Március 15-e Magyarországon nemzeti ünnepnap, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamenti demokrácia megszületésének napja. Kevésbé köztudott azonban, hogy másnap, március 16-án van a magyar zászló és címer napja, az Országgyűlés 2014. december 16-án hozott döntése óta: "Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, (…) március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja. Ma van a magyar zászló és címer napja - Hír TV. " (45/2014. (XII. 17. ) OGY határozat) A magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része. Szintén új hagyomány, hogy ezen a napon a fővárosban 1848 résztvevő egy 1848 méter hosszú zászlót visz végig az Andrássy úton a Hősök teréig. 2021-ben a járványügyi helyzet következtében sajnálatosan ez a látványos felvonulás valószínűleg elmarad.
2017. március 13. A magyar zászló és címer napja 2014 óta hivatalos emléknap. 1848-ban fogadták el a hivatalos magyar zászlót, és tették kötelezővé a kihelyezését a nemzeti ünnepek alkalmával közintézményekre illetve hajókra. 2018-ban ennek a 70 éves évfordulóját ünnepeljük, és ez alkalomból egy különleges eseményre is számíthatunk: március 16-án, a magyar zászló és címer napján egy 1848 méter hosszú magyar zászlót visznek végig az Andrássy úton. Az esemény facebook oldala itt érhető el. Szilágyi Ákos, az esemény egyik ötletgazdája szerint: " március 15-én a zászló visz ki minket ünnepelni, míg március 16-án mi visszük ki a zászlót büszkén, és mi ünnepeljük a zászlót. A magyar zászló és címer napja - Zaszlo.hu blog. " Mi kaptuk a megtisztelő feladatot, hogy ezt a zászlót elkészíthetjük. A hatalmas zászló elkészítése különleges feladat számunkra, leginkább a szállítása fog kihívást jelenteni. Az esemény előkészületeiről, és az ötlet megszületéséről az Echo Tv számolt be Tudakozó című műsorában, ahol vendégként Szilágyi Ákos beszélt az ötletről, illetve nálunk is készítettek egy rövid felvételt, amiben a zászló elkészítéséről érdeklődtek.
Akik még nem vették át a 2018 évi zászlódarabot és emlékkönyvet, szintén átvehetik.. A program előreláthatóan 14:30-ig tart. További kérdéseit ide kattintva küldheti el számunkra. Az Esemény videóit ide kattintva tekintheti meg. Megtalálhat minket a Facebook-on is: Vissza a lap tetejére
[1] 2015-től Jegyzetek Szerkesztés
§ A rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon az EU Kék Kártyával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárra, valamint a vele foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő foglalkoztatóra. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. EU Kék Kártya: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv. ) 2. § r) pontjában meghatározott engedély; 2. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka; 3. harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv. 2. § a) pontjában meghatározott személy; 4. Index - Külföld - Könnyít az unión kívüliek munkavállalásán az EU. munkadíj: a Munka Törvénykönyve szerinti munkabér, vagy a harmadik országbeli állampolgár által végzett munkának - a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott - ellenértéke. 3. § (1) A Magyarországon, EU Kék Kártyával foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár részére járó havi munkadíj - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese.
A tagállamokra bízzák annak eldöntését is, hogy évente mennyi kék kártyát bocsátanak ki. Az eddigi uniós kék kártyát a jelenlegi 27-ből 25 uniós tagállam intézményesített. A most elfogadott reform akkor válik hatályossá, ha az EP-döntést tudomásul véve az EU miniszteri tanács "beélesíti" azt, és a változás szövege megjelenik az EU hivatalos közlönyében. A tagországoknak ez követően két év áll majd rendelkezésükre a jogszabálymódosítások átültetésére. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Szakértő mondja el, hogyan tarts lépést a munkaerő-piaci elvárásokkal. Kék kártya: könnyítenének az EU-n kívüli, magasan képzett munkavállalók alkalmazási feltételein - Adózóna.hu. Ezért húz el annyi szakember az országból. Nagy szükség lenne a változtatásra. Az EU vethet majd véget a jó világnak?! Kihámoztuk a lényeget az EU-s állásfoglalásból. A távmunka ma már sokaknál vált a munkavégzés mindennapi formájává, ez különösen igaz az IT-szektorban. A munkaerőhiány is a történelmi csúcson van Magyarországon: lassan már akadozik a közlekedés, az áruszállítás és a termékgyártás is. Milyen mozgatórugói lehetnek annak, ha valaki elhagy egy munkahelyet?
Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd, például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia. Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni. Az uniós kék kártyáról szóló irányelv 2009 óta van érvényben. Az EU szerint a rendszer azért szorult reformra, mert nem vonzott elegendő munkaerőt Európába. EU Kék kártya - Bevándorlási jog - Bátki Hanna Ügyvéd. Az EP elfogadását követően az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.
A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül. A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták. Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd, például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia. Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni. Az uniós kék kártyáról szóló irányelv 2009 óta van érvényben. Az EU szerint a rendszer azért szorult reformra, mert nem vonzott elégendő munkaerőt Európába. Az EP elfogadását követően az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges.
Az Európai Parlament elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját, amely rugalmassága révén – véleményük szerint – segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott, szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett. A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül. A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták.