Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mágneses mező folyamatosan tapasztalja a lokális változásokat. A kifutópályákra festett nagy számok a mágneses északhoz viszonyított fokokban megadott irányok, osztva 10-vel és lekerekítve. Az északi srácok Bármennyire is zavarosnak tűnik, az északnak több típusa létezik, amelyeket bizonyos kritériumok határoznak meg. Így megtalálhatjuk: Mágneses észak, az a pont a Földön, ahol a mágneses mező merőleges a felszínre. Az iránytű ott mutat, és mellesleg nem antipodális (diametrálisan ellentétes) a mágneses déli irányban. Geomágneses észak, az a hely, ahol a mágneses dipól tengelye felszínre emelkedik (lásd az 1. ábrát). Mivel a Föld mágneses tere valamivel összetettebb, mint a dipólus mező, ez a pont nem esik egybe pontosan a mágneses északéval. Földrajzi észak, a föld forgástengelye áthalad rajta. Lambert vagy a rács északra, az a pont, ahol a térképek meridiánjai összefognak. Nem pontosan esik egybe a valódi vagy a földrajzi északkal, mivel a Föld gömbfelülete egy síkra vetítve torzul.
A Föld mágneses tere hasonlít egy óriási állandó mágnes mágneses mezőjéhez, amelynek forgástengelye 11 fokos szöget zár be. De van egy árnyalata, amelynek lényege, hogy a vas Curie-hőmérséklete mindössze 770 ° C, míg a Föld vasmagjának hőmérséklete sokkal magasabb, és csak a felületén körülbelül 6000 ° C. Ezen a hőmérsékleten a mágnesünk nem képes fenntartani a mágnesesedését. Tehát, mivel bolygónk magja nem mágneses, a földi mágnesesség más természetű. Szóval, honnan származik a Föld mágneses tere? Mint tudod, a mágneses tereket elektromos áramok veszik körül, így minden oka feltételezni, hogy az olvadt fémmagban keringő áramok képezik a föld mágneses mezőjét. A Föld mágneses mezőjének alakja valóban hasonlít egy áramkör mágneses mezőjéhez. A Föld felületén mért mágneses mező nagysága körülbelül a Gauss felének felel meg, miközben az erővonalak a déli pólusból kijönnek a bolygóról, és belépnek az északi pólusába. Ugyanakkor a mágneses indukció 0, 3 és 0, 6 Gauss között változik a bolygó teljes felületén.
Ezt a hipotézist kizárva egy másik jelenségben kell keresnünk a mező eredetét: a föld forgását. Ennek eredményeként az olvadt mag nem egyenletesen forog, létrehozva a dinamó hatást, amelyben egy folyadék spontán mágneses teret generál. Úgy gondolják, hogy a dinamo-effektus okozza a csillagászati tárgyak, például a Nap mágnesességét. De mindeddig nem tudni, miért képes egy folyadék ilyen módon viselkedni, és a megtermelt elektromos áramok hogyan képesek megmaradni. jellemzők - A föld mágneses tere három hozzájárulás eredménye: maga a belső mező, a külső mágneses mező és a kéregben lévő mágneses ásványoké: Belső tér: hasonlít egy mágneses dipólhoz (mágnes), amely a Föld közepén helyezkedik el, és hozzájárulása körülbelül 90%. Időben nagyon lassan változik. Külső mező: a légköri rétegekben zajló naptevékenységből származik. Nem úgy néz ki, mint a dipólus, és sok változata van: napi, éves, mágneses viharok és így tovább. A földkéregben található mágneses kőzetek, amelyek saját teret is létrehoznak.
Gyakorlatilag a Föld mágneses mező jelenlétét a magjában keringő áram okozta dinamikus hatás magyarázza, de ez a mágneses mező nem mindig állandó irányban. Az ugyanazon a helyen, de különböző korú kőminták különböznek a mágnesezési irányban. A geológusok szerint az elmúlt 71 millió év alatt a Föld mágneses tere 171-szer bontakozott ki! Noha a dinamóhatást nem vizsgálták részletesen, a Föld forgása határozottan fontos szerepet játszik az áramok generálásában, amelyek feltételezhetően a Föld mágneses mezőjének forrása. A Mariner 2 szonda, amely megvizsgálta a Vénust, megállapította, hogy a Vénusznak nincs ilyen mágneses mezője, bár a magja, mint a Föld magja, elegendő vasat tartalmaz. A megoldás az, hogy a Vénusz tengelye körüli forgási periódus a Földön 243 nap, azaz a Vénusz dinamogenerátora 243-szor forog lassabban, és ez nem elegendő a valódi dinamikus hatás eléréséhez. A napszél részecskéivel kölcsönhatásba lépve a Föld mágneses tere megteremti a feltételeket az úgynevezett aurók megjelenésére a pólusok közelében.
A mágneses tér inverziója Van egy rejtélyes tény: a mágneses pólusok néhány ezer év alatt megváltoztathatják helyzetüket, és ez jelenleg megtörténik. Valójában köztudott, hogy korábban 171 alkalommal fordult elő, az elmúlt 17 millió évben. A bizonyítékokat az Atlanti-óceán közepén lévő hasadékból fakadó sziklákon találjuk. Amint kijön, a kő lehűl és megszilárdul, megadva a Föld mágneseződésének irányát, amely konzerválódott. De egyelőre nincs kielégítő magyarázat arra, hogy ez miért történik, és nincs is a mező megfordításához szükséges energiaforrás. Amint arról korábban tárgyaltunk, a mágneses észak jelenleg gyorsan halad Szibéria felé, és a déli is mozog, bár lassabban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ennek oka a folyadék vas nagy sebességű áramlása közvetlenül Kanada alatt, ami gyengíti a terepet. Ez lehet a mágneses megfordulás kezdete is. Az utolsó 700 000 évvel ezelőtt történt. Előfordulhat, hogy a földi mágnességet kiváltó dinamó egy időre kikapcsol, akár spontán, akár valamilyen külső beavatkozás, például egy üstökös megközelítése miatt, bár utóbbira nincs bizonyíték.
Valóság kontra tulajdoni lap A tulajdoni lapon szereplő alapterület gyakran eltér a valóságban mérhetőtől. Fontos tudni, hogy ennek önmagában semmilyen joghatása nincs, egy kisebb eltérés nem jelent előnyt vagy hátrányt. A különbözésnek több oka is lehet. Gyakori például, hogy a tervektől eltérően készült el az építkezés, azonban a méretfelvételt a tervek alapján végezték el. Sok esetben az erkélyt és a tetőteraszt is az alapterülethez számolták, valamilyen csökkentő szorzóval. Fontos, hogy a vásárlásra vonatkozó áralkut a valóságos hasznos alapterületnek megfelelően kössük meg. Ha a tulajdoni lapon szereplő hibás érték szerint alkudjuk ki az árat, a téves kiinduló adat az egyik félnek anyagi hátrányt okozhat. A eset: a valóságban a lakás nagyobb, mint a tulajdoni lapon Ha a tulajdoni lapon szerepel a kisebb érték, akkor a társasházban a tulajdoni hányadunk kisebb, mint amennyi megilletne minket. Ennek megfelelően a ránk vonatkozó közös költségek is kisebbek, ugyanakkor szavazati hányadunk is kisebb.
További információkért kattintson a fenti "Testreszabás" gombra!
1 köbméter hány négyzetméter? 1 köbméter beton hány négyzetméterre elég? Tudni kell a betonréteg vastagságát, mert a négyzetméter terület mértékegység, a köbméter térfogat mértékegység. 1 köbméter beton 10 cm vastagon 10 négyzetméterre elég. 1 köbméter beton 20 cm vastagon 5 négyzetméterre elég. 1 köbméter beton 30 cm vastagon 2, 5 négyzetméterre elég.