De akiknek nem elég ennyi, a halál utáni életből, azoknak már semmi sem elég. Ezért boldogok azok, akik nem csak hiszik, de tudják is, mi van a halál után! Ezért boldogan készülnek, a halál utáni örök életre, Uruk dicsőséges országában. Írta: Pecznyík Pál 2014-ben.
Prof: Igen. Diák: Nem, uram. Nem létezik. (Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik. ) Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ellentéte a hőnek, Uram, hanem a hiánya. (Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani. ) Diák: És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség? Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség? Diák: Ismét téved, Uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, s azt hívjuk sötétségnek, így van?
"…a legtökéletesebb, ami nincsen kiszolgáltatva az élet véletlenjeinek. Ez a halál. " (Földényi F. László: Az eleven halál terei) Arye Even, a koroníavírus első izraeli áldozata magyarországi holokauszttúlélő volt Izraelben a koronavírus első áldozata egy magyar származású holokauszt-túlélő férfi volt. Amikor olvastuk a hírt, úgy nemcsak egy információközléssel szembesülhettünk, hanem azzal is, hogy a 21. század (végérvényesen) le akarja győzni a 20. századot. Utóbbi század egyik legsúlyosabb és hosszú árnyékként vele élő antropológiai kihívása volt az élet (lehetségessége) a Holokauszt-halál után/közben. Létezni abban a zsidóság számára (is) adottá vált "szellemi létformában", amelynek jelentése a számkivetettség (Kertész Imre). A zsidóságról-, és a túlélőkről folytatott beszéddel (vagy éppen annak hiányával), annak a totalitarizmusokban, illetve azok bukását követő nyelvi-történészi-politikai diskurzusok eklekticizmusával találkozva általános túlélői egzisztenciális teher és gyakorlat lett az, amit Kertész Imre fogalmazott meg A kudarc ban.
1947. május 04, vasárnap "Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van. És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta. "
Hanem a főzés… Anyám főzött, apám főzött, Mamuskám főzött. Ezt tanultam. Jól ment, bár néha akadozva, de jól ment. Nem görcsöltem rajta. Ha valakinek nem ízlett, nem szedett ötször, csak megrántottam a vállam, nem nagyon érdekelt. Aztán megszületett Zsuzsika, a lányom. A te BMI-d: Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Húsz képét hozta el Csabára Varga-Amár László. Csökkentened kell a testsúlyodat! Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened! Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened! Hogy odafigyelünk arra, mit szeretne a másik. Hogy próbálunk egyensúlyt tartani. (Mondjuk, ez baromi nehéz, talán a legnehezebb egy kapcsolatban. ) Most azt olvasom a cikkben, hogy az írója megtapasztalta, amint egy középkorú nő sírva fakadt a pénztárnál, és a rosszkedvéért a mindennapi főzés kényszerét okolta. Nem akarok dühös lenni a középkorú nőre, mert gyűlöl főzni (vagy csak gyűlöli kitalálni, hogy mit főzzön), de a férje megköveteli.
Kondor Attila (Budapest, 1974) a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett 2000-ben, ahol Baranyay András volt a mestere. Művészetének középpontjában egy sajátos, a festészet eszközeivel is felidézhető és kimunkálható kontemplatív létszemlélet áll. Alkotásain szimbolikus-metafizikai értelmű szellemi közegként jelennek meg meghatározó motívumai: az antikvitásból eredő építészeti formák és harmonikus kertművészeti terek fragmentumai vagy a modern városi tér hétköznapi elemei. Mindezek a megszokott vizuális tapasztalatoktól eltérően olyan imaginárius tereket alkotnak képein, amelyekben a látható valóság és az ábrázolhatatlan Abszolútum rejtett kapcsolatára való utalás fejeződik ki. A nyugati és keleti bölcseleti tradíciók kiterjedt ismeretén és inspirációján alapuló, azok szellemi hozadékait jellegzetesen szintetizáló eddigi munkásságában festményekből, grafikákból, teoretikus írásokból és animációkból álló sorozatokban járta körül a látás, a szemlélődő figyelem és a személyes – alkotói és befogadói – időélmény átszellemítésével kapcsolatos témáit.
Szabó Ábel portfolio Szabó Ábel:: ☰ 2022 2021 2020 2019 2018 2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2006