"Sokra becsülnek már, hazám is büszke lehet rám…" – vélekedik önmagáról legismertebb epigrammájában, a Pannónia dicséretében. Ő Janus Pannonius, aki 1434 és 1472 között élt. Rejtélyek övezik alakját és életét. Eredeti neve talán Kesinczey vagy Csezmicei János lehetett. A felvett latin nyelvű, művészi név jelentése: Magyarországi János, mellyel utalt származási helyére. Humanista tudásra – nagybátyjának, Vitéz Jánosnak köszönhetően – Itáliában tett szert. Nagy karriert futott be: Pécs püspöke, Mátyás király kancellárja, feudális nagyúr volt. Ám egy politikai baklövése miatt 1465-ben kegyvesztett lett, menekülnie kellett. Haláláról annyit tudunk, hogy 1472-ben Medvevárott halt meg, valószínűleg tüdővérzésben. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete - illusztráció | Europeana. A holttestet titokban temették el Pécsett, ám a történelem viharaiban síremléke eltűnt. 1991-ben azonban a pécsi székesegyház altemplomában egy deszkakoporsóban megtalálták maradványait, és rekonstruálták a reneszánsz költő arcképét. Költészetének fő témái: a haza és az öntudat. De a humor és nevetés is fontos volt életében és költészetében.
Janus Pannonius Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verse 1464 és 1465 között keletkezett. Ez a költő legismertebb alkotása, második, magyarországi pályaszakaszának termése. Itáliai tanulóévei után Janus Pannonius hazatért Magyarországra, ahol fényes pálya várt rá. Nagybátyja a király kancellárja volt, ő maga pécsi püspök lett, és szép reményekkel nézhetett a jövőbe. A humanista műveltséget, reneszánsz kultúrát is magával hozta Itáliából a kulturálisan elmaradott Magyarországra, s szerette volna itthon meghonosítani azt. Úgy érezte, az ő érdeme lesz, ha hazájában az újfajta műveltség gyökeret ver. A magyarországi szellemi élet ekkor még szegényes volt, így a költő biztosra vehette, hogy neki és verseinek nagy szerep jut majd az új műveltség meghonosításában, és versei nemcsak őt magát, hanem hazáját is híressé teszik. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete - Divatikon.hu. Saját fontosságának tudata, lelkesedése és önbizalma legjobban Pannónia dicsérete című versében kap hangot. A versben érezhető a dicsőség és a halhatatlanság utáni vágy, ami jól mutatja a reneszánsz művészek öntudatát és büszkeségét: az emberközpontú reneszánszban mindennek a mértéke ismét az ember lett, így a reneszánsz művész nemcsak vállalja, de fennen hirdeti tehetségét a középkor névtelenségben maradó, Isten dicsőségére tevékenykedő alkotóival szemben.
Egy dunántúli mandulafáról mandulafa ║ lírai én fa: 1. természeti jelenség 2. sorsszimbólum 3. Janus Pannonius főbb műfajai - Érettségi tételek. mitológiai sík nincs társ, követő, ezért "rügyeit zuzmara fogja be majd" görög mitológia alakjai – humanizmus négy disztichon lírai én = fejlődés metonímia: Pannónia ~ lírai én könyv, dal = tudás, művészet ↓ két disztichon 7. Saját lelkéhez 1. Antik utalások: Léthe folyó – a túlvilágban a feledés folyója Saturnus = Kronosz, titán, Zeusz apja Jupiter = Zeusz, a főisten Mars = Árész, a háború istene Phoebus = Apollón, a Napisten, a művészetek istene Vénusz = Aphrodité, a szerelem, a szépség istennője Merkur = Hermész, hírnök, utazók, pásztorok, kereskedők védelmezője Cynthia = Arthemisz, a Hold, a vadászat istennője, a születésnél a nők és gyermekek védelmezője Atlas = titánok leszármazottja, a hátán tartja az égboltot büntetésből Milo = legendás görög atléta + "sziklából született hajdan az emberi test" – Prométheusz mítosza 8. 2. Világkép: eltér a hagyományos keresztény világképtől a lélek nem merült a Léthe vizébe – emlékszik az előzményekre elhagyva a testet visszatér a csillagokhoz a lírai én tanácsa: kerülje a feledést lehetőség a visszatérés a földre ↔ a kereszténységgel az emberi létnél jobb az állati 3.
Humanizmus: antik utalások tömege; szellemileg kiteljesedett élet; a beteges, gyönge testtől való irtózás 5. Életút: 1466-ban született vers, ekkor már kegyvesztett, betegség kínozza 9. 4. Test és lélek viszonya: a test alantas, akadályozza a lelket, a lélek halhatatlan Rokonítható: platóni ideatan - az ideák világa tökéletes, a földi dolgok az ideavilág másolatai, és mint másolatok, tökéletlenek is Neoplatonizmus/újplatonizmus: az Egy=Jó a világ legfőbb archéja (alapelem, kiindulópont), ennek a kiáramlásával, emanációjával jön létre a SZELLEM, ahol az ideák találhatók A Szellemből való darabok a lelkek, ezek egyesülnek a földön a testekkel Az ember egyszerre tartozik a szellemi és a földi világhoz 10. Szerkezet • 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett utazást írja le • 9-14. sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük lényegében részesül • 21-26. sor: nem a szerző kórképének naturalista részletezése, hanem a 4 alapminőség, hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának megbomlása (a betegséget ez az egyensúlybomlás okozza) • 27-32. sor: azért választott gyönge testet, hogy könnyű legyen visszatérni • 33-44. sor: tanács a lelke számára a jövőre nézve – válasszon nem emberi létformát, mert az öntudatlan, nem szembesül a korlátokkal
egy tarka erdő vagy egy névelő a veckelődő madárhadsereg egy léha nyelvi töltelék? vajhban a kés? egy egész dallarmé? úgy értve költészetileg Forrás: Parti Nagy Lajos – Létbüfé (Magvető Könyvkiadó, 2017) Parti Nagy Lajos ( 1953) Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. Telex: Parti Nagy Lajos: Ördögkatlan cédula, Szársomlyó. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben. A Létbüfé hatalmas szövegterében minden töredék, és minden egész. Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva. Bravúrlíra, az egyik legklasszikusabb műfajnak és beszédmódnak, az elégiának a továbbgondolása; matt-mély vallomás a nyelv végtelen lehetőségeiről, az élet érzéki szépségéről a halál állandó közelében. / A kötet fülszövege / Fotó: Parti Nagy Lajos portréja – web 2018-10-10
Tizenhárom évet éltem Pécsett, ennek az eleje volt a négy év főiskola, ezt követően még további kilenc évet dolgoztam a városban. Nem voltam jó egyetemista, a közélet nem nagyon érdekelt, kint laktam a külvárosban, olyan volt, mintha bejárós tanuló lennék. Sok időt töltöttünk kocsmákban olvasással, vitákkal, beszélgetésekkel. Nem maga az intézmény állt a nevelődés centrumában, tehát nem ez volt a nevelődés origója, hanem inkább a város, a csoporttársak. Egyre több pécsi barátra tettem szert, kezdő írók körébe jártam, nem csak főiskolásokkal ismerkedtem. Ilyen volt például Mihalik Zsolt, aki most a Leöwey Klára Gimnáziumban tanít, de jó néhány társam akadt, akikkel eljártunk az akkori fiatal írók körébe. 1979-80-ban kiadtunk egy antológiát a főiskola után Meliorisz Bélával, Csordás Gáborral, illetve Pálinkás Györggyel, Fél Korsó Hiány volt a címe. Parti Nagy Lajos - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Akkori feleségem is főiskolás volt, itt ismertem meg, angol szakra járt. Miért volt jó Pécsett tanulni? Pécs talajából fakadóan jó város. Nekem nagyon szerethető, szuverén, rendben lévő polgárváros volt, amely mintha a 70-es években kicsit kivált volna, hátat fordított volna az akkori Magyarországnak.
Az új ember modellje vagy, fejeden másképp tapad a vaj. Élj nagylábon, légy minél valakibb, és legyen is minél több valamid. Annyit érj, amennyit csak bírsz, adj példát úrimurizmusból, minél többen vagy, annál kisebb a penetra, amit persze magasról. Közszolgaként ezen dolgozz, ezért imádkozz, órád márkás legyen, labórád jövedelmező, földjeid, dohányboltjaid szép számmal legyenek…