss Látnivalók Intersport Síaréna Ha a téli bevackolás helyett inkább valami mozgalmasabbra vágyunk, akkor máris akad egy he...... 8413 Eplény, Veszprémi utca 66 /a Stadionok, sportlétesítmények Veszprémben Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ Az írók és újságírók védőszentjéről, Szalézi Szent Ferencről elnevezett Szalézi 8200 Veszprém, Vár u. 31. Vallási épületek Veszprémben Zsidó Kiválóságok Háza A Zsidó Kiválóságok Háza ad állandó helyszínt az "Einsteintől napjainkig – Zsidók...... 8230 Balatonfüred, Bajcsy-Zsilinszky Endre u.. 32. Múzeum Veszprémben Panda Büfé és Pizzéria Ha szeretnél enni egy igazi ropogós pizzát, próbáld ki a Pandát! 8200 VeszprémVeszprém, Egyetem u. 12 Egyéb Veszprémben BAKONY HÓDOS-ÉRI TURISTAHÁZ Pihenő Turistaházunk a Bakony északi lábánál, gyönyörű erdei környezetben található...... 8431 Bakonyszentlászló, hódos-ér 1 Egyéb Veszprémben ENIKŐ PANZIÓ Az Enikő Panzió a Bakonyban az eplényi Intersport-Síarénában található.
Középkori dátumainkban sajnos sok a bizonytalanság, így bár rendszerint 1000. december 25-ét tartjuk Szent István koronázási időpontjának, ez azonban némileg bizonytalan. Azt tudjuk a forrásokból, hogy az új évezred első napján iktatták be első királyunkat. Akkor hol van a bizonytalanság ebben? Hát ott, hogy azokban a századokban az év kezdőnapja még nem volt kiforrott, néha december 25., néha január 1. volt az új év első napja az oklevelezési gyakorlatban. Így voltaképpen Szent István koronázása lehetett a mai értelemben 1000. december 25-én és 1001. január 1-én is. Ma mindenesetre a történészek a korabeli értelmezésben gyakoribb karácsonyi évforduló miatt december 25-ét tartják elfogadottnak. (A címlapképen Johann Nepomuk Geiger: Szent István megkoronázása című litográfiája látható. ) Már az a kérdés is érdekes, hogy Szent István volt-e az első királyunk, hiszen a német krónikák és Szent István legendái apját, Gézát is királynak említik (sőt úgy tűnik, hogy Géza "keresztény" neve szintén Stephanus, azaz István volt!
A világháború végén a koronaőrség a Szent Koronával együtt a Szent Jobbot is nyugatra menekítette a közelgő szovjet csapatok elől, de míg a koronázási jelvényeket elásták, addig az ereklyét egy Salzburg melletti barlangban rejtették el. A háború lezárultával a fogságba esett koronaőrök felfedték hollétét, és az amerikai hadsereg, szép gesztussal egy magyar származású katonatisztjére, George Kovach-ra bízva az ereklyét, visszaküldte azt Magyarországra. A lerombolt főváros lakosságának egy kis vigaszt nyújthatott, hogy az 1945. augusztus 20-ai ünnepségen a Szent Jobbot már körmentben hordozhatták… A hagyományt azonban a kommunista diktatúra 1950-ben betiltotta, így az ereklye a Szent István bazilika páncélszekrényébe került 37 hosszú évre. A közelgő rendszerváltás egyik előjelének volt tekinthető, hogy az állam hallgatólagos jóváhagyásával az egyház a Szent Jobbot a bazilikán belül külön erre a célra a kialakított kis kápolnában 1987-től kiállítsa, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján körbe is hordozza az országban.
Az augusztus 31-ig nyitva tartó Királyok és Szentek című tárlaton – sok egyéb érdekesség mellett – rengeteg újdonságot, a történelem órákon sohasem, vagy másként (? ) tanultat láthatunk, hallhatunk. S, hogy a szentek se maradjanak ki a sorból, 1083-ban I. László egyidejűleg kezdeményezett, s ért el ötös "találatot". Ekkor avatták szentté az Árpád-háziak közül I. Istvánt, a fiát, Imre herceget, valamint annak nevelőjét, Gellért püspököt, illetve a kevésbé ismert Andrást és Benedeket, majd 1192-ben III. Béla "jóvoltából" I. László királyt is. Augusztusban – 5-7. között – jazz fesztivál, – 12-21. között – Királyi Napok keretében ünnepel a város. Lesz táncház fesztivál, találkoznak az ország katonazenekarai és zajlanak a koronázási ünnepi játékok az Aranybulla jegyében. Utóbbi – 25-28. között – Művészeti Napoknak is kölcsönözi nevét. Az ilyenkor időszerű, és hagyományosra tervezett "koronázásra" még a polgármester is csak reménykedve gondol. A Bazilika, felújítása utáni átadását minden esetre ekkorra tervezik.
HáJá