Kiemelt kép: A által közreadott fotó a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház COVID osztályán készült Kistarcsán 2020. április 30-án, az ott végzett gyógyító munkát mutatja be. Fotó: MTI/Árvai Károly
érdekes, belföld, időjárás, érdekesség, előrejelzés, bűnügy, gyilkosság, durva, bizarr, ezt nézd, felhívás, baleset, tragédia, politika, halálbüntetés, brutális, Sidebar
Új műsorban láthatjuk majd Nagy a baj! Vészesen romlik a magyar luxusfeleség állapota Megható, amit Bálint Györgyről elárult.
Németországban például 65 helyett 62, 7 év a tényleges nyugdíjba vonulás kora. Ez Magyarországon a férfiaknál 62, 6, a nőknél 60, 1 év volt. (OECD, 2014-es számok. A nyugdíjkorhatár nálunk 2014 végén 62, 5 év volt, idén a második félévben 63, 5 év, a nők előbb is nyugdíjba mehetnek. 70 éves nyugdíjkorhatár emelés. ) Van, ahol már 68 év a terv Tavasszal az OECD jelentése Magyarországgal kapcsolatban sok más mellett a problémák között említette, hogy Magyarországon túl alacsony a tényleges nyugdíjba vonulási idő, és javasolta, hogy töröljék el a nők kedvezményét. Amint a Wikipedia angol nyelvű táblázatából kiderül, a nyugdíjkorhatár emelése szinte minden fejlettebb országban napirenden van. Általában fokozatosan, 10-15 év alatt emelik, 65-67 évre, Dániától Csehországig, Franciaországtól Horvátországig, Belgiumtól Ausztriáig és Ausztráliáig. A 67 éves határ fölé egyelőre csak Nagy-Britannia és Írország merészkedett (68 év), de ők is csak évek múlva érnek odáig.
Az OECD azt is javasolta, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék. Közben a magyarok várható élettartama nemzetközi összehasonlításban alacsony. A nők idehaza mostanában például pontosan ugyanolyan hosszú földi pályafutással számolhatnak, mind Dél-Amerikában a brazilok. Ugyanakkor valamivel rövidebbre, mint északabbra a mexikóiak. A hazai férfiak a nyugat-európaiak helyett megint csak inkább a fenti államokbeli "kollégákkal" tartják a lépést. Nyugdíj 70?. A braziloknál éppenséggel valamivel jobban állnak, a mexikóiakat viszont még nem sikerült behozniuk. Aki sokáig szeretne élni, nem itthon van ehhez a legjobb helyen Fordulatot hozott a rendszerváltás a magyarok élettartam-kilátásaiban: 1990-ben a hazai fiúcsecsemők például átlagosan 65, 2 éves földi pályafutásra számíthattak, tavalyelőtt viszont már 72, 5 évesre. Ez a látványos emelkedés korábban sem volt egyébként teljesen ismeretlen idehaza. A Bethlen-korszak (1921-1931) egyetlen évtizede alatt 42 évről történetesen 50 évre növekedett a prognosztizált átlagos élethossz.
Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet Ros Altmann bárónő, aki nemrég még a nyugdíjasok ügyeivel megbízott miniszter volt Őfelsége kormányában. Azt mondta a Daily Mail nek: hiába utolsó Nagy-Britannia az OECD nyugdíjaslistáján, az állami nyugdíjakat nem lehet emelni. Sőt, csökkenteni kell! A nyugdíjkasszának ugyanis ez az alacsony nyugdíj is sok. Jelenleg az állami nyugdíj átlaga 122 font egy hétre Nagy-Britanniában (a magyar átlagnyugdíj havi 120 ezer forint körül van). Ha átszámítjuk a brit ellátást forintra, akkor egészen csinos összeget kapunk, de ha ebből Londonban kell megélnünk, akkor hamar megértőek leszünk a brit nyugdíjasok bánata iránt. A baj az, hogy a nyugdíjasoknál csak a fiatalok szomorúbbak, ha nyugdíjas éveikre gondolnak. 70 évre kéne emelni a nyugdíjkorhatárt. Erre meg is van minden okuk – magyarázza a nyugdíjasügyekkel megbízott egykori miniszter asszony. A jövőben ugyanis csökkenteni kell az állami nyugdíjakat, ha nem akarunk adót emelni – figyelmeztet Ros Altmann bárónő. Pénz ugyanis nincs az államkasszában, hiszen csak a Brexit kapcsán 50 milliárd fontot ígért az EU-nak Theresa May kormányfő.