Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak. 1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen itt telepedett le, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért. Erkel Ferenc (Fotó/Forrás: Barabás Miklós litográfiája) 1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Erkel Ferenc operája - Cultura.hu. Két év múlva itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriá t; ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt.
Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő kezdetű kórusát énekelték a Nemzeti Színházban. A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes. Erkel ferenc első operája a 2. Erkel Ferenc Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt.
A miskolci Szemere-szalon különleges helyszín olyan szempontból, hogy berendezése a 19. századi szalonokéra emlékeztet. A falakon a kor híres személyiségeinek portréi függenek, Deák Ferenctől Sissiig. Tökéletes környezet Erkel Ferenc kamarazenéjéhez. Erkel Ferenc Első Operája. Külön élvezet gépzongorán játszani: ez egy működőképes, papírtekercses Grotrian Steinweg hangszer, ami azonban koncertzongoraként is használható. Fotók, videók: Vona Ildikó
A bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg döntését: a tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánította győztesnek. A Honderűben mindez így jelent meg: "A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta… Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik". A magyar nemzeti Himnusz: Erkel a szabadságharc leverése után 1861-ig hallgatott, ekkor mutatták be a Bánk bánt, a legnagyobb magyar történelmi operát, éles kiállásként az önkényuralom ellen. Erkel ferenc első operája a league. Későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már korántsem tettek szert ilyen népszerűségre; utolsó befejezett dalművét, az István királyt 75 éves korában mutatták be az újonnan felépült Operaházban.
– Igaz, hogy korai zongoradarabjait később beépítette az operáiba? – Igen. A korai műveket Kolozsváron írta, amikor még házitanító volt. Ezek a zongorára komponált darabok nagyrészt elvesztek; ami fennmaradt, az többnyire más szerzők műveiből készített átirat. Saját operáiból – elsősorban a műkedvelő nagyközönség számára – énekszólam nélküli zongorakivonatokat alkotott: ilyen a Bánk bán átirata. A Saroltá é annyira jól sikerült, hogy szinte a teljes kivonat alkalmas koncertelőadásra is. Kassai István (fotó: Vona Ildikó) – A mai hangverseny anyagát mi alapján állította össze? – Abból tudtam válogatni, ami nyomtatásban vagy kéziratban fennmaradt. A Bátori Máriá ból mindössze egy induló jelent meg zongorára, az Erzsébet ből szintén. A Bánk bán ból a himnuszt választottam, amit szövege miatt igen sokáig nem lehetett játszani, ezért sajnos nem is közismert: "Ó, ég ura, kérünk, légy Te velünk, halld buzgó imánkat, óvjad szeretett hazánkat! Hogy a magyar szabad legyen az áldott ősi földeken, Isten, halld meg fohászunkat, óvjad a magyart. Melyik Erkel Ferenc első operája?. "
Az ősbemutató a zeneszerző öccsének jutalomjátéka volt, Erkel József István herceg szerepében lépett a színpadra. Bár az előadás zajos sikert aratott, a premier évében csak három alkalommal adták elő, másfél év alatt mindössze tizenkét előadást ért meg. Az opera 1860-ig maradt műsoron, és közben kétszer felújították. A Bátori Mária ezután csaknem másfél évszázaddal, 2000-ben hangzott fel ismét, a Gyulai Várszínház színpadán a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában (és a társulat előadásában egy évvel később CD-n is megjelent). Erkel ferenc első operája 50. Az operához eredetileg nem készült nyitány, az csak 1841 novemberében hangzott fel először. Erkel később kiegészítette, több helyen megváltoztatta művét, új tenoráriát írt bele, Mária olaszos cabalettája 1852-ben született. A befejezésre is két változat született: az eredetiben a kórus alig kapott szerepet, a későbbi "bosszúkar" viszont nagy közönségsikert hozott. A címszerepet Schodelné és nagy riválisa, Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" is énekelte. A Bátori Mária volt az első Erkel történelmi tárgyú dalműveinek sorában, további jelentősége, hogy utat nyitott a magyar operajátszás kifejlődésének.
DUDA Ernő Igazgató Duda Ernő Magyarország legnagyobb független biotechnológiai cégének, a Solvo Biotechnológiai Zrt. -nek a társalapítója, elnöke és vezérigazgatója. Emellett a Magyar Biotechnológiai Szövetség alapítója és elnöke, illetve az Aquincum Inkubátor társalapítója és elnöke. A Szegedi Tudományegyetem címzetes docense, és több egyetemen is tanít biotechnológiát és vállalkozástant. Tagja a Magyar Innovációs Szövetség elnökségének, rendszeresen publikál és gyakran tart előadásokat konferenciákon és egyéb rendezvényeken. HAJDÚ Szabolcs Pénzügyigazgató Szabolcs, a Qualinnova Consulting Kft. alapítója és senior tanácsadója, fő tevékenységei a kontrolling rendszerek, és likviditásmenedzsment rendszerek kiépítése. 2008 óta a SOLVO Biotechnológiai Zrt. pénzügyi igazgatója, korábban a Főszer-Elektric Zrt. pénzügyi igazgatója volt. Komoly tapasztalattal rendelkezik a likviditásmenedzsment rendszerek kiépítése, nemzetközi projektek menedzselése, belső fejlesztések koordinációja, tenderek menedzselése, cégegyesítési folyamatok vezetése, valamint társaságok képviselete területén.
A biotechnológiai ipar hazugságokhoz folyamodik annak érdekében, hogy ránk kényszerítse termékeit. Ideje lenne, hogy végre beismerjék a génmódosítás európai kudarcát! – tette hozzá az MTVSZ programvezetője. AZ USA VEZET A GMO TERMESZTÉSBEN A génmódosított növényeket világszerte csak kis területen termesztik, és nagyrészt csak olyan országokban, amelyek a gazdagabb országok piacaira termelnek. Egyre több államban felismerik azt is, hogy a génmódosított növények nem hoznak hasznot a kis, családi gazdálkodóknak, s nem járulnak hozzá a szegénység csökkentéséhez sem. A génmódosított növények továbbra is csak a mezőgazdasági termelés csekély részét adják. Az Olasz Nagykövetség és a Szegedi Tudományegyetem olasz-magyar innovációs napot szervez Szegeden szeptember 25-én, The Italian System meets in Szeged címmel. A nap programja két téma körül csoportosul, az egyik a biotechnológia és a biolmolekuláris gyógyszerek, a másik a nanotechnológia. Az információs napon 10 előadás hangzik el, amelyen többek között bemutatkozik a Szegedi Tudományegyetem két, működő regionális tudásközpontja, kooperációs kutatóközpontja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete, a Magyar Biotechnológiai Szövetség és az olasz partnerek képviselői.
Szövetségünk az elmúlt évek alatt szoros kapcsolatokat alakított ki a releváns állami döntéshozó szervekkel, valamint más szövetségekkel (pl. Informatikai Vállalkozások Szövetsége, Magyar Innovációs Szövetség). Ennek köszönhetően az MBSZ szakemberei aktívan részt vesznek K+F és egyéb szakmai anyagok véleményezésében, valamint különböző fórumok meghívott szakértői. Az MBSZ az ágazatban tevékenykedő kutatók, cégek, befektetők, valamint állami döntéshozók számára minden évben a közös gondolkodás és párbeszéd megteremtéséhez találkozási lehetőséget, fórumot teremt. A szemináriumként indult és mára már az ágazatban tevékenykedő kutatók, egyetemi és akadémiai intézmények képviselői, cégek, befektetők, valamint állami döntéshozók mellett más szövetségek (pl. Informatikai Vállalkozások Szövetsége, Magyar Innovációs Szövetség) részvételével kibővült fórum közelebb hozza egymáshoz a tudományos, vállalkozói és állami szférát annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és sikeresebb együttműködések szülessenek nemcsak nemzetközi, hanem hazai szinten is.
Név: Email cím: Szektor: Tevékenység:
2018-ban a világ első 10 gyógyszere között 7 biotechnológiai eredetű volt. Ezek az előrejelzések és adatok egyértelműen alátámasztják a Richter stratégiai döntését a biotechnológiai portfólió kialakításáról, az új Biotechnológiai Üzem létrehozásáról. Felismerve a biológiai eredetű gyógyszerkészítmények közép-és hosszú távú jelentőségét, a Richter stratégiai döntést hozott arról, hogy belép erre az új, magas szellemi hozzáadott értéket képviselő területre. A klasszikus fermentáció terén az elmúlt 50 évben felhalmozott tapasztalatokra, valamint molekuláris biológiai tudásra alapozva 2006-ban hozta meg a vállalat a döntést, miszerint megkezdi a biotechnológiai gyógyszerek fejlesztését és gyártását. 2007-ben Németországban a Helm AG-vel közösen megalakult a Richter-Helm Biologics, a biotechnológia mikrobiális ágára specializálódott, rekombináns fehérjéket előállító korszerű üzem, amely kutatásfejlesztési, laboratóriumi és félüzemi kapacitásokat ölel fel. 2008-ban a Richter elindította azt a közel 30 milliárd forintos beruházást, amelynek keretében biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemeket épített Debrecenben.