Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Eladó tulajdonostól Budapest 18. kerületében, (Szent Imre kertváros) kertes háromszintes+ pince családi ház. Az épület nyílászárói döntő többségében ki lettek cserélve, fűtése szintén új korszerű kondenzációs gázkazánra. Az építmény tégla falazatú, jó általános állapotú, a tető s. barna bramac fedésű. Az É-i falazat szigetelése megtörtént (12 cm. ) a többi az új tulajdonosra vár. Épületben három fürdőszoba, és négy wc található, kert felőli oldalon 14 nm. terasz van megépítve amelynek teteje beépített. A 945 nm. kert intim, csendes, kis kert tóval, és épített sütögetővel ellátott. Az épület utcai homlokzatánál 13 nm. üzlethelyiség van, amely garázsnak is megfelel. Jó infrastruktúra, jó közlekedés, és bevásárlási lehetőség adott. Az épület alkalmas irodának, panziónak, nagycsaládnak, vagy beruházónak egyaránt. Eladó lakas tulajdonostol - Magyarország - Jófogás. Sale owner in the 18th district of Budapest, (St. Imre Gardening City) garden three-storey + cellar family house. In the vast majority of the openers of the building, they were replaced and heated to a new advanced condensation gas boiler.
Hajós-Bajai borvidék - Magyarország Borvidék Cím: 6000 Kecskemét, Hoffmann J. u. 6. A borvidék összes területe: 14 873 ha Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 681 ha A borvidékbe tartozó települések száma: 12 Valamikor e borvidék az Alföldi borvidék részét képezte, majd 1990-ben Hajós-Vaskúti borvidék néven önállóvá vált. Mai nevét 1998-ban kapta. A szőlő és bortermelésnek több évszázados hagyománya van. A török dúlás idején a szőlőterületek jelentősen lecsökkentek, majd a németajkúak ide telepítésével újabb lendületet kapott a szőlőtermesztés. A második nagy fellendülés a filoxéravész után, míg a harmadik 1961-65 között a nagy szőlőtelepítésekkel következett be. A dél-alföldi területekhez hasonlóan a borvidék területére is a melegebb, napfényben gazdag nyarak a jellemzőek. Az évi csapadék mennyisége kielégítő, csupán kedvezőtlen eloszlása okoz időnként gondot. A borvidék sík részein fagykár (téli, tavaszi, őszi) veszélye fennáll. A borvidéken jobb minőségű homoktalajokon (lösszel kevert homok, humuszos homok, lepel homok), esetleg csernozjom talajokon folyik a szőlőtermesztés.
Haj A ós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A borvidék földrajzi adottságai A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon.
A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. A térség szőlőtermesztését a talajtípuson kívül a klimatikus tényezők is jelentősen befolyásolják. A klimatikus tényezők közül melyek hatással vannak a szőlőre: a napsütés időtartama, a levegő hőmérséklete, valamint a lehullott csapadék mennyisége. A szőlőültetvények nagysága 1681 ha, mely a következő településekhez tartozik: Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút. Országos viszonylatban elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Hajós-Bajai borvidék területén a legmagasabb. Az évi nappali megvilágítás időtartama 4406, 43 óra, a tényleges napsütéses időszak viszont egész évben 2076 óra. Az észlelt és lehetséges napfénytartam közötti arány alapján a tenyészidőszakban a nappali megvilágítás 55, 6% alatt van. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege sokéves átlagban 1800-2070 óra.
Másrészt jelentős ültetvények vannak Baján, a bajai borok pedig mindig híresek voltak. Ezzel a törekvéssel Baját, mint várost is szeretnék olyan rangra emelni, amelyet méltán megérdemel. A 1800 ha termőszőlőt a borvidékhez tartozó 12 településen évszázadok óta termesztik. Az elmúlt században itt termelték az ország legfűszeresebb hazai borait. Jelentős volt emellett az olaszrizling, a kövidinka, a sárfehér szőlőkből készített borok. A borvidék öt településén élő német ajkú lakosság magával hozta a szőlőművelés és borkészítés szeretetén túl az őshazában termesztett fajtákat is, így került e vidékre a kékfrankos és a rajnai rizling. A Hajós-Bajai borvidék szőlészeti és borászati színvonala kiemelkedő volt minden időben. A borvidék talaj és éghajlat adottságai és a tengerszint feletti magassága alapján inkább a Szekszárdi borvidékhez hasonlít, mint az Alföldön lévő szőlőterületekhez, hiszen e területek a Tolnai Dombság lefutásának részei, amit csak a Duna szel ketté. Hasonlít a Spanyolországban lévő Duero folyó által kettészelt borvidékre.
Ebből látszik, hogy e borvidék leggazdagabb napfényben. A szőlőnövény fényigényét figyelembe véve megállapítható, hogy a térség a fehérbor-szőlőfajtákon kívül, kiválóan alkalmas a vörösbort adó szőlőfajták termesztésére is. A másik fontos tényező a hőmérséklet. A borvidéken az évi középhőmérséklet sokéves átlagban 10, 5 Celsius-fok, vegetációs idő alatt viszont 16, 2 Celsius-fok. Az ebből számított teljes hősszeg 3477, 7 Celsius-fok, a hatásos hősszeg pedig 1337, 7 Celsius-fok. a szőlőtermesztéshez szükséges minimális teljes hősszeg 2500 Celsius-fok, a minimális hatásos hősszeg viszont 1000 Celsius-fok, az évi középhőmérséklet pedig 9-21 Celsius-fok között kell, hogy legyen. Magyarországon az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok körül van. A harmadik tényező a lehullott csapadék mennyisége. A borvidéken évente sok éves átlagban 599 mm, a vegetációs időben viszont 396 mm csapadék hull a szőlőre. Legcsapadékosabb hónap a május 66 mm-rel, ami 15, 1 nap alatt esik, és a június 65 mm-rel. E két hónapban hullik le az évi csapadék 21, 7%-a.
Pannonhalmi borvidék Adatok Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs Besorolás éve 1980 Ország Magyarország Régió Nyugat-Dunántúl Megye Győr-Moson-Sopron megye Borrégió Észak-Dunántúli borrégió Éghajlat kontinentális Csapadék 600-650 mm Talajösszetevők vályog, lösz és barna erdőtalaj Régió területe 750 hektár Szőlőfajták olaszrizling, rizlingszilváni, tramini, Irsai Olivér, királyleányka, rajnai rizling és zefír Érési időszak szeptember vége A Pannonhalmi borvidék kis magyar borvidék az Észak-dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek. Az ültetvények területe 2016-ban 638 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Klímája a magyar borvidékek mezőnyében közepes. Évi középhőmérséklete 10°C körüli, az évi 2000 napsütéses óra jó napfénytartamnak számít.