A gittegylet lényege, hogy a fiúk az ablakok keretekből kikapart gittet gyűjtik: Alapító: Weisz Pénztárnok: Kolnay Pecsétőr: Barabás. A az egylet pecsétjén a következő áll: "Gittgyűjtő Egylet, Bp, 1889". (Innen tudjuk meg, hogy a cselekmény 1889-ben játszódik) Titkár: Nemecsek Az egyletnek saját piros-fehér-zöld zászlaja is van, amin a "Gittgyűjtő Egylet, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk. " felirat áll. Rácz tanár úr külön megdorgálja őket, hogy a továb-ot egy b-vel írták. Rácz tanár úr végül feloszlatja a gittegyletet, elkobozza az egyleti vagyont és az egyleti gittet és szigorúan megtiltja a fiúknak, hogy újraalapítsák az egyesületüket. Kint a folyosón a gittegylet tagjai szomorúan mesélik el a rájuk várakozó Bokának, hogy mi történt a tanáriban. Boka megkönnyebbül, mert azt hitte, valaki a grundot árulta el. (FIGYELEM! figyeljük meg, hogy a gittegyleti csapat és a Pál utcai fiúk csapata nem azonos! ) Ekkor azonban előáll Nemecsek, a gittegylet titkára, és elmondja, hogy amíg Rácz tanár úr a többieket hallgatta ki, addig ő az ablaknál állt és kikaparta a gittet.
– És ezt te kapartad ki? – Nem, kérem. Ez az egyleti gitt. " – Részlet Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből Tagok: Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Nemecsek, Richter, Leszik Boka nem nagyon szerette ezt az egyletet, azt szerette volna, ha a grund elég lenne mindenkinek. A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben A gittegylet pecsétje és zászlaja Dragon pergető bon opticien Egy hacker naplója Infra csaptelep Pozsonyi út 21 23 1137 budapest 2017 Augusztus 20 békéscsaba 3d szemüveg teszt A gittegylet gúnyos kifejezés olyan társaságra, egyesületre stb., amelynek látóköre, tevékenysége nem terjed túl tagjainak érdeklődésén (mely mások számára jelentéktelen). Eredete [ szerkesztés] A kifejezés Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye alapján terjedt el, amelyben a Pál utcaiak egy része hősies kitartással őrzi a gittet (más néven kittet), amely az ablaküveg rögzítésének ma már ritkábban használatos anyaga. A gittet az egylet tagjai szájról szájra adják és rágják, hogy nedves maradjon.
Áttekintő Fogalmak Feladatok Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: A gittegylet Eszköztár: Gitt gitt Krétaporból és kencéből készült megszilárduló gyurma, elsősorban ablaküvegek rögzítésére. A játék A Fűvészkert
Stressz és súlyos trauma mindenkit érhet. Az emberek körülbelül egyharmada átesik valamilyen traumán élete során, legyen az egy baleset, rablás, természeti katasztrófa vagy haláleset. Viszont poszttraumás stressz csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki. Hogyan lehet felismerni? A poszttraumás stressz olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Akutnak akkor minősíthető, ha tünetei három hónapnál kevesebb ideig állnak fenn, krónikusnak pedig akkor, ha a zavar három hónapnál is tovább tart. Poszttraumás stressz hajlamosító tényezői A poszttraumás stressznek hajlamosító tényezője lehet az, ha a traumát átélt személynek eleve hiányosak vagy nem megfelelőek a megküzdési képességi (ezt a szaknyelv úgy mondja, hogy gyenge a pszichológiai immunrendszere), hajlamos a pszichiátriai betegségekre. Ugyancsak fokozza a veszélyt a támogató emberi kapcsolatok hiánya, de több pszichiátriai zavar (például a depresszió és a szorongásos zavarok) és személyiségjegy is hajlamosít rá.
Mi a poszttraumás stressz? A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Akutnak akkor minősíthető, ha tünetei három hónapnál kevesebb ideig állnak fenn, krónikusnak pedig akkor, ha a zavar három hónapnál tovább tart. Késleltetett kezdetű PTSD-ről akkor beszélünk, ha a tünetek legalább hat hónappal a trauma után kezdődnek. Tünetek A poszttraumás stressz előfordulása Az emberek körülbelül egyharmadát éri súlyos trauma - vagy lesz szemtanúja ilyesminek - élete során. Ilyen lehet például egy baleset, egy rablás, egy természeti katasztrófa, egy haláleset, egy letartóztatás, egy betörés, egy verekedés vagy valamilyen erőszak. Viszont poszttraumás stressz szindróma csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki. PTSD egy olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. A poszttraumás stressz okai A poszttraumás stressz kiváltó oka valamilyen egyszer vagy többször átélt trauma, történjék az gyerekkorban vagy az élet során bármikor.
Halasztott vagy késői (elhúzódó) stresszreakció egy olyan eseményre, amelynek során a személy szemtanúja vagy elszenvedője olyan történésnek, amely az ő vagy mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy halállal fenyegeti, és erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. A poszttraumás stressz-zavart előidéző események - pl. háború, szexuális erőszak, bántalmazás, természeti katasztrófák, közlekedési baleset - mindenki számára megterhelők. (A traumatikus esemény bekövetkeztétől számított 2-28 napig megjelenő és fennálló, jellemzőiben megegyező tünetegyüttest akut stressz- zavarnak nevezik. ) Mindkét stressz zavar tünetei az alábbi jellemzőkben foglalhatók össze: 1. A traumatikus esemény újraélése A traumatikus esemény vagy annak részletei újra és újra megjelennek, rémálmok, visszaemlékezések, vagy emlékbetörések (flashback) formájában. Ezek gyakran olyan elevenek és életszerűek, hogy a túlélő ismét a traumatikus helyzetben érzi magát. (Kisgyerekeknél a trauma elemeit felidéző ismétlődő játék formájában jelenhet meg. )
A tünetként megjelenő élénk emlékképek miatt az érintett úgy érzékeli, mintha a veszély továbbra is jelen lenne, és bármikor újra megtörténhetne, ezért állandóan "készenlétben" van. Ebben a felfokozott készenléti állapotban és a visszatérő rémálmok miatt gyakran társul a tünetekhez alvászavar. A környezet számára is intő tünet, hogy az érintett úgy éli meg, hogy a körülötte lévők nem értik őt meg. Elidegenedettnek és távolinak érzi magát a többiektől, emiatt rendkívül magányossá válhat. Fontos megemlíteni még az indulatosságot és a dühkezelési problémákat is, mint az előbbiekhez gyakran társuló tünetet. Ezek jelentkezése a hozzátartozók, ismerősök számára is feltűnhet és figyelmeztető jel lehet, hogy valami nincs rendben és érdemes lehet szakember segítségét kérni. Hogyan érthető meg, mi történik bennünk poszttraumás stressz zavar esetén? Egy fenyegető helyzet átélése során agyunk legősibb része, a limbikus rendszer reagál a veszélyre. Ez egy intenzív érzelmi állapottal jár, amely miatt az adott esemény feldolgozása zavarttá válik.
A szakemberek a diagnózis felállításakor megállapítják azt is, hogy az érintettben elkerülő viselkedés alakul ki a traumával kapcsolatba hozható helyzetekben (kerülik az emlékeket és emlékeztető tevékenységeket, személyeket és helyzeteket). Előfordul az is, hogy az eseményre eleve nem tudnak visszaemlékezni. A szakértők számára árulkodó jel az is, hogy az egyént beszűkült érzelmi tevékenység, erős gyászreakció, depresszív hangulati jellemzi. A PTSD-t fizikai tünetek (vegetatív reakciók) is kísérhetik, ilyenek az alvászavarok és dühkitörések, a koncentrálási nehézség, a hipervigilitás (fokozott éberség), a sírási rohamok és a nyomott hangulat. Ezek meglétét vagy hiányát ugyancsak vizsgálják a szakemberek a diagnózis felállításakor. A poszttraumás stressz (PTSD) tünetei, kórlefolyása A fő tünet az, hogy az érintett nem mutat érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, másoktól elidegenedik, magát a traumát pedig állandóan újraéli, újrajátssza, akár emlékei felidézésével, akár álmaiban. Tipikus tünet az alvás- és a koncentrációszavar, a lelassultság vagy az izgatottság is.
A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba fojtják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről. Egyáltalán nem vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről. De a koncentrációs táborból szabadult emberek többsége is csak évtizedek múlva beszélt az ott történtekről. Diagnosztika és terápia A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire. Ilyenkor a legfontosabb cél és a gyógyulás elengedhetetlen lépcsőfoka, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak.