Könyvek rovaton belül megtalálható apróhirdetések között böngészik. A rovaton belüli keresési feltételek: Győri Egyházmegyei Levéltár A keresett kifejezés: Győri Egyházmegyei Levéltár A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 28. Szerzők: C. Tóth Norbert - Horváth Terézia Győri Egyházmegyei Levéltár, 2019 A kötet a Győrben működött székeskáptalan... A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Segédletek 5 Szerző: Nemes Gábor Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011 A kötet a győri káptalan jogbiztosító iratait őrző ún. Törzsanyag jelenlegi és... Szerkesztő: Lukácsi Zoltán Győri Egyházmegyei Levéltár, 2015 Apor Vilmos pappá szentelésének 100., vértanúságának 70. évfordulója alkalmából bocsátjuk közre prédikációinak újabb kötetét. A... A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Győri Egyházmegyei Levéltár - Irodatechnika - Győr ▷ Káptalandomb 5/A., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9021 - céginformáció | Firmania. Források, feldolgozások 26. Szerző: Perger Gyula Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017 Mayrhofer József győri kanonok fényképei Magyarország egyik... Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 5 Szerző: Neumann Tibor Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007... Mária-enciklopédia 1950.
A győri egyházmegyét Szt. István király alapította, minden bizonnyal még 1009 előtt. Területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas megyék teljes területe, Moson megye a Szigetköz kivételével, Zala megye Marcal menti területe, Veszprém megye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. A Győrben működő székeskáptalan mellett valószínűleg már a XI. századtól létezett a vasvári társaskáptalan, amelynek prépostjai a megye főesperesei voltak. A püspökség birtokai elsősorban Győr környékén feküdtek, de hozzájuk tartozott néhány Sopron megyei falu és a Vas megyei Szombathely mezőváros is. 1777-ben csatolta Mária Terézia királynő az egyházmegye Vas megyei részeit az újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegyéhez, Pápa környékét pedig a Veszprémi Egyházmegyéhez. Győri Egyházmegyei Levéltár Könyvek! Keresés Eladó, ingyen használt és olcsó új könyvek közt - Apróhirdetés Ingyen. A trianoni béke következében újból jelentősen csökken az egyházmegye területe. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a Szombathelyi Egyházmegye 57 plébániájával együtt) 1922-től a bécsi érsek, mint apostoli adminisztrátor kormányozta, majd 1960-tól az akkor létrejött a Kismartoni Egyházmegyéhez tartoznak.
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. Levéltárak / Győri Egyházmegyei Levéltár | Magyar Levéltári Portál. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
A 18. század második felétől a püspöki és a káptalani levéltárban folyamatosan folytak különféle rendezési munkák. 1779-ben például Schogg Kristóf pápoci prépost rendezte prépostsága iratai. Sztankovics János püspök idején (1838–1848) rendezték a püspöki levéltárat, úgy, hogy az iratokat nagyobb tárgyi csoportokon belül időrendbe helyezték el. 1874 és 1889 között Ebenhöch Ferenc kanonok rendezte újra a káptalani levéltárat, úgy, hogy jegyzékeket és mutatókönyveket is készített hozzá, valamint kialakította a "Cimeliotheca et Theca" sorozatokat. 1904/1905-ben rendezték a püspökség "iskolai levéltárát". A gazdasági levéltár viszont a az 1900-as évek elején a számvevőség épületében keletkezett tűzvész alkalmával elpusztult, így a levéltár ezen része (az úriszéki és a vecsei prediális székre vonatkozó iratokon kívül) jórészt csak 20. századi eredetű. Utoljára Buzás József levéltáros végzett nagyobb szabású rendezési munkákat az 1950-es években, azután közel fél évszázadig semmiféle érdemi levéltári munka nem folyt.
Nincs termék a kosárban! Manufacturer: Gyõri Egyházmegyei Levéltár Sales price: 6. 900 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 2. 500 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 4. 600 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 2. 800 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 3. 000 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 3. 200 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: star Sales price: 3. 600 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 3. 500 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 700 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Sales price: 1. 500 Ft Price / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Lukácsi Zoltán (szerk. ): Apor Vilmos püspök beszédei Kincset tart a kezében az olvasó: Boldog Apor Vilmos (1892-1945) prédikációit, lelkigyakorlatait, egyéb beszédeit, néhány más írását, amelyek győri megyéspüspökként végzett főpásztori szolgálatának idejéből (1941-1945) származnak...
400 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám (szerk. ): Mosonmagyaróvár 1956 1956 tavaszán Simon Józsefet, a fiatal teológiai tanárt, "politikai megbízhatatlansága" miatt eltávolították a Győri Hittudományi Főiskoláról. Mosonmagyaróvárra került káplánnak, és nem is sejtette, hogy történelmi események tanúja lesz a városban. Fogyasztói ár: 1. 350 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Lukácsi Zoltán: Apor Vilmos gyulai beszédei Apor Vilmos pappá szentelésének 100., vértanúságának 70. évfordulója alkalmából bocsátjuk közre prédikációinak újabb kötetét. A válogatás több mint 200 beszédét tartalmazza a gyulai évek csaknem negyed évszázadából. Nagy István: Győr vértanú püspöke, Apor Vilmos Az Egyházmegye! Levéltár kiadványsorozatában Báró Apor Vilmos győri püspökkel kapcsolatban eddig két forráskiadvány látott napvilágot: az egyik ifjúkori naplóit tárta az olvasók elé, a másikban körlevelei és egyházkormányzati iratai jelentek meg.... Fogyasztói ár: 4. 300 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 4.
Nem hozott győzelmet a Habsburg-ház trónfosztása 2009. április 14. 11:08 MTI "Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga" - hangzottak 160 éve, 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban Kossuth Lajos szavai. A képviselőház e napon közfelkiáltással elfogadta Magyarország függetlenségének kimondását, valamint a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, egyben kormányzóelnökké választotta Kossuth Lajost. A szabadságharc 1849 elején elveszettnek tűnt: Windischgrätz herceg csapatai elfoglalták a fővárost, s a kápolnai csatában vereséget mértek a magyar főerőre. I. Ferenc József ezért március 4-én kiadta (az életbe soha nem lépett) olmützi alkotmányt, amely Magyarországot részeire bontva, a koronatartományok egyikeként tagolta be a birodalomba.
Az I. világháboró végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték, majd IV. Károlyt és Zita királynét az antant Madeira szigetére száműzte. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. Végül a nagyhatalmak nyomására a nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt, de a királyság intézményét fenntartotta Magyarországon. Az kimondta: "A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja…" (Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását, kísérelte meg, mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták, hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. ) Magyarországon ekkor történt meg a Habsburg-ház negyedik trónfosztása: 1620-ban Bethlen Gábor, 1707-ben Rákóczi Ferenc, 1849-ben a szabadságharc idején mondták már ki a detronizációt.
(ur. 1704-11) újabb adót kért a katonaság ellátására, 2, 7 millió helyett 2 milliót akart megajánlani. A vitában magyarázatot kértek a →Turóc vármegyei körirat ra, Rakovszky Menyhért követet megölték, Okolicsányi Kristófot megsebesítették. A fölingerelt követek - Bercsényi Miklós gr. indítványára ( eb ura fakó) - kimondták a ~t ( József császár nem királyunk! ) (1707. IV. 5-21: Marosvárosvásárhelyt az erdélyi ogy. kimondta, hogy Erdély elszakad a Habsburg-háztól és uralkodójának II. Rákóczi Ferencet ismeri el. ) - III. Debrecen, 1849. ápr. 14. Az " olmützi alkotmány " 1849. 4: megfosztotta hazánkat alkotmányától, jogaitól, nemz. lététől, földarabolva koronatartomány nak minősítette; amikor ezt a Közlöny III. 18: nyilvánosságra hozta, fölháborodott az ország (" Míg egy magyar marad, e gyalázatot nem lehet eltűrni "). Kossuth a hadisikerektől bátorítva - bár az Országos Honvédelmi bizottmány IV. 12: elutasította trónfosztó javaslatát, a népgyűléssé bővített debreceni nagytemplomi ogy-en beterjesztette a ~t, amit egyhangúlag elfogadtak, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
A siker azonban csak átmeneti lehetett, és miután augusztusban leverték a szabadságharcot, a trónfosztói határozatot semmisnek tekintették. A negyedik trónfosztás (1921) [ szerkesztés] A trianoni békeszerződés aláírása után Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált bízta meg kormányalakítással, aki – miután többé-kevésbé rendezte a magyar állam belpolitikai kérdéseit – egy igen fontos eseménnyel volt kénytelen szembesülni. IV. Károly király ugyanis bejelentette, hogy újfent igényt tartana a magyar trónra, és 1921 márciusában Szombathelyre érkezett. Innen indult húsvét vasárnap Budára, ám az antanthatalmak kijelentették, hogy nem hajlandók elismerni a Habsburg-ház restaurációs törekvéseit. A fenyegetett helyzetben ráadásul Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia létrehozták a kisantantot, amely egy esetleges puccs után azonnal megtámadta volna Magyarországot. Károly így lemondott vágyairól, de csupán egy időre. 1921. október 20-án azonban IV. Károly ismét Magyarországra érkezett, és Sopron környékén támogatókat is szerzett magának ( Rakovszky István, Gratz Gusztáv, ifj.
1837-tól 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke. 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, négy gyermekük született. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Világos után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, ennek ellenére 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben. Lírai költeményei: Szózat (1836), A Guttenberg-albumba (1839), Ábránd, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban (1845), Országháza (1845), Az emberek.