(Magyarország, 1920. ) Június 4-én "Nem gyászolunk és nem esünk kétségbe. Mert Magyarországban, a magyar nemzetben van annyi életakarás és életerő, hogy a nyitott sír mellől is újra felálljon s ledobja magáról a félig reázárt koporsófödelet. Van benne életerő és van benne életakarás még akkor is, ha a kezeit megkötő békét aláírja és energiáját, életképességét éppen azzal mutatja meg, hogy a nemzetek életébe való bekapcsolódás érdekében még azt a békét is aláírja, melyet saját lelke és szíve sugallatát követve, elég erővel dobhatna vissza. " (Az Újság, 1920. ) Rendületlenül… "Lobogó nemzeti zászlók alatt, a Szózat szívet rázó hangjai mellett, nagy tömegben vonult fel ma délelőtt Budapest népe, hogy a magyar politika és irodalom megdicsőült nagyjainak szobrai előtt tüntessen ez emlékezetes Úrnapján. Virággal és dallal áldoztak a nemzet nagyjainak és ezzel fogadalmat tettek, hogy hívek maradnak emlékükhöz és a magyarság minden ereje ezentúl csak arra irányul, hogy visszaszerezze nagyjaink Magyarországát, hogy az ezeréves hon teljes egészében legyen újra otthona az ezeréves népnek. 1920 június 4 a day. "
Hivatalos ünnep lehet Romániában a trianoni békediktátum évfordulója Elfogadta a bukaresti képviselőház közigazgatási szakbizottsága a trianoni békediktátum (a románok szerint békeszerződés) napját, június 4-ét román ünnepnappá nyilvánító törvénytervezetet, amelyet már csak a plénumnak kell megszavaznia ahhoz, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdesse és hatályba lépjen. Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőségesen nacionalista indíttatású törvénykezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt – írja a Trianon: "Nem lesz egyéb, mint egy rút emlék" A trianoni békeszerződést fogcsikorgatva írta alá az éppen ekkor pár hétig hatalmon lévő magyar kabinet, a Simonyi-Semadam-kormány 1920. 1920 június 4.0. június 4-én. Ezt igazolják a korabeli újságok vezércikkei is.
Bízzunk e gyásznapon az isteni Gondviselésben, bízzunk nemzetünk szívósságában, amely egy évezreden át Európa védpajzsa volt. Bízzunk népünk sok jó tulajdonságában és bízzunk végre saját erőnkben, melyet kitartó munkával fejlesztve, igazolni fogjuk ama régi közmondást: Ne bántsd a magyart! A tőlünk elszakított országrészeknek pedig azt üzenjük: ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem örökre! (Felkiáltások: Nem válunk! Soha! 1920. június 4. - "96 esztendeje viseljük ezt a fekete gyűrűt" - PestiSrácok. ) E pillanattól kezdve minden gondolatunk, éjjel-nappal minden szívdobbanásunk arra fog irányulni, hogy régi dicsőségben, régi nagyságban egyesülhessünk velük. " A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után. Forrás: Wikipédia A szociáldemokrata párt lapja, a Népszava Bosszúállás című június 4-i vezércikkében úgy fogalmaz: "A bosszúállás diktálja reánk a versaillesi békét és ez a béke éppen ezért nem béke és éppen ezért kell összeomlania, amint az elmék kitisztulnak és a szemekről lefoszlik a bosszú véres felhője. "
Ilyen magyar ember azonban nem él a nap alatt. Mind a húszmillió, aki Szent István koronájának fényességében megfürdött, harsogva kiáltja a népeknek és az egeknek, hogy az a béke, amelyet rája kényszerítenek, nem igazi béke, számára az nem életet, hanem becstelen halált jelent. " (Pesti Napló, 1920. ) Fogadalom "A Himnusz mondja, hogy "megbűnhödte már e nép a múltat, jövendőt". A Gondviselés azonban másképpen bánik velünk és nekünk mégsem szabad zúgolódnunk, mert az írás tanítja, hogy a kit az Isten megsebesít, az Isten meg is gyógyítja. 1920. június 4. | ELTE Jurátus. Sebhelyeink megszámlálhatatlanok, megmérhetetlenek. E nyitott sebekre ragasztanak most flastromot odakint, itthon pedig megindul a könnyek árja. Azt mondjuk azonban, ha lehet, fojtsuk el, de mindenesetre rejtsük el szemünk patakzását legalább a világ elől és ne sóhajtozzunk bele férfiatlanul a könyörtelen éjszakákba. Erőseknek kell lennünk, a milyen erősek voltak, a kik megszerezték nekünk e hazát, a kik ezer év alatt műveltté, naggyá, hatalmassá és dicsőségessé tették. "
Az elsők közt jött létre a Csepeli Vörös Gyalogezred, mely először Nyíregyháza közelében vette fel a harcot a betörő románokkal szemben, majd a felvidéki hadjáratban számos város csehszlovákoktól történő visszafoglalásából kivette részét. A román hadsereg bevonulása Az Antant visszavonulásra szólította fel a magyar csapatokat, ígérve, hogy a románok elhagyják a Tiszántúl területét. Ezzel szemben csapataik bevonultak Budapestre, megszállták Csepelt is. „Halálbéke” – ezeket írták a magyar napilapok 1920. június 4-én » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az útközben elfogott vöröskatonák közül többeket itt zártak fogolytáborba. Rekviráltak a lakosság körében, és jóvátétel címén kifosztották a WM gyárat. Gépekkel és nyersanyagokkal több száz vagont raktak tele és szállítottak el a községből. Menekültek, vagonlakók Az utódállamok által elfoglalt területekről mintegy félmillió magyar menekülésre kényszerült, sokan veszteglő marhavagonokban húzták meg magukat. Weiss Manfréd báró étellel támogatta a vagonlakókat. A menekültek közül voltak, akik Csepelen találtak új otthonra, és a település életének meghatározó személyeivé váltak.
építőmérnök, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Molnár Dénes okl. építőmérnök, az Építési Tagozat alelnöke, valamint Nádor István, okl. építőmérnök, vízépítő mérnök, a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke. "Év mérnöke" Kamarai Aranygyűrű kitüntetést vehetett át – a kaposvári Csiky Gergely Színház épülete alá tervezett fogadószint statikai terveinek elkészítéséért – Harsányi Csaba okl. építőmérnök, "Év mérnöke" Kamarai Aranygyűrű életműdíj kitüntetésben részesült dr. Kiss Jenő okl. Tagfelvételről. építészmérnök, az Építési Tagozat elnöke, míg dr. Hajtó Ödön okl. építőmérnök, az MMK alapító elnöke – az MMK 25. éves jubileuma alkalmából – "Év mérnöke" Kamarai Aranygyűrű jubileumi kitüntetést vehetett át. A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, valamint az előre kiküldött napirend elfogadása után a küldöttek a 2021. évi gazdálkodási beszámolót tárgyalták Wagner Ernő előterjesztésében. Az MMK elnöke expozéjában elmondta: az elnökség 2021. évi beszámolójából – az elnökség egyhangú döntése alapján – ma a gazdálkodás kerül napirendre, "tekintettel arra, hogy kaptunk egy könyvvizsgálói levelet, amely a tevékenységünkkel kapcsolatos tennivalókat szabja meg. "
Tolna megyében az ERBE kötelékében, az erőmű építkezésen dolgozó Kőrösi Miklós okl. építőmérnök kezdeményezésére 1991. október 16-án alakult a Magyar Mérnök Egylet (egyesület) Tolna megyei csoportja, 1996. november 7-én Szekszárdon alakult meg az első köztestületi, területi mérnök-kamara. Az 1980. évi egyesülési törvény alapján működő szervezetünk nem titkolt célja a köztestületi (kamarai) jogosítványok megszerzése volt. Később a hazai jogrendbe visszaillesztett köztestület lehetővé tette egyes kiemelt jelentőségű és önálló felelősségvállalással rendelkező szakmák (mérnökök, építészek, ügyvédek, orvosok, állatorvosok, szabadalmi ügyvivők, igazságügyi szakértők, gyógyszerészek stb. ) hivatásrendi köztestületeinek szerveződését. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatályba lépését követően, hazánkban "történelmet írva" 1996. Magyar mérnöki kamara tagság pdf. november 7-én Szekszárdon alakult meg az első köztestületi, területi mérnök-kamara. A régi Vármegyeházán a 169 regisztrált mérnök elfogadta az előkészített alapszabály-tervezetet és megválasztotta a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) első tisztségviselőit.
Wagner Ernő hozzátette: ebben egyértelműen szerepel, hogy a 2022-es gazdálkodás ráncfelvarrására, illetve a 2023-as pénzügyi terv elfogadására ősszel kerüljön sor. "Mindenki számára ismeretes ugyanakkor, hogy volt egy elsődleges tagság-választás a kamarában, és a szakmai tagozatok elsődleges létszáma március 31-ig került megállapításra. Magyar mérnöki kamara tagság szex. Ennek nyomán sem költségvetése, sem beszámolója nem volt a tagozatoknak, a múlt hétig összesen tizenhármat kaptunk meg, ezért döntött úgy egyhangúlag az elnökség, hogy a múlt évi tevékenységről szóló beszámolót írásban küldjük majd ki. " Az MMK elnöke leszögezte: 2021-ben 20 millió 374 ezer forint veszteség volt a terv, ezzel szemben 32 millió 570 ezer forintos eredmény realizálódott. Ez két okra vezethető vissza: a területi kamarák befizetéseinek növekményére, valamint a vállalkozási tevékenység eredményességére. Wagner Ernő szerint "a kamara vonatkozásában alapvetés a status quo észszerű fenntartása, alapvetés továbbá, hogy befejezzük azokat a vitákat, amelyek a megosztottságot próbálják involválni".
Próbáljunk meg összefogva eredményesen működni! –hangsúlyozta végül az országos köztestület irányítója. A 2021. évi pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan a küldöttek meghallgatták dr. Pilinger Eszter könyvvizsgáló tájékoztatását, majd Komjáthy László Endre, az MMK Felügyelőbizottság elnöke adott rövid áttekintést a grémium munkatervéről, illetve a küldöttgyűlés számára elfogadásra javasolta az MMK 2021. évi egyszerűsített beszámolóját 32. A mérnököknek nem tetszik a kötelező kamarai tagság - Napi.hu. 570 eFt mérleg szerinti eredménnyel. Az FB elnöke aláhúzta: a felügyelőbizottság felhívja az MMK elnökségének figyelmét, hogy az új szakmai tagozati ügyrendek kidolgozásához készüljön tervezet a "kötelező" szabályokról/előírásokról, amiket azután a tagozatok – speciális előírásaikkal – kiegészíthetnek. A felügyelőbizottság további javaslatait sorolva Komjáthy László elmondta: az MMK legyen minden mérnök kamarája, az országos köztestület pedig tegyen javaslatokat a mérnöktársadalmat érintő és "ránk vonatkozó jogszabályok azonos elvek szerinti átdolgozására, ezen belül az MMK hatáskörének jelentős növelésére".
A hozzászólásokat – Sigmond György (BPMK), Lakits György (Közlekedési Tagozat), Zalavári István (Veszprém), Nádor István (Vas), Márkus Pál (Nógrád), Parragh Dénes (Környezetvédelmi Tagozat), Németh Gábor (Győr-Moson-Sopron), Bezegh János (Szabolcs-Szatmár), Holló Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén), Liska András (Hajdú-Bihar), Scharle Péter (BPMK) – követően a küldöttek úgy döntöttek, hogy a beterjesztett SZMSZ-t leveszik a küldöttgyűlés napirendjéről.
Az ülésen a jelenlegi elnök megakadályozta, hogy új napirendként a küldöttek tárgyaljanak a kis tagozatok helyzetéről, sőt a szavazáskor sem lehetett hozzászólni egyik módosító indítványhoz sem. Most tehát meg fog szűnni az erdőmérnöki, a vegyészmérnöki, az akusztikai és az egészségügyi tagozat! A 300 fős létszámhatár miatt várhatóan újabb szakterület sem tud majd önálló tagozatot alapítani, nem tud önálló képviseletet kialakítani. Jó ez így? Magyar Mérnöki Kamara. Ez is a siker része? Facebook-hozzászólásmodul
Az országos köztestület május 20-án a fővárosi Lurdy-házban tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését, melyen a megyei kamarák és szakmai tagozatok 184 küldöttjéből 130-an vettek részt. A levezető elnöki feladatokat ezúttal Csohány Kálmán látta el. A határozatképesség megállapítása után (70, 65%) az MMK nagyrendezvénye ünnepi pillanatokkal kezdődött. Tiszteletbeli mérnöki kamarai tag oklevelet vehetett át: prof. dr. Czigány Tibor akadémikus, a BME rektora, prof. Medvegy Gabriella DLA építész, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja, Erdei István okl. villamosmérnök, c. egyetemi docens, Gasparik Zoltán minősített földmérő, a szlovákiai Földmérő és Térképészeti Kamara tagja, valamint dr. Váradi József okl. építőmérnök, egyetemi doktor, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke. A mérnöki kamaráért végzett magas színvonalú munka elismerésére hivatott Zielinski Szilárd-díjat idén négy kolléga vehetett át: Lengyel Tamás okl. gépészmérnök, a Baranya Megyei Mérnöki Kamara alelnöke, dr. Liska András okl.