Jelenlegi hely A szépirodalmi olvasmányok az irodalomtanulás egyik alapkövét jelentik. Ismeretük híján nem lehet teljes a tanuló felkészültsége és tudása. Jelen kötetünk a 11. osztály magyar és világirodalmi kötelezőit dolgozza fel, segítséget nyújtva ezzel a diákoknak a kötelező irodalmak megismerésében. A kiadvány újdonsága abban áll, hogy a tartalom rövid ismertetésén túl megtalálható benne a szereplők bemutatása és jellemzése, valamint a művek elemzése is. A 9. osztályban mik a kötelező olvasmányok?. Kiadványunkat nemcsak 11. évfolyamos diákoknak ajánljuk, hanem minden olyan tanulónak, aki nyitott a szépirodalmi olvasmányokra, és szeretne segítő irányvonalakat kapni a művek megértéséhez. Kedvenc kategóriák
A megrendelés rögzítéséig elfogyhat! A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz.
A Nyugat irodalma: Babits: Jónás könyve Móricz: Rokonok, novellák Kosztolányi: Édes Anna, Pacsirta; Esti Kornél-novellák Karinthy: Tanár úr kérem Krúdy: Szindbád-novellák Csáth Géza: A varázsló kertje Szép nyarat, jó olvasást! Szücsiné dr. Laczkó Eszter 2019 jún 20.
1852-ben a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát alkalmazta Parócán, mint erdőkerülőt. Szabadságharcos rejtegetése címén Madách Imrét 1852 augusztusában emiatt elfogták. A rabság hónapjait és válását követően 1859-60-ban megszületett a nagy mű: Az ember tragédiája. Csörföly Imre ügyvéd lakott abban a Bercsényi utcai, gyarmati házban, ahol Madách is többször megfordult, s Palágyi Menyhértnek, a költő hivatott életrajzírójának visszaemlékezése szerint 1858 körül, a ma már táblával megjelölt épületben vetette fel először Madách, vajon drámai műbe foglalható-e az emberiség történelme. 1861. júliusában magával vitte a fővárosba nagy művét is, hogy kikérje róla Arany János véleményét. Madách Imre Kollégium - Balassagyarmat (Szállás: Diákszálló, kollégium). A Tragédia kivetített belső lelki drámájában Madách, személyes élettapasztalatának és könyvtárnyi tudásának birtokában az emberi lét értelmét járta körül az emberi történelem egészében, a szabadsághoz és a nemzeti függetlenséghez elszántan ragaszkodva. De milyen kérdéseket vet fel ma az "örökifjú" Tragédia?
Ismét a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát tűzhetjük a zászlónkra, melyet olyan csalárdul átvarrtak, főleg itt Közép-Európában, a gyűlölet, megalázás, és kiszolgáltatottság jelszavára a nemzeti nacionalizmusok jegyében. Nyelvtörvényeket alkotnak a többségi nemzet védelmében, embereket aláznak meg nemzeti hovatartozásuk miatt. A modernkori falanszterben, az egységesült Európában a csoportérdekek, a piac, a termelési mutatók hálójában vergődnek a társadalmak, gazdasági válság, pénzügyi kiszolgáltatottság, lepusztuló környezet és életnívó: az új eszmék eredményei. A család, mint a társadalom alapsejtje, felbomlóban van. Ami összeköti őket, az a mobiltelefon, az internet és a skype, falanszteri álltalány díjszabás alapján. Pedig még felhallatszik a távolból Ádám egyre halkuló szava:,, Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk? Egyet bánok csak: a haza fogalmát. Megállott volna az tán, úgy hiszem, ez új rend közt is". Elmondhatjuk: az ember legnagyobb tragédiája ma maga az ember, aki "a nyolcadik napon, végignéz azon, amit Isten teremtett, és elpusztítá azt. "