A rendezvényen díjat kapott a Zala megye hét csodája közé választott azáleás völgy fenntartója is. A rendezvényen díjat kapott a Zala megye hét csodája közé választott azáleás völgy fenntartója is.
Az Azáleás-völgy 1973-as megnyitása óta folyamatos odafigyeléssel rendezik a kertet. Zalaegerszeg ékeként számos virágágyás, hatalmas zöld területek és pihenők is kialakításra kerü Azáleás-völgyet először Doboskúti völgynek, majd Róka völgynek és Kígyó völgynek nevezték. A több ezer havasszép, azálea telepítése után kapta meg csak ma ismert, és hozzá illő nevét. Zala 7 csodája - Hetedhétország . A terület kirándulási és oktatási célt is szolgál. A látogatóknak, akik a virágzást szeretnék látni, érdemes április végén, május elején érkezniük. Ilyenkor fehér, piros és lila színek mellet túlnyomó többségben sárga kaukázus figyelhető meg. A telepített növények, fenyőfajok többsége védett!
Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26. 120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben méltatni a madarak és fák napját. A madarak és fák napjának története: Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy a madarak és fák napja az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban az oktató "a fák jelentőségét fejtegeti", a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik". Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből "ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény".
Ennek a jeles napnak a története már több, mint száz éves. 1902. május 19-én Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Az egyezményhez csatlakozva hazánkban Chernel István ornitológus még ugyanabban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját. Az esemény akkor vált hivatalossá, amikor Herman Ottó közreműködésével 1906-ban gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és Fák Napja megszervezését minden iskola számára. Mint minden jeles napnak, a Madarak és Fák Napjának is a figyelemfelkeltés a célja. A természetvédők különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel szeretnék a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítani, elmélyíteni. Ezen a hétvégén számos program várja a természet szerelmeseit. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már februárban versenyt hirdetett és több programot is ígér erre a hétvégére. A Nyíregyházi Helyi Csoport tokaji partifecske hajózásra hívja a látogatókat, nemzeti parkjaink is színes programokkal készülnek.
Magyarországon ünnepelték meg először a Madarak és Fák Napját, 1902-ben. Az ünnep előzménye, hogy a "mezőgazdaságilag hasznos szárnyasok" védelmére egyezséget kötöttek a az európai államok. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter minden iskola számára előírta a Madarak és Fák Napjának megünneplését, s a gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, kirándulásokon vettek részt – így fordítva figyelmet a természet védelmére. Újjáéledt ünnep A II. világháborút követően sajnos hosszú időre feledésbe merült az ünnep, de a nyolcvanas években a természetszerető emberek lassanként újjáélesztették, majd 1994-ben ismét törvénybe foglaltatott hazánkban, hogy "Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – a természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia. " Ennek megfelelően programok, akciók sokasága várja szerte az országban, nem csak a gyerekeket, hogy tisztelettel adózzanak a természetnek.
Hiszen egymás szavát sem értik a 2-3 sávos utak zajában. Alig 100 méterre eltávolodva az úttól egy parkba, a fák, cserjék, fűfélék zajvédő fala mögött már nyugodtan leülhetünk beszélgetni, olvasni, lazítani. A fák lombjának susogása, a madarak éneke, tücskök cirpelése elfedi az utak gépzaját. Otthon vagyunk, az anyatermészet ölében, a városi parkban, a településeket övező erdők ösvényein. A kanyargós utakon lelassul a mozgásunk, a szívverésünk, nyugodtabban tudunk elmélkedni a magunk és a világ dolgairól. A miénknél tudatosabban élő országokban ezért hívják zöldfelület helyett rekreációs területnek a parkokat. Születésfa és testvérei Épp ezért ültessünk fákat, mindenki legalább egyet, és óvjuk a meglévőket, mert zöldfelületet a legnehezebb építeni. Születésfákkal kiegészülve folytatódott 2017-ben a Föld Napja Alapítvány Fákat a Földnek - 10 milliót 2020-ig kezdeményezése, ugyanis az alapítvány ehhez kapcsolódóan egy másfél éves klímaadaptációs mintaprogramot indított Budaörsön az ifjúságért, fákkal és zöldséges hétfőkkel.
Ez a nap egy alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. 1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. A rendezvény az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra, és általában a természet fontosságára, életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története, helyi jelentősége van. Ezek közül a szakmai zsűri választja ki a tíz döntőst, melyekből a közönség a július 1. és október 1. közötti online szavazáson választja ki kedvencét. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, mely versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi. Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat, amely nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával.