2. kerületi okmányiroda elérhetőségei Budapest II. kerület - ügyintézés () Okmányiroda 2. kerület hidegkút KORMÁNYHIVATALOK - Budapest Főváros Kormányhivatala - Járások Okmányiroda 2. kerület A Hüvi II. emeleti helyiségét akkor a II. Kerületi Önkormányzat 70 millió forintért vásárolta meg és rendezte be a kormányhivatal számára, hogy Pesthidegkút lakossága a korábbinál kényelmesebben és gyorsabban intézhesse ügyeit. Dr. György István, a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott 2019. december 20-án arról tájékoztatta a II. Kerületi Önkormányzatot, hogy a Miniszterelnökség és a Kormányhivatal áttekintette a budapesti kormányablakok működését, és ennek alapján a Hűvösvölgyi Szolgáltatóházban működő kormányablak-kirendeltséget 2020. január 1-jétől bezárják. Őrsi Gergely, a II. Okmányiroda 2 Kerület. kerület polgármestere számára a döntés megdöbbentő és elfogadhatatlan, annak felülvizsgálatát kezdeményezi. A II. kerületben jelenleg egyetlen kormányablak található a Margit körúton. A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek.
Kész okmányok átvételére a Bátori utca Kormányablakban nincs lehetőség. A Kormányablak zárását megelőző 15 percben nincsen lehetőség sorszámkiadásra a már megjelent ügyfelek ügyeinek elintézése érdekében. Egy sorszámmal csak egy ügy intézhető. Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy az aránytalanul hosszú várakozási idő elkerülése érdekében előfordulhat a sorszámkiadás átmeneti szüneteltetése. Kormányablakunkban ügyfélirányító munkatárs áll rendelkezésükre. Gyermekek részére játszósarkot biztosítunk. A kormányablak akadálymentesített mozgáskorlátozott és látássérült ügyfeleink számára. Illetékfizetéssel kapcsolatos információk: Illeték illetve igazgatási díj megfizetésére az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: - bankkártyás fizetés az ügyintézőnél - készpénzes fizetés (csekk) a közelben található postákon (1023 Budapest, Török utca 2. szám alatti 23-as postaponton vagy a MAMMUT Bevásárlóközpontban) van lehetőség. - készpénzes fizetés kormányablakon belül A pénztár nyitva tartása: HÉTFŐ: 8:00 -16:00 KEDD: 8:00-16:00 SZERDA: 8:00-16:00 CSÜTÖRTÖK: 8:00 -16:00 PÉNTEK: 8:00-12:00 Az ügyintéző a postai befizetést követően soron kívül fogadja az ügyfeleket.
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget. FIGYELEM! 2020. június 8-ától a fővárosi kormányhivatalokban (az ügyfélfogadási idő* és a NAV ügyfélszolgálatai kivételével) visszaállt a járványügyi veszélyhelyzet előtt megszokott ügyintézési rend. Az előzetes időpont-foglalás már nem kötelező, de ajánlott, miként az elektronikus ügyintézési lehetőségek igénybevétele is a megújult oldalon. A 2020. április 2-ától érvényes nyitvatartás: Hétfő: 7. 00 – 17. 00 Kedd: 8. 00 – 16. 00 Szerda*: 8. 00 Csütörtök: 8. 00 Péntek: 8. 00 – 14. 00 Az ügyfélterekben továbbra is csak korlátozott létszámban, a megfelelő és javasolt óvintézkedések (maszk viselése, 1, 5-2 méteres védőtávolság, higiéniás előírások) betartása mellett lehet tartózkodni. *Az új koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején 2020. április 2-ától valamennyi fővárosi és Pest megyei kormányablak szerdai nyitvatartása módosult: a korábbi 12-től 20 óráig tartó idősáv helyett 8-tól 16 óráig várják az ügyfeleket.
törvény módosítása 16. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. törvény 138. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A képviselő-testület adóügyi feladata és hatásköre:) " h) megállapítja - a gépjárműadóról szóló törvény keretei között - a belföldi gépjárműadó tételeit. " Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 17. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1996. napján lép hatályba. (2) E törvény 11. §-a, 14. §-a, valamint 16. §-a a kihirdetésekor lép hatályba azzal, hogy a Gjt. 1/A. §-ának (1) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletet az 1995. évben december 31. 1990. évi C. törvény - Adózóna.hu. napjáig lehet kihirdetni, a 14. § rendelkezéseit pedig első ízben az 1996. adóévre történő adómegállapításnál lehet alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gépjárműadóról szóló 1991. törvényt módosító 1995. törvény 3. §-a hatályát veszti. Vissza az oldal tetejére
(2) Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként, üzembentartóként, üzemeltetőként (a továbbiakban együtt: tulajdonos) a forgalmi engedélyben feltüntettek. (3) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ebben az időpontban a gépjármű forgalmi engedélyében harmadik személy szerepel tulajdonosként. (4) Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. " 13. 1990 évi c törvény. 5. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes az adó alól:) " a) a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű. "
1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása. Cegléd - Helyi iparűzési adó. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Az Országgyűlés a helyi adóztatás kiemelkedő jelentőségét mérlegelve a települési önkormányzat önálló gazdálkodásában a helyi adókról a következő törvényt alkotja. 21 1990. törvény a helyi adókról