Bora Dagtekin viszont ha nem is volt tisztában azzal, mit akar kezdeni második filmjével, azt pontosan tudta, milyen elemek tették naggyá az elsőt. Így a diákok (igaz, idővel kissé repetitívvé váló) bunkósága a játékidő második felében már képes egy korrekt humorfaktort szállítani, a soundtrack továbbra is kiváló, a rendező pedig a szívhez szóló, kissé drámaibb hangvételt sem hagyta el a fináléból - bár ez most szintén idegen testként mozog az alkotásban, ahelyett, hogy a nagy egész része lenne. Fak ju tanár úr 2.3. Vannak tehát értelmes és kifejezetten élvezhető szakaszai is a műnek, azonban az összkép egy iszonyatosan nagy, félkész ötletekből összefércelt katyvasz, amely ugyan nézhető, de olyan érzékszervi túltöltés, amely kellemesnek semmiképpen nem mondható. Borzasztóan hiányzik egy kidolgozott geg, egy alaposan végiggondolt történetszál, de egyáltalán bármi, aminek van még következménye 5 perccel azután, hogy megtörtént - és ami segít elhitetni, hogy nem csak a rendező elméjében rohangáltunk össze-vissza két órán keresztül.
A pedagógushiány nem kizárólag magyar jelenség; kisebb-nagyobb mértékben gyakorlatilag minden európai országra jellemző. A különböző országok többféle megoldással kísérletezt/nek a pedagógus pálya népszerűsítésére: Németországban, Hollandiában, Dániában plakátkampányokkal, reklámfilmekkel és hirdetésekkel igyekeznek felhívni a figyelmet az előnyökre (a közalkalmazotti jogviszony nyújtotta biztonság, a pálya presztízsének növekedése, változatos és érdekes munka, folyamatos fejlődési lehetőségek) és kihívásokra (ha már a fizetés kevéssé versenyképes). Fák jú Tanár úr! 2. (2015) filmes képek - Filmek - mozi-dvd.hu. Több országban nőtt is a pedagógusképzésre beiratkozott hallgatók száma, ám ez az alapproblémát valójában sehol sem oldotta meg. Szintén több országban próbálták a nyugdíjas pedagógusok visszatérését segíteni, ám ez sem bizonyult kielégítő megoldásnak, hiszen a nyugdíjas pedagógusok egyrészt csak néhány évre, általában óraadóként vagy részmunkaidősként térnek vissza az iskolákba/óvodákba, ezenkívül sokszor nehezen tudják a legfiatalabb generációhoz tartozó gyerekek és fiatalok életformáját, világlátását és elvárásait elfogadni, ami gyakori konfliktusokhoz vezet.
Ezekben a szakoktatóság iránt hajlamot érző felnőtteket érettségire felkészítő esti középiskolákban a leginnovatívabb pedagógusoknak kellene dolgozniuk, hogy a későbbiekben az érettségire épülő, szakoktatói, speciális pedagógiai BA képzésekben a hallgatók reflektálhassák az érettségire felkészítő évek alatt általuk megélt-megismert oktatási módszereket. A kiemelkedő színvonalú és motiváló tanítás ezekben a középiskolákban azért is rendkívül fontos, mert a kiváló szakmunkások jó része kudarcnak éli/élte meg saját általános és középiskolai tanulmányait, ám egyszersmind sokukban él a vágy, hogy családjuknak/gyermekeiknek/saját maguknak bizonyítsanak azzal, hogy tudásukat magasabb szinten átadják. Fák jú tanár úr 2 tejes film magyarul. Motiválhatja még a jó szakmunkásokat a továbbtanulásra az is, hogy sokan az évek múlásával új kihívásokat keresnek esetleg megváltozott fizikai terhelhetőségük okán is. Látható tehát, hogy nem a szakmai kompetencia, hanem az oktatáspolitika bizonytalansága miatt nem indultak még el a felsőoktatási intézményekben széles körben a speciális BA és MA programok a pedagógushiány enyhítésére.
A film végén láthatjuk is a minisztérium kampányfilmjét, amellyel a pedagógusi pályát igyekeznek vonzóvá tenni a fiatalok számára. A Goethe iskola által végül elnyert kampányfilm-szereplés remekül mutatja be a pedagóguspálya vonzó oldalát, azaz a változatos és kihívásokkal teli mindennapokat, a gyerekekkel folyó foglalkozásokat, mint örömforrást és a gyerekekre gyakorolt pozitív hatás lehetőségét. Érdekes, hogy hazánkban a film végén látható kampányfilmet a nézők, úgy tűnik, nem a film részének, hanem inkább egy különleges, a film készítése közben felvett, furcsácska baki-jelenetnek tekintették. Magyarországon már a 90-es évek közepétől folyamatosan jelezték a szakértők, hogy 2015 után nagyon súlyos pedagógushiány várható. Fak ju tanár úr 2.2. A képzésre jelentkező és a pályán meg is maradó fiatalok nem tudják pótolni a nyugdíjba menőket. Az életpályamodell a fiatal pedagógusoknak nem kínál vonzó alternatívákat. A rendszerváltás utáni nyelvpedagógus-hiányra Magyarországon jó megoldást kínált az orosztanár-átképzés, mind az oktatáspolitika, mind az egyének szintjén.
Az elmúlt évtizedben a World Happiness Report minden esztendőben felállít egy rangsort azzal kapcsolatban, hogy több mint 150 országban hogyan értékelik az életminőségüket az emberek. A cél: megtalálni a világ legboldogabb országait. Idén is megcsinálták. Az elmúlt négy évben rendre Finnország szerezte meg az első helyet, a legfrissebb jelentésből pedig az derült ki, hogy nincs meglepetés: az északi ország ismét a lista élén végzett. A nagylelkűség, az együttérzés, az életvezetési szabadság, a társadalmi támogatottság és a várható élettartam – ezeket a tényezőket vizsgálták az értékelésben, az egyes országok pedig egy tízpontos skálán kaptak pontszámot. A világ legboldogabb országa tehát Finnország (7, 821-es átlagpontszámmal), megelőzve Dániát (7, 636) és Izlandot (7, 557). Az Egyesült Államok "csak" tizenhatodik lett, három helyet javítva tavalyhoz képest. Magyarország pedig nyolc helyet visszacsúszva az 51. helyen végzett. Idén a legjelentősebb előrelépést három kelet-európai ország – Bulgária, Románia és Szerbia – könyvelhette el, míg a legnagyobb visszaesést Libanon, Venezuela és Afganisztán.
Ezt követően erősödött meg az exportképes fegyvergyártás. A 2010-es évekre az export utolérte a csökkenő importot. Jelenleg Kína akkora értékben importál fegyvert, mint 1998-ban. Megjelentek azonban a kínai tulajdonban lévő versenyképes fegyvergyártók. Közülük négy, az AVIC, a CETC, a NORINCO és a CSGC is a világ 25 legnagyobb forgalmat lebonyolító haditechnikai cége közé került. A csendes-óceáni izmozás egyébként annak köszönhető, hogy Kína a 1940-es évektől fogva pedzegeti, hogy a dél-kínai tenger nagy része az ő fennhatósága alá kerüljön. Ki is jelöltek egy szaggatott vonallal körbezárt vízi területet. A szaggatott vonal Tajvantól keletre indul, és a Fülöp-szigetek partjaitól pár mérföldnyire fut Malajzia előtt Indonéziáig. Majd visszafordul Kína felé Vietnám partjaival párhuzamosan futva a Hajnan szigetig. Ezt az igényt a nemzetközi közösség nagy része visszautasítja; a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kimondta, hogy Kínának nincs jogi alapja arra, hogy ilyen formában követelje a tengert.
Közös katonai szövetséget hozott létre Ausztrália, az Egyesült Királyság és az USA múlt héten, amit sokan egy Kína elleni koalíció nak tartanak. A ki nem mondott ok, hogy Kína agresszívan próbálja kiterjeszteni a befolyását a dél-kínai tengeren, hadserege pedig az elmúlt 20 évben modernizálódott, és egyre nagyobb fenyegetést jelent a nyugati szövetségi rendszerekre. A nagy különbség a 2010-es és a 2020-as évek eleje között nem a fegyverkezés ütemében van, hanem abban, hogy a globális terrorellenes háború szétszórt arcvonalait mára felváltotta a két nagyhatalom közötti egyértelmű versengés. Most a Csendes-óceánon nyíltan egymásnak mutogatja fegyvereit a világ két legnagyobb gazdaságú országa. Az AUKUS-ra keresztelt szövetség első célja, hogy Ausztráliát atom-tengeralattjárókkal fegyverezze fel. Ausztrália stratégiailag fontos helyet foglal el a csendes-óceáni térségben, ami Kína számára "hazai pálya", és amire szeretné kiterjeszteni a befolyását. Míg a három szövetséges az AUKUS megalakulásával a Csendes-óceán stabilitását hirdette, Kína provokáció nak titulálta az összeborulást.
Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem, fogaskerék, stb. ) már az ókorban vagy a kora-középkorban ismert volt itt. 4. EGYESÜLT ÁLLAMOK (9 834 000 km²) A dobogóra már nem fér fel az ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet magába foglaló, független szövetségi köztársaság, bár szorosan felzárkózik. Másfajta szempontokból nézve azonban bronzérmes, hiszen 331 millió fős lakosságával a világ harmadik legnépesebb állama. Ráadásul birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket, és van egy bérelt területe is. 5. BRAZÍLIA (8 547 404 km²) Ahol a világ leghosszabb folyói találhatók, többek között az Amazonas, a Paraná, vagy a Purus. A felszíne azonban mégsem mutat nagy változatosságot, mivel két nagy tájegysége az Amazonas-medencéből és a Brazil-felföldből áll. Ráadásul a területének 25%-a védett valamilyen formában. Ki hitte volna? /Csaba/