Minden bizonnyal sokan olvassák ezt a cikket a munkahelyükön, hiszen a mai ledolgozós szombattal váltjuk ki az október 22-i hétfőt, így válik négynapossá a hosszú hétvége. Viszont, ha maradt annyi szabadságod, akkor mindössze hat napot kell kivenned, hogy legyen több mint két hét pihenésed - mutatjuk a trükköt! A kulcs, hogy idén október 23-a keddre esik, ezért az előtte lévő hétfő is munkaszüneti nap, a rá következő csütörtök pedig már november elseje, így pedig a pénteket is megkapjuk szabadnapnak - persze ennek is ára van, november 10-én, szombaton ezt is le kell dolgozni. De ne csüggedj, hiszen majdhogynem megtriplázhatod a szabadságodat, ha ügyesen veszel ki hat napot. Tehát, ha szeretnél 16 napot egyhuzamban otthon lenni, akkor nincs más dolgod, mint a jövő hét után kivenni a szerda-csütörtök-pénteket, utána pedig a hétfő-kedd-szerdát. Így megszakítás nélkül pihenhetsz október 20-tól egészen november 4-ig! Munkaszüneti napok, hosszú hétvégék, ledolgozós szombatok 2019: Még.... Még két csonka hétvége vár ránk, de megéri! Sajnos a két fent említett ledolgozós szombaton felül 2018-ban még kétszer is be kell menni a munkahelyre a munkaszüneti napok miatt.
2017. dec 27. 9:48 #2018 #hosszú hétvég Thinkstock Cserébe 6 szombaton is dolgoznunk kell majd. Pár nap múlva beköszönt 2018, így listába szedtük, mire is számítsunk a következő évben. 2018-ban sok hosszú hétvégénk lesz, cserébe viszont sok ledolgozós szombattal is számolnunk kell.
Bár tavaly szó volt róla, egyelőre nem nyilvánították munkaszüneti nappá december 24-ét, de ez idén hétfőre esik, így karácsonykor öt napot lehetünk otthon - üröm az örömben, hogy ezt a hétfői napot december elsején kell ledolgozni. 15-én pedig azért fogjuk húzni az igát, mert az év utolsó napja hétfőre esik, január elseje pedig munkaszüneti nap, így a 31-ét is hozzácsapták a hosszú hétvégéhez. Itt is tudsz okoskodni a szabadságodal, hiszen ha a december 27-28-át kiveszed, akkor már 22-től otthon lehetsz, és legközelebb csak január másodikán kell menned dolgozni! Mit mond a törvény? A szabadság kiadása a munkáltató joga, és egyben kötelessége, a kiadás előtt pedig - a Munka Törvénykönyve szerint - meg kell hallgatnia a munkavállaló igényeit. Ledolgozós napok 2018 teljes film. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy az időtartama legalább 14 egybefüggő naptári nap legyen - ettől közös megegyezéssel el lehet térni. Hét olyan nap van, amelyet a munkáltatónak akkor kell kaidnia, amikor azt az alaklamazott kéri - legfeljebb két részletben.
A második bécsi döntés pillanatai 2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI A süketek párbeszéde A romániai Turnu-Severinben 1940. augusztus 16-24. között megtartott magyar-román tárgyalások a "süketek párbeszédének" minden jegyét magukon viselték a számtalan "szóbeli jegyzékkel" és "emlékeztetővel". Érlelődött az a felismerés, hogy a magyar-román vitát csak a tengelyhatalmak döntőbíráskodása, vagy egy katonai akció oldhatja meg. Hitler azt várta, hogy a két ország közötti feszültség robbanáspontig jusson, de a robbanást megelőzően olyan döntőbíráskodásra kerüljön sor, amely a tengelyhatalmak révén rákényszeríti a német akaratot a két országra. Ribbentrop és Ciano augusztus 29-én már Bécsben fogadta Telekit és Csákyt. A német külügyminiszter kijelentette előttük: az Angliával élet-halál harcot vívó tengelyhatalmak elvárhatják a baráti országoktól, hogy "kívánságaikat igazítsák hozzá ehhez a nagy célhoz", és hogy "az élelmiszer- és kőolajellátásban ne legyen fennakadás". A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását.
Nagy Magyarország határai itt nem láthatóak, – mivel a magyar soha nem volt soviniszta, mint a szomszédai – hiszen mi sohasem kérkedtünk korábbi hódításainkkal. Így Nagy Magyarország részei, mint Szilézia, Morvaország, Alsó-Ausztria, Stájerország, Dalmácia, meg a déli bánságok itt sem szerepelnek … A Második Bécsi Döntés nyomán kialakult megyerendszerünk Az 1940-es Csonka-Magyarország – "Kis-Magyarország" Ahogyan Töröl Pál, 93 éves ludovikás (jó ideje nyugalmazott) tüzérezredes mondotta minap: Ez a minimum! Ez a kis Magyarország, amely a magyaroknak a legelemibb kártérítés Trianon után. Wass Albert – Jönnek! (1940) Csonkországunk szellemi nyomorára jellemző, hogy történelmi igazságunkért küzdő Gian Galeazzo Ciano, Cortellazzo grófjának szobra eggyetlen magyar városunkban sem áll… De még egy utcája, tere sincsen! Amíg Szeged eggyik főterét ma is a Városunkat bombáztató Rooseveltről emlegetjük… Népirtó kommunisták neveivel pedig máig tele vannak országunk közterei hintve! "Zsigmond királyunk útját ma is Frankel Leó bitorolja…" A második világháborút lezáró Párizsi békeszerződések a Bécsi Döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiához és Oláhországhoz (Rumunyához) kerültek.
Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a magyar rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatja a magyar revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is. Magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint a Palesztina helyén alapítandó Judenstaat ( Zsidó-Állam) esetében. A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem… Nekünk Nagy Magyarország ma nem kell! Egy "Nagy Magyarország": Mátyás király Magyarországa: ( Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…) Bár ezek is magyar területek voltak, mi mégis belátjuk, hogy ezeket követelni ma nem volna illendő… "Nem kell nekünk a más folyója, nem kell nekünk a mások bérce… Csak magyar hegy és magyar róna, ahogy az Isten rég kimérte… " Magyarország határai 1920-1944 között – a történelmi Magyarország csonkolása után a Bécsi Döntések révén visszatérő területekkel.