Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ Az Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) feladata az egyetemen működő, karoktól független tudásközpontok, kutató központok tevékenységének összehangolása biztosítva a tudománypolitikai stratégia megvalósítását.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK) az egyetlen Magyarországon, amely mérnöki szintű képesítést kínál a könnyűipar hagyományos területein három magyar nyelvű BSc és két MSc program, továbbá két angol nyelvű BSC program keretében. A kar több nemzetközi szervezet alapító tagja, rangos nemzetközi rendezvények szervezője és akadémiai csereprogramok résztvevője. Aktív együttműködést tart fenn a hazai és a nemzetközi tudományos élet résztvevőivel, és az ipari partnerekkel. Hírek | Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet. A kar teljes állománya 48 fő, 24 oktatójából 23 minősített, így a kar minősítettségi aránya 96 százalék. A munkát tizenöt oktatási labor és hat kutatólaboratórium segíti. A Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet (MKI) által gondozott könnyűipari mérnöki program a kreatív termékek és technológiák, minőségirányítási rendszerfejlesztő, nyomtatott média-csomagolástervezés és technológia szakterületen kínál specializációkat (régebbi nevükön szakirányok vagy modulok). A Terméktervező Intézet (TTI) által gondozott Ipari termék- és formatervező mérnöki szakon a hallgatók öltözék és kiegészítők, textil-enteriőr és csomagolástervezés specializációk közül választhatnak.
A belépéshez szükséges link a regisztrációkor megadott e-mail címekre legkésőbb 2021. november 23-ig kiküldésre kerül. Szeretettel várjuk a beszélgetésre!
január 22-én vívták Sickingen labanc altábornagy és II. Rákóczi Ferenc fejedelem seregei a romhányi csatát, melyben a császáriak súlyos veszteségeik ellenére végül megfutamították a kuruc hadakat. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős ütközete, melynek eredményétől függetlenül a Habsburg-ellenes háború végső stádiumába lépett. február 21-én, Zavadkánál lépte át Magyarország határát II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki ezután már soha többé nem tért vissza szülőhazájába. Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc. Holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után, 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő St. Okostankönyv. Benoît-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el - végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé.
Ferenc 1688 és 1690 között tanult itt, majd nevelői 1690 őszén Prágába irányították, hogy egyetemen folytassa tanulmányait. Két évig természettant, matematikát, geometriát és fizikát tanult, hadmérnöki ismerteket szerzett, s ballisztikával és erődítéstannal is foglalkozott. 1692-ben gyámjai - időközben férjhez ment húga férjének, Aspremont grófnak a követelésére - Bécsbe rendelték, és nagykorúsították. Minderre azért volt szükség, hogy a Rákóczi-vagyonból húga törvényes örökségét, a "leánynegyedet" kiadhassák. 1693-ban egy évet töltött Rómában, s visszatérése után azonnal magyarországi birtokaira ment. Miután beiktatták Sáros vármegye főispáni hivatalába, feleségül vette Sarolta Amália hesseni hercegnőt. Három gyermekük született Lipót, József és György. 1700-ban a lengyelországi francia követen, valamint a császári hadsereg belga származású tisztjén, Longueval kapitányon keresztül felvették a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal. Így élt II. Rákóczi Ferenc (ebook), Száva István | 9789633765685 | Boeken | bol.com. A kapitánytól azonban Bécsbe kerültek a levelek, Rákóczit 1701-ben azonnal letartóztatták, majd a bécsújhelyi börtönből még a tárgyalás előtt, a biztos halálos ítélet elől szöktették meg a feleségével szövetkezett befolyásos udvari körök.
Megnyerték a börtönparancsnokot, Gottfried Lehmann dragonyos kapitányt, aki Rákóczit dragonyos közlegényi ruhában megszöktette. A fiatal főúr egyik apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült. II. Rákóczi Ferenc Rodostóban: Istennel a hazáért és a szabadságért!. A brezáni kiáltványban a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország "nemes és nemtelen" lakóit. A Lengyelországból küldött pátens hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja a dolhai vereség ellenére utóbb egész Magyarországot elborította. Amikor a francia-bajor seregek hochstädti veresége megfosztotta Rákóczit a közvetlen nyugati segítség elérésétől, a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A szécsényi országgyűlésen a szabadságharc vezetőjét szeptember 17-én vezérlő fejedelemmé választották, egyúttal pedig kezébe adták az államfői jogokat és a kuruc fennhatóság alatt álló összes kincstári birtokot. Az Ónod mezőváros közelében, a körömi mezőn megtartott kuruc országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.