20 189 (... ) A madarak a hüllőkből fejlődtek ki, és mivel a hüllők tojással szaporodnak, ezért természetesen a "tojás" előbb volt.... Csakhogy a kérdés pont amiatt paradoxon, mert a "mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? " valójában úgy értendő, hogy "mi volt előbb a tyúk vagy a tyúktojás? " Ha a kérdés ez utóbbi, akkor szerinted mi a helyes válasz, és miért? Előzmény: Ország titka (188) 2016. 19 188 Érdekes kérdés, mindenki úgy szokott hozzáállni mintha ezt nem lehetne tudni, gyakorlatilag a "tudhatatlan" szinonímája is lett. De mivel a kérdés az: "mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? ", és nem az hogy a "tyúk vagy a tyúktojás? ", ezért a válasz igen könnyű! A madarak a hüllőkből fejlődtek ki, és mivel a hüllők tojással szaporodnak, ezért természetesen a "tojás" előbb volt.... mangomineral 2016. 07. 10 187 A tojás nem kel ki magától. Ha nincs kotlós, ami melengeti, soha nem lesz belőle csibe. (persze létezik keltetőgép is... ) Szekeres Gáspár 2014. 09. 02 186 "szlengben a tyúk kifejezés jelenthet nőnemű embert is, ez esetben triviális a tojás elsőbbsége. "
Ez a három tényező, + az antidepresszánsok, + a műtét hormonális hatása azt eredményezte, hogy hirtelen 25 kg-ot híztam. Mostmár a kövérség (100 kg vagyok 162 centi)is hozzájárul azokhoz a keresztcsont menti fájdalmakhoz, ami miatt sem állni, sem járni nem tudok. Szerintem a vastagbelem fáj, legalább is a fájdalom összefüggése a széklet bajokkal erre mutat. Egyedül élek, átlagos jövedelem alatti nyugdijból egy kis garzonban. Ezek után csak azt szoktam kérdezni: Mi volt előbb, mi minek a következménye? A testi bajoktól a lelki bajokig, vagy fordítva,? Háromféle gyógyszert szedek a depresszióra, és ezzel egész jó a helyzet. De rengeteg testi bajom és fájdalmam nagyon nehézzé teszi az életet. Ha depresszióm romlik, annak mindíg a testi tünetek romlása áll a hátterében. Egyszer, szép fokozatosan abbahagytam az antidepresszánsokat. Rémes lett a világ, testileg-lelkileg egyaránt, tehát gyorsan visszaálltam.. Mostmár ez így is marad.
Charles Darwin nagyapja, Erasmus Darwin vetette fel elsőként, hogy a házityúk közvetlen őse a bankivatyúk. Unokája úgy vélte, hogy a tyúkot Indiában háziasították, majd onnan terjedt el a világon. A Himalája nyugati lejtőitől Szumátráig ma is előfordul. Az eredeti bankivakakasoknak a hátuk közepéről induló hosszú fekete farktollaik voltak, míg a tojóknak nem volt tarajuk. Ez lassan megváltozott: a fekete farktoll az indiai kakasoknál az 1960-as évekre eltűnt, ezzel egy időben viszont az állatkertekben tartott tojóknál gyakran lehet tarajt megfigyelni. A bankivatyúk rendkívül óvatos, ezért nem lehetett egyszerű háziasítani, ugyanakkor az életmódja olyan, mint a kényelmes baromfiudvar lakójáé. Nappal szorgosan kapirgál, és lesütött szemmel a földön kutat rovarok, magvak és gyümölcsök után, az éjszakát pedig a fákon tölti, lényegesen jobban repül, mint utódja, a házityúk. Vannak, akik azt állítják, igaz ugyan, hogy évezredekkel ezelőtt kezdték el tenyészteni, de nem a húsáért vagy a tojásáért, hanem elsősorban szakrális célra, az isteneknek felajánlható áldozatnak.
A tojás korunk kedvelt reggeli étele és gyakori alapanyag főételek vagy sütemények készítésénél is. Valójában viszont jóval több ennél. A tojás sárgája tulajdonképpen mint petesejt funkcionál és ezt veszi körül a tápanyag raktárként működő tojásfehérje, melyet meszes burkolat (tojáshéj) védelmez. Valójában egy igazi tápanyag bombáról beszélünk. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, emellett nem csak teljes értékű, de minden szempontból az egyik legjobb fehérje forrás. Sok más élelmiszerhez hasonlóan ugyanakkor a tojás sem úszta meg az ellentétes információk, rémhírek és támadások sorát. A legismertebb tojást ért rágalom a koleszterinnel kapcsolatos. Mégpedig, hogy a tojás emeli a koleszterin szintet és ezáltal a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a téma több szempontból is megosztó (már csak ha tisztába tesszük, hogy a koleszterin valójában egy elképesztően fontos anyag, mivel többek között hormonjaink nagy része is ebből állítódik elő) de ha csak a tojás és a koleszterin összefüggésére fókuszálunk akkor a kép a következő: A koleszterinnek két fajtája is van a HDL, azaz a "jó" koleszterin és az LDL, azaz a "rossz" koleszterin.
Bár a dzsungeltyúk változatos módon táplálkozik, legjobban a magokat szereti, ezért azt gondoljuk, hogy magok után kutatva találkozott gabonatermesztéssel foglalkozó emberekkel. Idővel aztán odaszokott hozzájuk – magyarázta a müncheniek kutatásáról beszámoló Joris Peters, a tanulmány vezető szerzője. Dzsungeltyúkok, vagyis a szülők Fotó: A 2002-ben felfedezett Ban Non Wat őskori településen talált csirkecsontok korát a szakembere 3300 és 3700 év közöttire teszik. A környéken intenzív rizstermesztés zajlott, valószínűleg ez vonzotta oda a dzsungeltyúkot. Mivel fiatalabb egyedektől is találtak csontokat, ez arra enged következtetni, hogy a tojásból kikelés az ember közelében és valószínűleg asszisztálása mellett ment végbe. A vándorló, hajózó emberek révén pedig aztán innen az egész világban elterjedt az immár háziasított csirke.
A tyúk, vagy a tojás volt hamarabb? Ez egy olyan kérdés, ami mindenki fejében megfordult már. Nos, végre kiderült. A tyúk volt előbb és meg is tudhatod, hogy miért. Évszázadokon keresztül ez volt a megválaszolatlan filozófiai és tumányos kérdés - mostanáig. A tudósok azt állítják, hogy megfejtették azt a nagy kérdést, miszerint a tyúk, vagy a tojás volt előbb. A válasz, azt mondják, a tyúk. A kutatók megállapították, hogy a tojás héj kialakulásához olyan fehérjére van szükség, ami csak a tyúk petefészkében található meg. Tehát a tojás csak úgy létezhet, ha egy tyúkban volt. A tudósok rájöttek, hogy a tojást csak a tyúk rakhatja le, megfejtve így nagy kérdést Az úgynevezett ovocledidin-17, vagy OC-17 fehérje, egyfajta katalizátorként hat a héj fejlődésének gyorsításában. Ez a kemény héj elengedhetetlen, hogy megvédje a tojássárgáját és a védő folyadékot, amíg a csirke fejlődik odabenn. A Sheffield és Warwick egyetem tudósai egy performáns számítógépet használtak, hogy egészen közelről figyelhessék a tojás kialakulásának folyamatát.
A tyúk volt előbb, vagy a tojás? A tudomány válaszol - KALOhírek 2022. 07. 09. szombat Lukrécia: 406 Ft: 401 Ft Benzin: 479. 3 Ft/l Dízel: 479. 5 Ft/l Írjon nekünk NAPI GYORS: 2019. július 09. Tyúk és a tojás időrendiségének problémája nagyjából azóta foglalkoztathatja az embereket, amióta az embereket az ilyen elvont kérdések foglalkoztatják. A filozófiai kérdést azonban természettudományos megközelítéssel is érdemes feltenni. Kizárólagos választ így se feltétlenül kapunk, de a probléma mélyebb körüljárása mindenképpen közelebb visz a megértéséhez – és végső soron úgyis ez a felvetés valódi célja, nem a konkrét válasz. Az alapprobléma ismert: a tojás tojásához tyúkra van szükség, a tyúk születéséhez viszont tojásra, a kettő közötti időrend keresése tehát nagyjából olyan, mintha egy körnek akarnánk megtalálni a kezdőpontját. A tudománynak mégis van a kérdésre kézzel fogható válasza, de ahogy az általában lenni szokott, a válasz nagyban függ a kérdés értelmezésétől. Ha például úgy általában a tojásokra gondolunk, akkor azok jóval a tyúkok (és az ő tojásaik) előtt megjelentek már.
Az október 23-án elhunyt Venczel Vera hosszú évekkel ezelőtt, 2009-ben férjéről és a sorsról adott interjút. Szavai most, hogy nincs közöttünk, még nagyobb súllyal bírnak. Ahogy arról mi is hírt adtunk, október 23-án hunyt el Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A színésznő gyerekként került a Vígszínházhoz, a színház mellett a másik nagy szerelme pedig férje, Czapp György volt, akivel az utolsó pillanatig fogták egymás kezét. A férjem iparművész, nagyrészt odahaza dolgozik. Kapcsolatunk egyik legnagyobb próbája volt, hogy évtizedekig csak futólag látott. Fantasztikus ember, hihetetlen érzés kéz a kézben élni vele - nyilatkozta Vera 2009-ben. A színésznő az interjúban arról is beszélt, hogy hiába csalódott már sok emberben, nem szabad bezárkózni. Viszont hiszek abban, hogy mindenki megkapja azt a védettséget, amire szüksége van, és senkire nem rak a sors nagyobb terhet, mint amennyit elbír. Hetvenötödik születésnapját ünnepli Czapp György | Felvidék.ma. Amíg az ember él, történhetnek csodák.
S ha nem ismerkedem meg a feleségével, akkor valószínűleg máig sem derül ki, hogy városunknak van egy neves művésze, aki büszkén vállalja fel szülővárosát. A beszélgetésre végül a Budapest Szálló szocreál falai között került sor, ahol hosszasan idézte szülei és saját élettörténetét. S még az is kiderült, hogy születése óta egy alkalommal járt már Rimaszombatban, mégpedig a feleségével együtt. Czapp György (Fotó: családi archívum) A történet igazából 1938-ban kezdődött, amikor erdélyi származású szülei a bevonulás után Losoncon találják magukat. Akkor már nem éppen fiatal édesapja ugyanis katonatiszt volt, s ide vezényelték, de mire eszmélhetett volna, a visszavonuló magyar csapatokkal együtt már menekültek is Nyugat felé. Hadifogság, aztán szobi és visegrádi csendes évek következtek, és a közben Rimaszombatban megszületett kisfiú itt tölti a gyerekkorát. A szentendrei gimnázium, majd pár év fizikai munka után végül felveszik az Iparművészeti Főiskolára, ahol ipari formatervező lesz. Az Élelmiszergépgyártó Vállalatnál helyezkedik el, de ő tervezi 1986-ban az első mogyoródi Forma 1-es verseny plakátjait is.
Jarosch Imre formatervező iparművész TANULMÁNYOK Magyar Iparművészeti Főiskola, 1987. Ipari Formatervező Művész Képző és Iparművészeti Gimnázium, 1974. Ötvös TAGSÁG SZAKMAI SZERVEZETEKBEN Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége 1994-tól, (2016-tól Szakosztályvezető) Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 1987-től, (1998-tól Választmányi tag) Magyar Design Kulturális Alapítvány 2017-től, (Kuratóriumi tag) DÍJAK, ELISMERÉSEK 1986 Ferunion német játékpályázat, I. díj. 1988 Design Center Bútorpályázat, II. díj. 1990 3. Gépipari Formatervezési Triennálé, Triennálé Díj. 1991 Magyar Formatervezési Nívódíj 1993 Opel Formatervezési Pályázat, Profi III. díj.