Erkel Ferenc: Bánk Bán (opera) (80 perc, 1 felvonás) Katona József Bánk bánja irodalmunk legnagyobb történelmi drámája, keletkezése idején izzóan forradalmi tartalma miatt a cenzúra letiltotta. A belőle – Egressy Béni librettójával – készült dalmű pedig vitathatatlanul legnagyobb nemzeti operánk. Az idegen királyné megöléséről szóló zenedráma az enyhülni nem akaró abszolutizmus időszakában is erős politikai aktualitást kapott, és a magyarság tomboló lelkesedéssel fogadta Bámulatos az opera hangulatteremtő ereje, színes és sokrétű a hangszerelése. Ábrányi Kornél 1861. Erkel Ferenc: Bánk bán | Nemzeti Színház. március 13-án, a Bánk bán operaváltozatának nemzeti színházbeli bemutatója után négy nappal ezt írta: "Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni. " Színházunk 125 éves évfordulóján nem mehetünk el névadónk főműve mellett, ugyanakkor megragadjuk a lehetőséget, hogy újszerű módon mutassuk be a témát, kiemelve, hogy a legkülönbözőbb formákban is ugyanolyan átütő erővel szól a mai kor közönségéhez.
Vannak különleges színmûvek, operák, melyek a nemzet emlékezetének mindig megújuló örök darabjai. A klasszikusok, amelyeknek rendre színre kell kerülniük, hol csak kötelességtudatból, hol politikai célzattal, vagy azért, mert néha reprezentálni kell magunkat a világ elõtt. Kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk? Erkel Ferenc: Bánk bán - Színház.hu. Olyan szellemi szigetek ezek, melyeken ismerős alakok élnek időtlenül egy szellemi hazában. Nem véletlen tehát a felfokozott figyelem az új évad e terveit olvasván, hiszen mindannyiunkban él egy örök Ádám, egy szerelmes Csongor, egy hősies Bánk. Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában is mindig kivételes helyet foglaltak el a magyar klasszikusok. Legutóbbi Nemzeti színházbéli Bánk bán-rendezése keltett nagy feltűnést a közönség soraiban és szakmai berkekben is. Az új évadban a Csokonai Színházban színre kerülő Erkel-opera felfogható úgy is, mint Katona József drámájának nagyszabású zenés újragondolása egy következetesen építkező rendező kézjegyeivel. Mégis többnek ígérkezik ez a mostani vállalkozás, mint csak egy újabb szellemi kalandnak, hiszen műfajtörténeti jelentőségű lehet az a tény, hogy a darab alkotói visszanyúlnak az eredeti, Egressy-féle librettóhoz, és a többször átdolgozott zenei anyag kezelésében is visszatérnek Erkel partitúrájához.
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. A többször is átalakított épület 1951 és 2007, valamint 2013 és 2022 között a Magyar Állami Operaház második játszóhelyeként funkcionált. Kis-Bayreuth-nak szánták: 1911-ben a fővárostól kapott ajándéktelken épült röpke kilenc hónap alatt Magyarország, sőt Közép-Európa máig legnagyobb ültetett nézőterű színháza, az akkori nevén Népopera Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza építészek közös terve alapján. Az 1911 decemberével megindult első évad klasszikus operákat ( Rigoletto, Traviata, A trubadúr), kortárs művet ( Quo vadis? ) és operettet ( A corneville-i harangok) egyaránt kínált, és vendégszerepelt Gyagilev Orosz Balettje, illetve a Lehár-művel érkező Theater and der Wien. Az évadot imponáló, s csaknem teljes Wagner-ciklus zárta, az Operaház sok jeles énekesének részvételével. Wagnerhez kapcsolódik az első évek legfontosabb és valósággal világraszóló produkciója is: a harmincéves játszási tilalom alól felszabaduló Parsifal valószínűleg legelső Bayreuthon kívüli előadása – rögtön a lejárat másnapján, 1914. január 1-jén a később világhírűvé vált karmester, Reiner Frigyes vezényletével.
Közreműködik: a színház énekkara és zenekara Rendező: TORONYKŐY ATTILA Díszlettervező: TIHANYI ILDI Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN Szövegkönyv: EGRESSY BÉNI Zenei vezető: KÁROLY KATI Karmester: DRUCKER PÉTERIVÁN SÁRA Zenei munkatárs: MADARÁSZ ÉVA ANDREA Rendezőasszisztens: MURÁR SZABINA Szövegkönyvét Katona József drámájából írta: Egressy Béni Szereplők: Bánk bán: TURPINSZKY GIPPERT BÉLA / SERBÁN ATTILA Gertrúd: LACZÁK BOGLÁRKA Melinda: RENDES ÁGNES / NÉMETH-NAGY JOHANNA II. Endre: ALTORJAY TAMÁS / NÉMETH MÁRTON Ottó: TÖTÖS ROLAND / SZEMENYEI JÁNOS Petúr bán: KRISTÓF ISTVÁN / BOGNÁR SZABOLCS Tiborc: SIRKÓ LÁSZLÓ / KRISTÓF ISTVÁN Biberach: MÁTYÁSI ÁRON / KELEMEN ÖRS Soma: DONGÓ MÁTÉ / KIRÁLY DOMINIK Szereplő: ANTAL MELINDA. FICSÓR BARNABÁS, MIKE-NAGY KITTI, UKLI FRANCISKA, PERJÉSI ANNA, CHUPP GABRIELLA, TFIRST MARIANN, TÓTH-SZÉKELY ZOLTÁN, VASTAG ISTVÁN, BENEDEK PÉTER, FÖLDI JÁCINT, FÖLDI JÁNOS, FÖLDINÉ MÉSZÁROS ORSOLYA, FÖLDES MÓNIKA, KÁLMÁN LILLA ESZTER, KISS IMRE, KOVÁCS LEVENTE, KOVÁCS MIHÁLY, LACZKÓ ANDREA, OBERFRANK BERNADETT, PALOTÁS GÁBOR, POLYÁK ZSÓKA, SIPOS GÁBOR GERGŐ, TÓTH ANDREA, VÁRKONYI ZSOLT.
Október 20. – 19 óra Nagyszínpad (A Bánk bán maraton részeként) Az előadás előtt 17 órától kiállítás megnyotó és ráhangoló beszélgetés. Résztvevők: Batta András, Kesselyák Gergely, Vidnyánszky Attila Szereplők II.
Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. "Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm. Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm. " "Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar? " "Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok, Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok. Még él a házi galambok vad őse | National Geographic. " "Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem. " "Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon" "Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás, Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom. " "Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam.
Szirti galamb (Columba livia) Forrás: University of Oxford A házi galamb nem tartozik a közkedvelt madarak közé, mivel főként városokban hatalmas egyedszámban él, az általunk hagyott maradék élelmet eszi, és mindent összepiszkít – ez azonban nem az állat hibája. Ady endre az ős kaján elemzés. Az ős szirti galamb ( Columbia livia) egy elszigetelt populációjára bukkantak rá a Skóciához tartozó Külső-Hebridák egyik szigetén. A galambot valamikor 5-10 ezer évvel ezelőtt háziasították elődeink, élelem céljából, mára azonban a kivadult házi galambok világszerte elözönlötték az ember építette környezetet, mivel a házak magas falai sokban hasonlítanak az ős, vagyis a szirti galambok fészkelőhelyéhez, a szirtfalakhoz. A kivadult házi galambok térnyerésével azonban az eredeti ős világszerte visszaszorult, nagyon sok helyen ki is halt, leginkább a hibridizáció miatt. A vad faj ma már csak olyan elzárt helyeken képes megélni, ahol a házi galambok még nem tudták megvetni a lábukat – a helyzet nagyban hasonló a házi macskák és a vadmacskák helyzetéhez.
Szemezgetve: -Sült kacsamáj, mézben és aszúban fürdetve, birs kompót -Furmintos, mustáros szarvas ragu, zöldséges fánkok, pácolt hagyma -Gyümölcsfesztivál, azaz a gyümölcs minden formája: gyümölcsös sütemény, gyümölcsfagylalt, aszalt gyümölcs, sült gyümölcs, friss gyümölcs Nyelvtudás: angol, német, francia NAPTÁR SZÁLLÁSOK Szálljon meg Tokajban a lehető legkedvezőbb árakon! Ugrás az oldal tetejére
E versek a magyar tájköltészet hagyományát újították meg. A táj Ady verseiben nem természeti, hanem olyan kulturális környezetet jelent, amelyben a Petőfi által eszményített Alföld "halálszagú, bús magyar róna", az elmaradottság szimbóluma lett. Ady a verseiben gyakran felvett messiásszereppel nemcsak a küzdelem iránti vágyat, hanem a küzdelem reménytelenségét is hangoztatta. A magyar Ugaron című versben az Ugar Magyarország metonimikus képe. Egyszerre jelent megművelésre váró, termékeny földet és magára hagyott, elvadult parlagot. A parlagiasság a műveletlenség szimbóluma, amely minden magasabb rendű életet megfojt maga körül. "Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. " Az elvadult táj látványa a vers végén látomássá tágul: "S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. " A "kacagó szél" kísérteties, hátborzongató képe véglegesíti a költői én hiábavalóság-érzését: itt minden a megújulásra irányuló törekvés kudarcra van ítélve. Az ős Kaján – Wikiforrás. Ady magyarság verseiben a lírai én és a külvilág között feloldhatatlan ellentét feszül.
Sok ornitológus úgy véli, ma már egyáltalán nincsenek tiszta vérű szirti galambok, hanem csak a házival hibridet képezett keverékek, ám mások szerint egyes szigeteken még előfordulnak vad ős kolóniái. Európában a Mediterráneumban, illetve északon a Feröer-szigeteken, valamint az ír és skót szigeteken lehetnek ilyen csoportok. Az Oxfordi Egyetem kutatója, William J. Smith vezetésével nemrégiben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg a szirti galamb helyzetét. A kutatók a galambok tollai alapján végzett DNS-vizsgálatokat, amelyekkel ki lehet mutatni a vad és a háziasított faj jellemzőit, illetve a két faj közti hibridizáció fokát. Az eredményekről az iScience folyóiratban számoltak be. Az ős kaján ady endre. Az eredmények szerint változó mértékben keveredtek Nagy-Britannia vad szirti galambjai a háziakkal, például Orkney-n a hibridizáció igen nagy fokú, ám a Külső-Hebridákon élők szinte teljesen mentesek a házi galamb genetikai befolyásától. Sajnos e helyszíneken is egyre gyakrabban bukkannak fel a kivadult házi galambok, így a jelenleg még gyakorlatilag vadnak tekinthető populációk sorsa is kérdéses.