A jobb agyféltekés rajzolás rövid története január 6, 2012 - Posted by Tóthné Kun Andrea - A jobb agyféltekés rajzolás rövid története bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva Dr. Betty Edwards a California State University professzor emeritusza, doktori cimet szerzett a művészet, oktatás és érzékelés témakörében. Rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, művészeti iskolákban és vállalatoknál, mint az Apple vagy a Walt Disney. Roger Sperry pszichobiológus munkáját olvasgatva az emberi agyféltekék működéséről, megalkotta elméletét, melyhez saját tapasztalatok és pedagógiai munkája segitették. Az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. Az egyik elemző, sorrendet betartó és mindenre magyarázatot kereső, amolyan okoskodó (bal), a másik pedig észlelő, kreativ és érzelmeinkre, benyomásainkra hagyatkozó (jobb). Az a tény, hogy rajzolás közben nem lehet egyidejűleg beszélgetni és amint belemerülünk az alkotásba, elveszitjük az időérzékünket, igazolja, hogy átvált agyunk egy, a hagyományostól eltérő gondolkodásra, látásmódra.
A bal és a jobb agyfélteke kétféle gondolkodásmódot biztosít az ember számára. A bal rész felel a racionalitásért, a verbális, a tudományos és az elemző gondolkodásért. A jobb pedig az észlelésért, a kreatív, a művészi és a vizuális tudásért felelős. Akik könnyedén rajzolnak, ők a jobb agyféltekéjük nyújtotta lehetőségeket használják ki, akiknek viszont nehezen megy a művészi megnyilvánulás, náluk a bal agyfélteke működése a domináns. Szerencsére van lehetőség a rajztudás fejlesztésére egy különleges technika segítségével. A jobb agyféltekés módszer megmutatja, hogy bárki tud rajzolni. Mi az a jobb agyféltekés rajzolás? A jobb agyféltekés rajzolás technikáját Betty Edwards kaliforniai rajztanár fejlesztette ki, aki a diákjaival kapcsolatos tapasztalataira építkezett. A megfigyelései során rájött, hogy a jobb és a bal agyféltekét használók másként látják a rajz tárgyát. A két agyfélteke közötti váltás viszont tanulható, így pedig a rajzképesség is fejleszthető. Tehát fontos leszögezni, hogy a jobb agyféltekés rajzolás nem azt jelenti, hogy a semmiből megtanulunk rajzolni, hanem egy egyedi gondolkodás- és látásmódot sajátíthatunk el általa, aminek segítségével valósághű rajzokat lehet majd készíteni.
Amikor a módszer segítségével, a tanult szempontok vizsgálatával térben vizsgálod a tárgyat, agyad jobb félteke fog dominálni, amely a vizuális értelmezésért felelős. Így háttérbe szorul a logikus ábrázolás, és a részletekbe menő megfigyelésen alapuló alkotás kerül előtérbe. Az elemző, a sorrendet, logikát követő bal agyféltekés gondolkodásmódot felcserélve a jobb agyfélteke hagyományostól eltérő látásmódját erősíti fel ez a rajzoktatási módszer. Sikerélmény " Segít abban, hogy elszakadj korábbi megrögzött sémáidtól, és új megoldások felé tekints. " — Betty Edwards A jobb agyféltekés rajztanfolyamok egy nagyon jól kidolgozott módszerre alapulnak, rengeteg élménybeszámolót találunk, amelyekből láthatjuk, hogy még az ügyetlenebb jelentkezőknek is életre szóló sikerélményt ad egy-egy ilyen alkalom. A módszer az agyféltekék közti mentális átkapcsoláson alapszik, amely nem csak a rajzolás területén nyújthat előrelépést, pozitív változást. Elsajátíthatod a magabiztos döntéshozatal készségét, az elmélyült koncentrációt.
A kézügyességnek ilyen értelemben semmi köze a rajzoláshoz. Egyszer az egyik tanfolyamra eljött egy srác, megmondta, azért jött el, hogy bebizonyitsa, ő lesz az élő példa arra, hogy nem tud mindenki rajzolni. Kitartott végig e mellett az álláspontja mellett, de minden feladatot végig csinált becsülettel. A negyedik napon is hitetlenkedve fogta meg a ceruzát, hogy neki ez nem fog összejönni. Összejött…. és a legszebb az volt, amikor búcsúzásnál annyit mondott: hát, mégis sikerült. A rajzoláson keresztül megismered magadat és megismered a körülötted lévő világot. A cél nem az, hogy egyik vagy másik agyféltekénket háttérbe szoritsuk, elnyomjuk. Erről szó sincs. Csupán az eddig háttérben meghúzódó jobb agyféltekénknek nagyobb teret biztositunk és megtanuljuk észrevenni a jelzéseit, elfogadjuk az általa nyújtott kreativ megoldásokat, de leginkább kiegyenlitve élünk a lehetőségeinkkel és nem szalasztunk el első pillanatra talán bugyutának tűnő, megmagyarázhatatlan alternativákat, amik akár teljes egészében megváltoztathatják és jobbra fordithatják életünket.
Az egész film hangulatához képest is "túl sok" volt az ő karaktere, de egyébként is túldimenzionálták a szerepet, ami meglehetősen visszásnak hat a vásznon. A gyertyák csonkig égnek produkcióval tehát ismételten bebizonyosodott, hogy ha túl nagy a falat, akkor inkább hagyjuk ott, minthogy belebukjunk. A gyertyák csonkig égnek Szereplők: Agárdy Gábor Avar István Csernus Mariann Tompos Katalin Mihály Pál Rendezte: Iglódi István Fogtaókönyv: Pozsgai Zsolt Operatőr: Szalay András
Márai Sándor világsikerő regényéből készített filmes adaptációt Iglódi Isván álmodta vászonra, de sajnálatos módon inkább egy rosszul sikerült tévéjáték lett belőle, mint egy igazán nagy mozi. Meg kell hagyni igen merész vállalkozás volt Márai Sándor, A gyertyák csonkig égnek címő világsikerő regényét filmre vinni. Annál is inkább, mert egy ennyire statikus mő elég nagy fantáziát kellene igényeljen, ahhoz, hogy, élvezhető mozit csináljanak belőle. Iglódi István, a film rendezője azonban a végeredményt elnézve, a legkevésbé se tudta ezt a színvonalat elérni. Ez a másfél órás produkció ugyanis mindennek nevezhető, csak éppen nagysikerő mozifilmnek nem. A gyertyák csonkig égnek egy steril, annak idején a magyar tévén vetített tévéjátékokhoz hasonlít, de talán még annak is túlságosan unalmas. Persze, a film alapanyagát tekintve, Márai regénye sem egy akciódús műremek, hanem egy lelket tipró dráma. A gyertyák csonkig égnek. Ettől függetlenül egy filmet készítő hozzáértő, kell, hogy találjon olyan elemeket, amelyekkel "szórakoztatóvá" teheti a mozit.
A kérdések, szenvedélyek mögött egy halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Csonkig égtek. Gyertyák csonkig égnek film.com. 12 ÉVEN ALULIAK SZÁMÁRA NEM AJÁNLOTT! A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A film minőségén tovább ront a rengeteg üresjárat, amely még lassabbá teszi a cselekményt, emellett néha gondok jelentkeztek a világítással és az utószinkronnal is, amely igencsak szembetűnő a néző számára. A film fő szerepeit a nemrégiben elhunyt Agárdy Gábor valamint Avar István játssza, utóbbi sajnos nem túl nagy sikerrel. A mozi néhány percében már szinte kitőnt, hogy Avar számára a hosszas monológok túl nagy falatot jelentettek, míg Agárdy már a megjelenésével előre vetítette, hogy itt csak neki teremhet babér. Bár a film összességét tekintve egy másfél órás "gyötrelem", amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy miképp jelenítette meg a csalfa barát szerepét Agárdy. Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek - Magazin - filmhu. Agárdy Gábor jutalomjátéka ez a tévéjáték, minden pillanatban jelen van a vásznon, sugárzik egyénisége, természetesen s nagyszerően játssza végig Konrád szerepét. Színészi szempontból tovább is lehetne ecsetelni az éppen hogy, csak elégséges produkciót. Mihály Pál, a vadász szerepét ugyanis jóformán elripacskodta.
Míg a könyv a két barát hajnalba nyúló beszélgetésének szuggesztív feszültségét végig meg tudja tartani, addig ezt filmen szinte lehetetlen ugyanúgy megcsinálni, mert a túlzó közelik, a statikus beállítások, a színpadias mozgások elsarkosítják az egészet. Mi több, a film annyira konkrét, hogy rögtön leleplez, s így egy csapásra elillan az a titokzatos lüktetés, amire a képzeletünkre támaszkodó irodalmi alap épül. Iglódi tehát nagy fába vágta a fejszéjét. És sajnos ott is hagyta a nádasdladányi kastélyban. Ez a tévéfilm ott csúszott el, hogy nem a könyvet próbálta megfilmesíteni, hanem a színdarabot, s így pont a lényeget vesztette el. Gyertyák csonkig égnek film western. Ha jószívűek vagyunk, akkor tényleg látjuk a színházszerűség kijátszására tett (erőltetett) próbálkozásokat: állandóan próbálnak variálni a beállításokkal, a kompozíciókkal, a helyszínek is váltakoznak, sőt, mikor már túl sok ideje van egyedül a két szereplő, akkor mindig megbontják a statikusságot egy új mozdulattal vagy egy külső szereplő bevonásával. Aztán ott vannak az emlékképek Krisztináról, a mindkét barát által dicsőített nőről, akit természetesen teljes pompájában adnak vissza a flashbackek, minden egyes alkalommal ugyanazzal a zenei aláfestéssel.
Bizonyára a színhőmérséklet-változás miatt dönthetett a rendező a képsorok mellett, mert Tompos Kátya esetlen ugrálása a századfordulós fodros ruhájában nem sokat tesz hozzá a produkcióhoz. Ha az embernek van két jó színésze, akkor talán még működhetett is volna, s elég is lett volna. De mi van, ha csak egy jó színésze van? A film akkor válik nézhetővé, amikor megjelenik Agárdy Gábor. Ez a film valószínűleg miatta fog bevésődni a történelembe, hisz ez volt a színészóriás utolsó játéka, búcsúzása a közönségtől. Agárdy az egyetlen, aki nem okoz csalódást: minden pillanatban rá kell figyelni, mert egyszerűen perzsel az egyénisége a vászonról. Gyertyák Csonkig Égnek - Youtube A Gyertyak Csonkig Egnek. Még a néha görcsös színészvezetés ellenére is lejátszik mindenkit: lenyűgöző. Melyik zenész életéből néznél biopicet? Elvis Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022 Rendező: Baz Luhrmann Fekete telefon Színes horror, thriller, 103 perc, 2021 Rendező: Scott Derrickson Thor: Szerelem és mennydörgés Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024 Rendező: Taika Waititi Elveszett illúziók Színes filmdráma, történelmi, 149 perc, 2021 Rendező: Xavier Giannoli Alcarràs Színes filmdráma, 120 perc, 2022 Rendező: Carla Simón
II: Igen, aztán majd meglátjuk, hogy mennyire érdekli az embereket, remélem, hogy sokan meg fogják nézni, és ugyanúgy, mint a színházi előadás nézői, elégedettek lesznek. filmhu: Milyen életkorú, összetételű közönség jár el erre a darabra? II: Érdekes módon nem csak idősebbek, hanem fiatalok, és ahogy észrevettem nem unták. Pedig végeredményben a színházi előadás is olyan, hogy bejön két ember, leül, és beszélget egymással. Ez a jó írásoknak a titka, hogy annak ellenére, hogy igazából látszólag nem történik semmi, mégis lekötik az embert. filmhu: Honnan került pénz a forgatásra, és mekkora költségvetéssel dolgoztak? II: Ezt a producertől kellene megkérdezni, én annyit tudok, hogy egy ORTT pályázatból is jött pénz, hogy még honnan, nem tudom, de ahhoz képest, hogy ez egy másfél órás film, tehát majdnem annyi, mint egy igazi játékfilm, mi bagóból csináltuk. Van ez a kifejezés, hogy "alacsony költségvetésű film", de ez a mi esetünkben nem jó szó, mert az is nagyon sok pénz, ahhoz képest, hogy mi miből csináltuk meg ezt a filmet.