1. rész A fejfájás típusai, diagnosztizálása és kezelése. Az első nagy csoportba azok a fejfájások tartoznak, amelyek valamilyen más betegség tünetei (magasvérnyomás, gyulladás, emésztőtraktus betegsége, hormonzavar, központi idegrendszeri gyulladás vagy daganat). A második csoportba tartozóknál maga a fejfájás a betegség. Ide tartozik pl. a migrén és a tenziós fejfájás. Prof. Dr. Csiba László a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának professzora beszél ebben a videóban a fejfájás típusairól, a diagnosztizálásról és a kezelési lehetőségekről. Dr. Csiba László - HAON. 2. rész Mikor szükségszerű orvoshoz fordulni a fejfájással? Szinte alig van ember, aki ne tapasztalta volna meg a fejfájást élete során. A magyar lakosság 8-12%-a szenved rendszeresen migrénes rohamoktól. Hogy mikor érdemes, sőt szükségszerű szakemberhez fordulni, valamint milyen szerepe van a fejfájásnaplónak a betegség kezelésében, erről beszél Prof. Csiba László a MIND Klinika kisfilmjében.
Az intézmény bemutatása Az intézmény helye: 3770 Sajószentpéter, Csiba László út 1. sz.
Jövedelemmel nem rendelkezőknek: Egyéni elbírálás alapján van lehetősége az intézménybe történő bekerülésre
2011-ben azonban a törvény módosult. A CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről alapján SNI kategóriába tartozik: "az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. " Egyre növekvő tendencia Érdemes tudni azt is, hogy a KSH adatai alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek száma évről évre növekszik. Így minden fejlesztési lehetőség újabb és újabb módja annak, hogy ezeket a gyerekeket támogassuk. A KSH adatai szerint A 2019/2020-as tanévben az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett, létszámuk közel 57 ezer fő, ami az általános iskolások 7, 8%-át jelenti. Többségük, 41 ezer fő (az SNI-tanulók 72%-a) integrált nevelésben, oktatásban részesül.
Sokat találkozhatunk mostanában az SNI fogalmával. De mit is jelent pontosan? Mit hoz ez magával, ha a gyermekről kiderül, hogy sajátos nevelési igényű. Erről szól ez a rövid összefoglaló. A SNI meghatározása A sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek meghatározása a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint így hangzik: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Tehát a sérült, fogyatékos vagy részképesség zavaros gyerek gyógypedagógiai fejlesztésre szorul. A közoktatási törvény szerint joguk is van ehhez a fejlesztéshez. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának tágabb értelmezése azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak.
Ezen kívül jelen voltak a Egyesített Szociális Intézmény, a Egyesített Bölcsődék és a kerületi óvodák vezetői, munkatársai. Mit jelent az SNI? Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az alábbi nyolc csoport valamelyikébe sorolható: mozgásszervi fogyatékos; érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos; értelmi fogyatékos; beszédfogyatékos; halmozottan fogyatékos; autizmus spektrumzavarral küzdő; egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő; magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek. Helyi segítség A XV. kerületi önkormányzat minden évben pályázatot ír ki azon sajátos nevelési igényű, 3-23 éves gyermekek és fiatalok támogatására, akik különleges gondozást igényelnek. A támogatás a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményében javasolt különleges gondozás keretében történő ellátás biztosítását, kiegészítését, bővítését célzó fejlesztő foglalkozások, terápiák költségeire fordítható. Forrás:
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19. ) ESzCsM-rendelet 1. melléklete sorolja fel a tartósan beteg/fogyatékos kategóriákat. A melléklet minden betegséghez BNO-kódot társít. Vagyis csak az a gyermek tartósan beteg/fogyatékos, akinek BNO-kódja ebben a mellékletben feltüntetésre került. Az SNI gyermekek jogai 1. Utazási költségtérítés: Ehhez a szabályhoz igazodik a 85/2007. (IV. 25. ) Korm. rendelet, melynek 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint az óvodai, tanulói, hallgatói jogviszonya alapján az SNI gyermek a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, korai fejlesztést, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény székhelye (telephelye) és a lakóhely (tartózkodási hely) között a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, a korai fejlesztést, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igazolása alapján utazási kedvezményre jogosult. 2. Vizsgakedvezmények: Az SNI tanuló számára a jogalkotó vizsgakedvezményeket is biztosít, hogy különleges bánásmódot igénylő állapota miatt ne érje hátrány a többi tanulóhoz képest.
Ide már csak a Nevelési Tanácsadón keresztül vezet az út. Ám ha már van SNI minősítése, és iskolaválasztási gondjai vannak, továbbra is egyenesen fordulhat a Szakértői Bizottsághoz. Akár az iskolaválasztásnál, akár az iskola-változtatásnál fordul a szülő a Szakértői Bizottsághoz, a bizottság mérlegeli, hogy a gyermeknek milyen típusú intézményi ellátásra van szüksége: fogyatékosság-típusának megfelelő szegregált, elkülönített oktatásra, vagy megfelelő személyi-tárgyi feltételek mellett megvalósuló integrációra. A szakértői bizottságnak rendelkezésére áll az összes, SNI gyermekeket fogadó intézmény listája, és ebből tesz javaslatot a gyermek számára legmegfelelőbb intézményekre, amiből a szülő a bizottság egyetértésével választ. Fontos, hogy a szülők a döntés előtt utánanézzenek a felajánlott lehetőségeknek, tájékozódjanak, hogy a valóságban milyen feltételekkel rendelkeznek a szóban forgó intézmények, vannak-e megfelelő szakemberek, garantálják-e a többletjogokat. A Szakértői Bizottság ugyanis hivatalból, formálisan kapja meg ezeket az adatokat, és bár igyekszik utánajárni, hogy valósak-e az információk, mégsem tudja minden esetben garantálni, hogy a gyermeknek alkalmas legyen a kijelölt intézmény.
• Az első - harmadik évfolyamon, illetve a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítés (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul). • Az első - harmadik évfolyamon évfolyamismétlés csak igazolt, igazolatlan hiányzás miatt. • A jegyző elrendelheti a gyermek nevelési tanácsadáson, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán való megjelenését. • Integrációs felkészítés (a többi gyermekkel azonos csoportban, arányok) • Integrációs oktatásban résztvevő iskolában fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. Jelen helyzet hangsúlyos feladatok • széleskörű integráció • komplexebb szükségletek • a gyógypedagógiai szaktudás megosztása (team-tanítás, osztálytermen belüli segítségnyújtás) • "manager" tevékenység hangsúlya (előkészítés, tervezés, szervezés, értékelés, kapcsolattartás) • terápiás tevékenység (team-munka) "Az egyenlőségeszmény fényében felismerhetővé vált, hogy a fogyatékos emberek számára nem lehet különpályás társadalmi beilleszkedési utat kialakítani.
Továbbra is állítom, hogy a mostani viszonylag működő helyzetet ne adjátok fel egy itteni bizonytalanra! Ha mindenáron bérelni akartok (itt) akkor csakis, kis faluban házat vagy házrészt. Ui: Nagyon sajnálom hogy nem tudtam pozitiv dolgot írni! Persze lehet szerencsétek, s ez nem 100%, de mondjuk 98% az tuti! !