A történeti leírások alapján szinte minden évszázadban volt olyan időszak, amikor a víz teljesen eltűnt. Például a XVI. század második felében ez olyan problémákat okozott, hogy a bécsi piacokról elmaradt a fertői hal és külön bizottság vizsgálta ki az esetet. A bizottság megállapította, hogy Nádasdy Tamás özvegye miatt következett ez be, aki a Rábca és a Répce vizeit elvezette. 1740-ben ismét majdnem teljesen kiszáradt a meder, de nem sokkal később 1786-ban már hatalmas területeket borított víz. A legismertebb és legjobban dokumentált kiszáradás 1868-ban következett be. Felhasznált irodalom Hassinger, H. (1918): Beiträge zur Physiogeographie des inneralpinen Wiener Beckens und seiner Umrahmung. Festb. Penck, Bibl. Georg. Hand. Stuttgart: 160-197. Cholnoky, J. (1937): Magyarország földrajza. Franklin Társulat, Budapest Cholnoky, J. (1928): A lefolyástalan medencék sorsa. Mathem. és Értesítő 45. : 428-445. Károlyi, Z. Fertő-táj legendái - Részletek - Sopron Régió. (1955): A Hanság és a Fertő tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények 37 (3-4).
A rómaiak idején Lacus Peiso volt a neve. Mai elnevezése ősi finnugor eredetű, amely szerint a "fertő" szó lapos, növényekben gazdag, sekély vizű tavat jelent. A tó a mai nevét sáros, mocsaras vize miatt kapta. A "fertő" szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes állóvizet jelent. Vízrajz A tó vízutánpótlása legnagyobb részben a légköri csapadék, valamint a Wulka és a Rákos-patak biztosítja. A 10 km hosszú Rákos-patak Sopronkőhidán és Fertőrákoson keresztül szállítja a vizet a tóba. A Wulka patak Ausztriában Donnerskirchen mellett ömlik a tóba. A tó feneke lapos és vízszintes, csak a középső részén mélyebb. A tómeder közvetlen kapcsolatban volt a Hansággal. Fertő tó Magyarország. Árvizek idején a két terület egy vízrajzi egységet alkotott. Az 1900-as évek elején megszűnt ez a kapcsolat a fertőújlaki zsilip megépítésével. Mivel a Fertő tónak természetes lefolyása nincs, ezért vizét a fertőújlaki zsilipen keresztül vezetik le a Hanság-főcsatornába. Általában 100-120 évenként a tó vize teljesen eltűnik, kiszárad.
A védett területek megőrzése azóta a két ország természetvédelmi szakembereinek együttműködésében valósul meg. A védelem nemcsak a káros emberi tevékenység megszüntetésével éri el célját. A pusztán megőrző jellegű természetvédelemmel ellentétben a nemzeti park különböző élőhely-rekonstrukciós intézkedésekkel (irányított legeltetés, kaszálás, nádvágás) biztosítja, illetve javítja az élőhelyek minőségét. A nemzeti park emellett a természetbarát pihenést, művelődést is lehetővé teszi. Az érdeklődő természetbarátok a Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapján kaphatnak tájékoztatást a nemzeti parkhoz tartozó területekkel, bemutatóhelyekkel, szálláshelyekkel, tanösvényekkel kapcsolatban. Megaberuházás a Fertő tavon, avagy közpénzből természetpusztítás - Greenpeace Magyarország. A nemzeti park által szervezett túrák, rendezvények, erdei iskolai programok, nyári táborok mind lehetővé teszik ennek a csodálatos vidéknek e közelebbi megismerését. Rövid kedvcsináló anyagot itt találhat a nemzeti parkról.
A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő. A Dinnyési-fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.
A nép Csicsa nevet is használta, mint ahogy egy rábaközi közmondás említi: "Úgy elbódult a Hanyban, mint Csicsa a Kónyi gyökértől. " (a Kónyi gyökér egy Hanságban egykor termő mérgező növény, valószínűleg maszlagféle lehetett). A kapuvári kastélyban élő fiú kezdetben nem tűrt meg magán ruhát, füvet és szénát evett. 1 év után fogadta csak el a főtt ételt és viselte el a ruhát. A rá vigyázó őrök figyelmét kijátszva, egy óvatlan pillanatban a kastély mellett folyó Kis-Rábába ugrott, és ismét eltűnt a mocsárban. (Forrás: Missuray-Krúg Lajos, a Dunántúli Közművelődési Egyesület főtitkára: Hany Istók, rábaközi regék hőse. Soproni Szemle 1943. VII. évfolyam 1. szám, ) Galéria
Az ismeretlen Temi, Temesvári elvitte a fődíjak egyikét. Egyik napról a másikra neve lett, személyisége a szakmában. Nemcsak a műfaj ismerői tartják ettől kezdve számon, figyelnek rá műkereskedők, kiállítás-szervezők, sőt még az aukciózó házak is. Temesvári Ferenc bár több festőtanártól is még sincs meghatározó mestere, de neki kivételesen elnézte ezt a világ. Kritikusai és a művészettörténészek is méltányolják kivételes technikai tudását és ecsetet kezelő bravúrjait. A "mit is csinált" és a "hogyan csinálta" kérdésekre a festőszakma és a kollégák sem tudják mindig a választ. Rendkívül sikeres ember. Kiállítást kiállítás követ három földrészen át és itthoni bemutatótermekben, legutóbb a Hilton Szálló gyönyörű terében. Az első nagy londoni bemutatkozás nagy áttörés, nyert csata, anyagi biztonságot is teremt. Terra Incogniták hódítására készül, új módon, új költészettel nagy összefoglalásokra. Már megvalósult kiállításban az "Elemek", terveződik a "Négy évszak" a "Rendszerek" a "Teremtés" és számos még neve sincs szándék.
SZV Szín-Vonal Galéria - Művészek - Temesvári Ferenc | Abstract artwork, Artwork, Abstract
1960-ban született Budapesten. Mint sokan mások, úgy Ő is grafikai tanulmányokkal kezdte pályafutását. Rajztanára Porscht Frigyes grafikusművész volt. Rajztehetségére hamar felfigyelt a szakma, így pályája elején jelentős illusztrátori munkásságot mondhat magáénak. A nyolcvanas évek szinte minden jelentősebb folyóirata rendszeresen publikálta rajzait. Szerződéses illusztrátora volt többek között, a Galaktika, Android és 576 KByte Magazinnak, a Vega Könyvkiadónak és számos könyvet illusztrált a Cédrus Könyvkiadó megbízásából. Grafikai munkásságával egy időben sajátítja el a művészi olajtechnikákat. Festőtanára, a "sokak tanára" Januska András festőművész volt. Hamar túlnövi az iskolai kereteket, hiszen Temesvári Ferenc készségszinten fest és rajzol. 1983 óta kiállító művész. Ettől az évtől datálódik szerződése a Képcsarnok Vállalattal. Képei a Vega Könyvkiadó pályázatán közönségdíjasak lettek. A nyolcvanas években a Horizont Könyvkiadó tévéreklámjában a kiadót az Ő képeivel hirdetik. Az IBB, műkereskedelmi cég és a Képcsarnok rendezésében részt vett a magyar festőművészek második, 1988-as londoni kollektív tárlatán.
(KATTINTSON A FENTI GOMBRA A FESTŐ KÉPEIHEZ) Önéletrajz 1960-ban született Budapesten. Mint sokan mások úgy Ő is grafikai tanulmányokkal kezdte pályafutását. Rajztanára Porscht Frigyes grafikusművész volt. Rajztehetségére hamarosan felfigyelt a szakma így pályája elején jelentős illusztrátori munkásságot mondhat magáénak. A nyolcvanas évek szinte minden jelentősebb folyóirata rendszeresen publikálta rajzait. Szerződéses illusztrátora volt többek között a Galaktika Magazinnak, a Vega Könyvkiadónak és számos könyvet illusztrált a Cédrus Könyvkiadó megbízásából. Grafikai munkásságával egy időben sajátítja el a művészi olajtechnikákat. Festőtanára a "sokak mestere" Januska András festőművész volt. Hamar túlnövi az iskolai kereteket, hiszen Temesvári Ferenc készségszinten fest és rajzol. 1983 óta kiállító művész. Ettől az évtől datálódik szerződése a Képcsarnok Vállalattal. Számos egyéni és kollektív tárlaton vett részt: Gödöllő és Kiskőrös, Budapest és Kecskemét a legfontosabb hazai kiállításainak helyszínei.
Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened! Ferenczy József ( Marosvásárhely, 1866. december 17. – Temesvár, 1925. december 4. ) festőművész. Életpályája [ szerkesztés] Divald Károly eperjesi fényképész műtermében volt alkalmazott, majd a fővárosba kerülve Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan tanítványa lett. Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, hazatérése után Budapesten, Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Számos arcképet festett, a vármegyeháza megrendelésére megfestette a temesi grófok és főispánok arcképeit, a városháza számára az egykori képviselőkét és polgármesterekét. 1911-ben ő festette a temesvári piarista templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfreskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett.
Uri-Progress-Art Galéria Az Uri-Progress-Art Galéria honlapja