Modelltérben Megrajzoljuk az épületet cm-ben. Bevált gyakorlat hogy a végtelen modelltérben egymás mellet elhelyezünk több rajzot pl. :alaprajzot, metszetet, homlokzatot. A rajzon elhelyezzük a Bszöveg paranccsal a léptékfüggő feliratokat majd a Hosszirányú méretezéssel a léptékfüggő méreteket. Sraffozunk, blokkokat illesztünk be. Az A3-as 1:100 tervlaphoz válasszuk az A3-as elrendezésünket, amit korábban a sablonban már létre hoztunk. Duplán kattintsunk a nézetablak közepébe. Autocad méretezés beállítás outlook. Ekkor a keretünk vastagabb lesz, ami azt mutatja, hogy ekkor étléptünk a modelltérbe. AutoCAD tippek, amelyet minden felhasználónak ismerni kell – MÉRET parancs (_Dimensions) Időt takaríthat meg azzal, hogy csak egyszer kell használnia a MÉRET parancsot, mivel megszakítás és több parancs beírása nélkül is létrehozhat méreteket, egyiket a másik után. Írja be a MÉRET (_DIM) parancsot a parancssorba, vagy keresse meg a Méretezés eszközt a szalag Feliratozás (_Ribbon) lapján. Ez a parancs lehetővé teszi, hogy különböző eredményeket kaphasson a következők kombinációjával: A kiválasztott MÉRET beállítás Az objektumtípus, amely fölé viszi a mutatót A hely, ahol a mutatót az objektum fölé viszi A kiválasztás vagy kattintás helye A kurzor mozgatásának iránya BÓNUSZTIPP: még több időt takaríthat meg a munkafolyamatban, ha a GYMÉRET parancsot használja, így egyszerre alkalmazhatja a méreteket egy teljes objektumsorozaton.
A Másolás eszköz tartalmaz egy új Kiosztás lehetőséget, amellyel gyorsan létrehozhat egy lineáris, nem asszociatív kiosztást. Az új Pontosítás funkcióval lépésenként néhány képponttal helyezheti át az objektumokat. Jelölje ki az objektumokat, majd nyomja meg a Ctrl billentyűt a megfelelő nyílbillentyűvel együtt. A Lekerekítés és Letörés parancsok előnézetet jelenítenek meg, így ellenőrizheti a sugár- és távolságértékeket a parancs végrehajtása előtt. Az AutoCAD LT még akkor is visszaállítható az alapértelmezett beállításokra, ha testre szabta a telepítését. Autocad Méretezés Beállítás. Emellett biztonsági másolatot készíthet a testreszabott beállításokról és fájlokról a későbbi használathoz. Az FKR (felhasználói koordináta-rendszer) ikonja most már közvetlenül módosítható. Jelölje ki az ikont, majd a többfunkciós fogókkal helyezze át vagy forgassa el az aktuális koordinátarendszert.
Méretezés elrendezésekben. Ez a legegyszerűbb méretezési módszer. A méretek papírtérben jönnek létre modelltérbeli objektumok kiválasztásával vagy tárgyraszter helyek megadásával a modelltérbeli objektumokon. Alapértelmezésben a papírtérméretek és a modelltér-objektumok közötti asszociativitást a program kezeli. Autocad méretezés beállítás visszaállítása. Nincs szükség további léptékezésre a papírtér-elrendezésben létrehozott méretekhez: a DIMLFAC és a DIMSCALE rendszerváltozó alapértelmezett 1. 0000 értékét nem szükséges módosítani. Megjegyzés Amikor asszociatív méretek segítségével papírtérben méretez modelltérbeli objektumokat, a program automatikusan egyenként beállítja a méretértékeket az összes nézetablak megjelenítési léptékéhez. Ez a beállítás együtt érvényes a DIMLFAC változó aktuális beállításával, és a LISTA parancs méretstílus-felülírásként értelmezi. Nem asszociatív méreteknél kézzel kell beállítani a DIMLFAC változót. Eljárás Az általános méretezési lépték beállítása Méretezési lépték beállítása az elrendezések modelltérbeli méreteihez Méretezési lépték beállítása méretek létrehozásához egy elrendezésben Gyorsreferencia Parancsok Rendszerváltozók
Majd a indítsuk el a Formátum menü-> Léptéklista parancsát. Kezdjünk azzal, hogy a nem kívánt léptékeket kijelöljük, majd megnyomjuk a Törlés gombot. Ha mm-ben dolgozunk más teendőnk nincs. De tegyük fel, hogy most cm mértékegységet használunk. Ezért módosítani kell a léptéklistát az alábbi táblázat alapján. Lépték mm cm m 1:200 200 20 0. 2 1:100 100 10 0. A Fájl menü Mentés másként parancsával elmentjük a sablonrajzot például cm_saját néven. A Dwt kiterjesztést az AutoCAD akkor ad egy rajznak, ha a Fájltípusnál a legördülő listából kiválasztjuk az AutoCAD rajzsablon fájlt. Az oszlopszélesség és a sormagasság módosítása. Ha legközelebb új rajzot kezdünk (Fájl menü->Új), akkor a megjelenő listából válasszuk az előzőekben beállított és lementett cm_saját fájlt. Lehet, hogy a rajzunkból semmi sem látszik, ezért adjuk ki a Nézet->Zoom->Terjedelem parancsot, ami maximálisra nagyítja a modelltér tartalmát. Majd a Tol paranccsal, vagyis az egér görgőjét nyomva tartva, tologassuk a rajzunkat addig, amíg a nyomtatni kívánt rész pont a nézetablak közepére kerül.
Megjegyzés: Ha AutoCAD-ben dolgozik, és olyan DWG fájlt nyit meg, amely eredetileg ARCHICAD-ben lett elmentve, figyelmeztető üzenet jelenhet meg. Ennek ellenére folytassa a munkát a mentett DWG-vel az AutoCAD-ben – ez nem okozhat stabilitási gondokat. Autocad méretezés beállítás árak. MicroStation Design fájl () Ha ezt az opciót választja és kijelöl egy DGN-fájlt, a DGN megnyitása párbeszédablakban megadhatja az egység konverziós faktort, a konfigurációs fájl (nem kötelező) nevét és azt, hogy szeretné-e használni a DGN-fájlban megadott szint jelképrendszert. Lehetőségek és megjegyzések • A méretezés elemek csak akkor konvertálódnak, ha a konverzió előtt feltöri ezeket a MicroStationben a Méretezés áthelyezése paranccsal. Hozzárendelt méretezések konverziója nem hajtható végre, mert nem ismert a belső szerkezetük. • A toldalék elemek semmilyen módon nincsenek kezelve, információ hiánya miatt. • Az egyéni vonalak nem konvertálódnak a jelenlegi verzióban, mivel a MicroStation az ilyen típusú elemekből többet képes használni, mint az ARCHICAD.
Itt ne csak az azonos nyelv használatára gondoljunk. Hiszen hányszor előfordul, hogy két ember ugyan azonos anyanyelvű, mégsem érti meg egymást. A közös nyelvűség, tehát a kommunikációs partnerek azonos gondolkodásmódját, azonos szóhasználatát, nyelvi stílusát, nyelvi magatartását, nyelvi illemét is jelenti. Így például gátat szabhat a sikeres kommunikációnak az, ha egy új, számunkra ismeretlen tudományterületet csupán a szakszavakkal történő leírásból kell megismernünk. A közös előismeretek a közös nyelvűségen belül, annak alárendelve további feltétele a sikeres kommunikációnak. Hiába beszélünk valakivel közös nyelvet, ha az adott témáról nincsenek előismereteink. Például egy szakkönyv olvasásakor vagy egy szakelőadás hallgatásakor a szavakat ugyan felfogjuk, de ha nem rendelkezünk kellő előismerettel a tárgyról, akkor bizony nem fogjuk megérteni, hogy miről beszélnek nekünk. A közös előismeretek alatt a közös nyelvi kifejezési módot, a közös stílust, a stílusban való gondolkodás tudását is értjük.
Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl. : mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás. ) Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom. Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg. A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és válaszol rá. A kommunikáció funkciói: Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják. Pl. : szeretlek, gyűlöllek Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód. : Most süt a nap. Kék az ég. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni.
A közös nyelv azonban nem jelent azonos nyelvhasználatot: ugyanazt a nyelvet másképp használjuk. A sikeres kommunikációhoz rendelkeznetek kell közös előismeretekkel, fontos az azonos gondolkodásmód, nyelvi stílus, nyelvi magatartás. Ezek hiányában kommunikációs zavar lép fel, amelyet a modellben a zaj elnevezéssel illetünk. Fontos még, hogy minden megnyilatkozást csak az adott beszédhelyzetben, vagyis kontextusban értelmezz! Megkülönböztetünk közvetett és közvetlen kommunikációt. Ha közvetlenül kommunikálsz valakivel, akkor egy időben vagytok egy helyen. Ha ez nem valósul meg, valamilyen közvetítő eszközt kell segítségül hívnod, például levelet írsz vagy telefonálsz. Iránya szerint a kommunikáció lehet két- és egyirányú. Kétirányú akkor, ha például telefonálsz, mivel az információ a beszélő és a hallgató között oda-vissza áramlik, a szerepek cserélődnek. Egyirányú akkor, ha az információ csak egy irányba áramlik, a hallgatótól a beszélő felé. Ez utóbbira például akkor kerül sor, ha megnézel egy színházi előadást.
Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására. A kommunikáció funkciói Alapvető funkciók 1. Tájékoztató funkció Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról. Pl. : Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. 2. Érzelemkifejező funkció Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása Pl. : szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire 3. Felszólító funkció A hallgató befolyásolására való törekvés Pl. : kérés, felszólítás, kívánság Másodlagos, kifejező funkciók 1. Kapcsolatfenntartó funkció A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák Pl. : Szép időnk van, ugye? 2. Értelmező vagy metanyelvi funkció A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést Pl. : Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam? 3. Esztétikai vagy művészeti funkció Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú Pl.