Az infravörös technológia vívmányait és a kézíráselemzők munkáját felhasználva összehasonlították a szöveget Munch írásképével és rövid életű nyomtatott anyagaival. Ezen eljárások alapján minden jel arra mutat, hogy a felirat írója maga a hányattatott sorsú művész volt. Művészettörténészek szerint Munch kiegészítése a műalkotás kritikai befogadására tett reakcióként értelmezhető. Munch alkotását először 1895-ben mutatták be hazájában. Az erős szorongás élménye, amit a kép felidéz ahhoz vezetett, hogy számos kritikusban felmerültek kérdések a művész elmeállapotával kapcsolatban. Munch sikoly festmény értékbecslés. Egy fiatal orvostanhallgató arra is célzott, hogy Munch felkavaró festményei bebizonyították, hogy a festő nem épelméjű. A vitán, úgy tudjuk, maga Munch is jelen volt. A mentális egészségét érő vádaktól mélységesen megbántott Munch rögeszmésen ragaszkodott az incidenshez, számos levelében és feljegyzésében újra és újra visszatért ehhez a vitához. Guleng megállapítja: "Munch egy összetett személyiség volt, és az ok, amiért ezt a feliratot megírta, minden bizonnyal hozzá hasonlóan bonyolult és összetett.
Ennek darabjai A hang, A csók és a Madonna című képek is, a nő és a férfi bonyolult, olykor ambivalens kapcsolatának sajátos ábrázolásai. Munch jól ismerte a szerelem gyötrelmét, harmonikus kapcsolatban nem nagyon volt része. 1894-től litográfiákat is készített, kísérleti terepnek tartotta a grafikát, több emberhez is eljuttatta művészi üzenetét. Rejtett üzenet a világhírű festményen: ettől szorongott a művész - Terasz | Femina. A kilencvenes évek közepétől egy évtizeden keresztül állandó utazásban telt élete, Norvégia mellett főként Berlinben és Párizsban élt, alkotott, s az Egyesült Államokban is voltak kiállításai. Képeinek visszatérő motívuma a halál, az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit dolgozta fel. "Ha egészséges és újból ember akarok lenni, mindentől távol kell tartanom magamat, ami a norvégiai körülményekkel kapcsolatos. Kár, hogy az a nézetem, miszerint minden művészetnek azon országban kellene gyökereznie, ahol az ember született, és gyermekkorában első benyomásait nyerte. " Az állandó utazás, a megfeszített munka ideg-összeroppanáshoz vezetett, 1908-ban és 1909-ben hosszabb időt szanatóriumban töltött.
Egy revolver is előkerült, amivel megfenyegette Munchot, hogy jöjjön vissza hozzá. Dulakodni kezdtek, a pisztoly elsült, és a lövés bal keze középső ujjának utolsó percét leszakította. A sikoly – festmény (1893) Vissza Norvégiába [ szerkesztés] 1893 -ban Párizsban megjelentette híres kompozícióját: A sikolyt. 1897 környékén egy szimbolista körhöz csatlakozott. Szenzációs, mit szúrtak ki a világ egyik leghíresebb festményén, 100 évig rejtőzött | Femcafe. Teljesítménye csodálatraméltó volt ebben az időben. 1892 – 1909 között 106 alkalommal volt kiállítása Skandináviában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, Oroszországban, Csehországban és az Amerikai Egyesült Államokban ( New Yorkban és Chicagóban). Az akkor Christiania nevet viselő norvég fővárosban a Nemzeti Galéria 1899 -ben megvásárolta két képét. 1908 -ban a Norvég Királyi Szent Olav Rend lovagjává ütötték. Ekkorra már Munch egészsége nagyon leromlott az alkohol és a rengeteg munka hatására. 1908 -ban idegösszeroppanást kapott Koppenhágában. Bevonult egy pszichiátriai klinikára, ahol 8 hónap alatt leszokott az alkoholról.
Lázár Zsófia tollából: Ismered a Négyszögletű Kerek Erdő lakóit? Már hallom is a választ, "Micsoda kérdés! Hát persze! Ki ne ismerné őket! " Azért csak tovább faggatózom. "Na, de láttad is őket? Találkoztál velük? Személyesen? Hmm. Na ugye, hogy nem. Persze, hogy nem, hiszen a mesében laknak. Lázár Ervin meséiben, és mindannyiunk szívében, hiszen te is, én is rajtunk nőttünk fel, illetve mikor felnőttünk, őket olvasva talán kicsit újra gyerekké váltunk. Akkor újra megkérdezem: "Találkoztál is velük? " Hááát... Úgy érted, élőben? Valahogy úgy. Nem egészen, de majdnem. A megszólalásig élőben, ahogy mondani szokás. Mintha valaki átment volna értük innen a valóságból a mesébe, és kiszabadította volna őket. Tényleg? Bizony. Lázár ervin a négyszögletű kerek ergo proxy. Az a valaki pedig nem más, mint Megyeri János szobrászművész. Megyeri János, amikor Pécelre költözött s megtudta, Lázár Ervin, a nagy meseíró sokáig e helyen élt és alkotott, úgy gondolta, valami nagyszabású, maradandó művel szeretne adózni emlékének. Hosszas előkészületek, és fáradságos, szívvel-lélekkel-szakértelemmel végzett munka eredményeként nemrég elkészültek az életnagyságú figurák, Dömdödöm, Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin, Vacskamati, Mikkamakka, Nagy Zoárd, a lépegető fenyőfa, s az én személyes kedvencem, Maminti, a kicsi zöld tündér "virágkörüli" útra indulnak, vándorkiállítás formájában.
A Négyszögletű Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő. A fájós fogú oroszlán. Amikor Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlán először üvöltött föl, Vacskamati megjegyezte: – Ijesztgetni akar bennünket. A második ordításnál azonban már gyanakodni kezdett. – Talán éhes – mondta. – Lehetetlen – rázta a fejét Ló Szerafin, a kék
Ez a mese két csavargókülsejű egyénről szól. Meg mindazokról, akik szerepelnek benne. Nevezetesen Gepárd Géza alőrmesterről, Medve Medárd főőrmesterről, Vadkan Valdemárról és Szirénfalvi Szürkevarjú Szerénáról. De azért persze legfőképpen a két csavargókülsejű egyénről, aki a mese kezdetén éppen a Négyszögletű Kerek Erdő felé ballagott, nagy fittyekkel. Vagy kis fittyekkel. Nem tudom, mert a kisebbik csavargókülsejű elég gyakran mirgett-morgott. Ha gyorsan mentek, ekképpen: – Mit rohansz, nem szalad el az erdő! Ha erre a nagyobbik lassított, ekképpen: – Hogy lehet így cammogni! Sose érünk az erdőbe! Most már nem is lehet kétséges, hogy a nagyobbik csavargókülsejű Mikkamakka volt, a kisebbik pedig Vacskamati. Őket vette észre a Négyszögletű Kerek Erdő két rendfenntartó közege egy tisztásról. – Aha – kiáltott Gepárd Géza alőrmester –, két csavargókülsejű! – Isten hozta őket! A Négyszögletű Kerek Erdő. – mondta örömmel Medve Medárd, aztán eszébe jutott, hogy ő a főőrmester, és igen szigorú ábrázattal hozzátette: – Irgumburgum-teremtette-szedtevette!