Művei [ szerkesztés] Üzlet Jeff-fel (Ezredvég, irodalmi folyóirat, XXII. évfolyam, 2012/3. május-június) Kiszavaztak, Baby (Forrás, irodalmi folyóirat, 2012/6. ) Az ördöggel, sápadt holdfénynél ( Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat LVIII. évfolyam 2012/5. ) Game Over (Ezredvég, irodalmi folyóirat, XXII. évfolyam, 2012/5. szeptember-október) A Mars (Eső, irodalmi lap, 2012/3) IKEA, vasárnap (Kalligram XXI. évfolyam, 2012. Kötter Tamás: IKEA, vasárnap - ekultura.hu. október) Ikertornyok (Hévíz művészeti és társadalmi folyóirat XX. évfolyam, 2012/5-6) [1] Prága (Opus 20, 2012/5. ) [2] A nap tegnap után (Apokrif Irodalmi Folyóirat 2013/ Tavasz) [3] A dubai herceg fia (Palócföld Irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat 2013/2. ) A küzdelem földje (Hévíz Művészeti és társadalmi folyóirat, 2013/3. szám) Give me summer (Forrás irodalmi folyóirat 2013 július-augusztus) Hibátlanok (Forrás irodalmi folyóirat 2013 július-augusztus) Rablóhalak (Kalligram folyóirat 2013 július-augusztus) Krízispont (Apokrif Irodalmi Folyóirat 2013/Nyár) Szajónara (Bárka irodalmi folyóirat 2013/4.
luxuséttermekre és luxusruhákra, de negyven felé közeledve bekattan neki, hogy mégiscsak jó lenne, ha legalább egy gyereke lenne (a férj természetesen nem akart), így aztán a kifejezetten negyven körüli nőkre szakosodott, szélhámosok által szervezett mindenféle ezoterikus táborokba jár, azt nem tudom és nem is vagyok hajlandó sajnálni. Kötter tamás ikea backpack kanken backpack. Az egydimenziós nők ábrázolásából esetleg lehetne nyitás olyan karakterekkel próbálkozni, akikre a negyvenedik életév környéke nem elborzasztóan, hanem kifejezetten felszabadítóan hat, hiszen évről évre távolabb kerülnek az igényes külsejű fiatal nőkkel kapcsolatos ostoba sztereotípiáktól és még ostobább szerepelvárásoktól. De térjünk vissza a férfiak problámáira, hiszen elsősorban mégiscsak róluk szól a regény! Nagyon érdekes, ahogyan az elbeszélés megpróbálja a rendszerváltás környékén friss diplomás fiatal felnőtt generáció elmúlt negyed évszázadát öép remények, kezdeti látványos sikerek, majd a közép- ezen belül is a felső-középosztály lassú, alig érzékelhető, de kíméletlen lecsúszása.
Ez az a társadalmi csoport, amelyik nem hajlandó elfogadni azt az alkut, amit a szülei kötöttek az aktuális rezsimmel, nevezetesen, hogy az adórendszer átszabásával kicsit többet költhetnek ugyan, de cserébe közéleti kérdésekben kuss van (v. ö. : Kádár-korszak és a legvidámabb barakk kifejezések). Természetesen a szülők nem értik, hogy ezek a gyerekek, akiknek úgymond mindent a seggülk alá tettek, miért ábrándoznak forradalomról és miért lesznek anarchisták. Az életközepi válsághoz tehát egy, a generációk közti szakadékok miatt érzett kudarcélmény is párosul. Kötter tamás ikea furniture. Amennyire otthonosan mozgunk tehát az IKEA, vasárnap világában, mert ízig-vérig a mindennapi életünkről szól, annyira kínos is szembesülni a jómódúak nyárspolgári attitűdjével, a "márkabuzisággal", a kényszerű, izzadságszagú flancolással, azaz ahogyan a Dögkeselyűk kapcsán is írtam: a "kicsi, sárga és savanyú, de a miénk" felső-középosztállyal.
A bolygók ábrázolása a surneroknál Nibiru az ütközés során szintén komoly sérüléseket szenvedett, megmaradt része jelenleg - egyes információk szerint csillaghajóként - ellipszis alakú pályán kering, melynek egyik fókuszpontja a Nap, míg a másik valahol igen messze található. Tömege mintegy 23-szorosa a Föld tömegének, légköre hasonló a Földéhez, a gravitációban azonban eltérések vannak. Minden 3. 600 évben egyszer visszatér a Jupiter és Mars közé. Óriási tömege miatt jelentős hatással van a bolygónkra, melynek következménye egyaránt lehet a Föld forgási sebességének változása, pólusváltások bekövetkezése és extrém időjárási viszonyok kialakulása. A sumer teremtésmítoszban 7 agyagtáblára rótták fel a Naprendszer keletkezését. Az égitestet úgy jellemezték, hogy rendkívül fényes, nappal is megfigyelhető és egy kereszttel ábrázolták azt. Az egyik lehetséges ok, ami miatt a kereszt isten jeleként vonult be a szimbólumok közé, hogy erről a bolygóról érkeztek az űrhajósok, vagyis az istenek.
Ezen kor után Közép-Európának egész állatvilága átalakúlt, egyes fajok teljesen kihaltak vagy kiköltöztek, a mi csak hosszú időszakok lefolyása alatt történhetett meg. Az európai régészeti leletek tehát arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az ember más sok-sok ezer évvel ezelőtt élt itt. A tudósok újabban abban állapodtak meg, hogy Európában két jégkorszak volt s az ember már e két korszak között is élt. Valószinű, hogy az utolsó jégkorszak és a jelenkor között rövidebb időszak esik, mint a két jégkorszak között. Heim zichi tanár, ki e tekintetben kiváló szaktudós, azt állitja, hogy az utolsó jégkorszak óta legalább 10, 000 év telt el, de legfölebb 50, 000, s hogy a két jégkorszak a föld történetében bizonyos periodikus körjelenség, mely valószinűleg összeköttetésben áll a már említett plátói nagy évvel, azaz körülbelűl 26, 000 év alatt ismétlődik. Ha tehát kerekszámban véve 10, 000 év folyt le a legutolsó jégkorszak óta, még most fele időszakát sem értük el a legközelebbi jégkorszaknak.
A Föld korát elméleti úton 4, 6 milliárd évben állapították meg, habár a legidősebb ismert kőzetek "csak" 4, 2 milliárd évesek. A Föld bolygó egy hosszú fejlődési folyamaton ment keresztül, miközben kialakult mai formája, anyaga és nagysága. A Nap körül forgó gáz- és porfelhők összetömörödésével képződött az úgynevezett "elő-Föld". Ekkor bolygónk még nem érte el mai tömegét. A kezdetleges bolygóba folyamatosan meteoritok ütköztek, amelyek növelni kezdték a tömegét. Az ütközések hatására a föld felszíne izzó állapotba került. Nem volt szilárd felszíne, mint napjainkban. Idővel ez az izzó gömb is hűlni kezdett, és létrejött a Föld ősi kérge. Ennek a kialakulásától számítjuk a Föld korát. Ez a 4, 6 milliárd évre visszatekintő múlt, emberi ésszel szinte felfoghatatlan időtávlatot ível át. Az élet keletkezése Egészen a XVIII. századig a legnagyobb tudósok is azt gondolták, hogy a legegyszerűbb élőlények a baktériumok, a férgek, vagy a moszatok is élettelen anyagból, életerő beköltözésével keletkeztek.
Ma már általában elismert dolog, hogy a föld keletkezése sokkal régebben történt, mint a hogy a régi felfogás nyomán hinni szokás. De azért hiában keresünk a természetudományi és geologiai művekben egészen pontos számot a világ teremtésének idejére vonatkozólag. Természetes, hogy ezt a kérdést a tudósok megközelítőleg sem tartják megfejthetőnek; legfölebb a föld és a naprendszer keletkezésének idejét próbálgatják némileg megközelítőleg számokban is kifejezni. Régebben ezek a számok rendkívül eltérők voltak egymástól, mert hiányzott minden megbízható számítási alap. Jelenleg azonban komoly tudósok olyan adatokra építenek, a melyek legalább a valószinűség megközelítését lehetővé teszik. A legújabb vizsgálódók egyike Wellish angol tudós, ki az ismert Kant-Laplace-féle elméletre támaszkodva, arra az eredményre jut, hogy az a korszak, midőn a föld kérge már annyira kihült, hogy az első réteges leülepedések keletkezhettek, 3 4/10-szer hoszsabb időbe telt, mint az azóta napjainkig eltelt idő.