Utána kihúztam magam, és elismerő tekintetek kíséretében bevágtam magam mögött a kifőzde ajtaját. Sajnos mindez csak a képzeletemben zajlott így. Az igazság az, hogy nem vagyok Lara Croft, és John Wick sem volt a közelben, én meg a "Mit bámulsz, vén kurva? " kezdetű monológ után a helyiségben körbenézve azt láttam, hogy mindenki lehajtott fejjel gubbaszt, miközben azon rimánkodik, hogy őt ne találja meg a kötözködő pasas. A valóságban pár pillanatig csak álltam ott leforrázva, aztán visszatettem a tálcám, és szó nélkül kimentem. Jobb híján így oldottam meg a konfliktust, ki tudja, hányadszor. Csak tudnám hogy csinálja online. Mert nem először történt ilyen, és valószínűleg nem is utoljára. Számtalan szóbeli bántalmazás ért már teljesen ismeretlen férfiaktól életem során. Tegye fel a kezét, akit nem! Egészen biztos vagyok benne, hogy szinte minden nő kapásból három hasonló esetet fel tud sorolni. Egy nő egyedül a kocsiban, az utcán, a boltban, de tulajdonképpen bárhol céltáblájává válhat a férfi agressziónak, a verbális abúzusnak.
Hermux >! 2016. március 4., 12:44 Régebben több csajos könyvet olvastam. Kicsit féltem most, hogy hogy fog tetszeni, de nem kellett volna. Nagyon bejött a könyv. Vicces, elgondolkodtató, és teljesen lekötött. briggg >! 2012. június 11., 11:52 Tetszett, mivel a valós élet problémáit feszegetni nem is kicsit. Csak tudnám hogy csinálja teljes magyarul. Az elején nekem hozzá kellett szoknom a stílusához, de utána nagyon jó volt. l2njpx >! 2011. szeptember 18., 18:33 Nagyon tetszett. Bár még nincs gyermekem, de attól félek, hogy téyleg ennyire nehéz, bár úgy gondlom, ennyire azért nem lehet szörnyű. Kevés a csúcsvezető anyuka azért, aki minden héten háromszor repül és 9 előtt sosem ér haza, és a 9 hetes gyerek mellől megy vissza dolgozni, és direkt elapasztja a tejét, hogy mehessen dolgozni, stb. De azért sok igazság van a lapjain a házasságról, az időhiányról, az anyósokról, a férfi-női szerepekről, az elcseszett emancipációról, nem létező egyenjogúságról. Népszerű idézetek Lornka >! 2011. május 21., 22:14 A konyha elkészülte után elfogyott a pénzünk, és minél feljebb megy az ember a házban, annál alacsonyabb a színvonal.
táncelőadás, 2 felvonás, 90 perc Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A VARIDANCE és a Bartók Színház előadása. Közreműködnek: Szirtes Edina "Mókus" és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Színház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megkötetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból.
János vitéz 2017. január 10. [button style="small " icon="" title="Jegyvásárlás" url="] A János vitéz című családi előadás a paraszt úból huszárrá vált Jancsi mesés kalandjait mutatja be lovas üldözésekkel, nagy harcokkal, illetve fergeteges látványelemekkel, különleges zenei virtuozitással, amelyekkel együtt egyedülálló élményt szeretnénk nyújtani a közönség számára. A szórakozás garantált, kiváló énekeseink és lovasaink közreműködésével minőségi költészet, magas színvonalú muzsika és szemet gyönyörködtető látvány várja majd a nézőket. Minden generációnak bátran ajánljuk, hiszen a veretes huszárruhába öltöztetett János vitéz gurája megdobogtatja az ember szívét, mert valahol, mély gyökerekből fakadva a belénk kódolt történelmünk tör a felszínre.
Petőfi Sándor – Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Koltay Gergely: János vitéz a Békéscsabai Jókai színház előadása Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, a János vitéz alapján készült daljáték a múlt század első évtizede óta zenés színpadaink egyik legnépszerűbb darabja. A daljátéknak máig körülbelül hetven színpadi adaptációja került a világot jelentő deszkákra, itthon és az országhatárokon túl is. – Az elmúlt évtizedekben Petőfi Sándor szellemisége háttérbe szorult – mondta Koltay Gábor. A rendező éppen ezért szeretne visszatérni szellemileg, gondolatilag az íróhoz, így átírta a darabot, nagyon sok olyan eredeti Petőfi versrészletet emelt be a szövegbe, amelyeket az 1904-es változat nem tartalmazott. Színpadi játékunkkal szeretnénk újraéleszteni a már-már elfeledett, mai tudatunkból hiányzó népi hős mítoszát – fogalmazott Koltay Gábor. A mű zenei átirata rendhagyó, hiszen figyelembe veszi Kacsóh Pongrác közel 120 éve írt daljátékát, ugyanakkor az egészet rock-folk zenei elemekkel gazdagítva hangszerelték át, Koltay Gergely vezetésével.
Élőzenés táncköltemény két felvonásban Közreműködnek: Szirtes Edina "Mókus" és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák A mű Kacsóh Pongrácz örököseinek engedélyével, a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével kerül előadásra. Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megköttetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból. Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit.
Réti Attila Bagója sem lóg ki a sorból. Többnyire a hangja is szépen szól, bár hangképzése néhol furcsa: présel, és erőből énekel. A kisebb karakterszerepeket is jól kidolgozták. Gárday Gábor hozott anyagból is dolgozik (vö. Belcore), Kiss Péter rövid szerepében finomkodó francia tudóst formál meg, Hantos Balázs pedig az enyhén(? ) ittas csősz negatív szerepét alakítja. Mindenkit elragadott a játékkedv, és kiderült: az éneklés mellett is lehet energiát fordítani a szerepformálásra. Nehezíti a feladatot, és több munkával jár, de megéri. Csak így valósulhat meg a sokunk által hőn áhított opera játszás, mely az összművészet jegyében zajlik, és nem csupán az éneklésről szól. Akár ez volt a szándék, akár nem, ez az előadás jó fejlődési irányt mutat az opera mint művészeti ág számára. A 21. századi operajátszás mottója lehetne: színészeket, színészetet az operába!
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak - negyven év után ismét látható a Budapesti Operettszínházban.