A rendezőkkel és a szerzővel Nagy Eszter beszélgetett az előadásokról. "Mert kell egy hely…" – Beszámoló a VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 4. napjáról A Pécsi Nemzeti Színház a 100. előadásán is túljutott A padlás című produkciójával szerepelt a családi fesztiválon, míg a nagyváradi Szigligeti Színház Szegény Dzsoni és Árnika című előadását hozta el. Györfi Anna, Lélek Sándor Tibor és Hanyecz Debelka Róbert mesélt az előadásokról. "A szeretet az élet" – Beszámoló a VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 3. napjáról A veszprémi társulat egy klasszikus ifjúsági történetből készült előadással, a Kincskereső kisködmönnel jelentkezett, a beregszászi színház pedig Az ördög három aranyhajszála című mesejátékot hozta el Gyevi-Bíró Eszter rendezésében. Oberfrank Pál és Kacsur András mesélt az előadásokról. Beszámoló a VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 1. napjáról Tizennégy társulat tizenkilenc előadásával várja a közönséget a hatodik Pécsi Családi Színházi Fesztivál május 26. és június 3. között.
A III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál megnyitójára május 23-án, szombaton került sor. A III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál megnyitójára május 23-án, szombaton a fesztivál első nagyszínpadi előadása, a Robin Hood előtt, 17. 00 órakor került sor a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán. Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, a pécsi illetőségű Ódor Kristóf, a darab egyik szereplője, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, valamint Matuz János az első Kamaraszínházi előadás, a Momo rendezője közösen nyitották meg a kilenc napos fesztivált, mely húsz előadással várja a színházkedvelő családokat. A felnőttek segítségére volt a megnyitón Mészáros Míra, aki a közönség soraiból jelentkezett a feladatra. A fesztivál megnyitója alkalmából a Robin Hood előadásról távozó közönségünk ifjú hölgytagjait egy-egy szál virággal ajándékoztuk meg.
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Van elérhető jegy SZÉP kártya felhasználható Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
Mese - Gyulai Pál: A szél és a nap - YouTube
A tó középső és keleti, tápelemekben szegényebb területein ennél jelentősen kisebb algabiomasszát (a-klorofill: 3-4 µg/L) mértek. A vízhőmérséklet és az a-klorofill koncentráció változása a Keszthelyi-medencében az elmúlt egy hónapban. Forrás: Június 23-án jellegzetes, kisebb-nagyobb, a víz felszínén úszó algafoltokat figyeltenk meg a Szigligeti-medencében. Ez a jelenség nem ismeretelen, a kékalgák kora nyári képviselője, a Dolichospermum flos-aquae okozza, amely képes a víz felszínére emelkedni. Meleg, szélcsendes idő esetén a kékalga foltok kialakulása fokozódhat. A korábbi évek tapasztalatai alapján ezek az algák védett öblözetekben tudnak nagy tömegben felhalmozódni. Ez a jelenség azonban időszakos, a szél hatására az algák könnyen visszakeverednek a vízoszlopba, amelyben az össz alga mennyiség jelenleg még csak a töredéke az egészségügyi határértéknek (75 µg/L a-klorofill koncentráció). A kora nyári jellegzetes cianobaktérium (Dolichospermum flos-aqaue) mikroszkópi képe a Szigligeti-medencéből.
A szigetet kicsi, hagyományos tanyák hálója teríti be, egymástól egy-két kilométerre. Az épületek többsége háború előtti. Amikor a szovjet hadsereg 1940. június 16-án megszállta Észtországot, a helyi svédek egy része azonnal elmenekült Svédországba, az ottmaradtakat pedig a Gulagra deportálták. A sziget a szovjet birodalom határzónájának számított, a betelepülést és látogatást korlátozták. A tanyák az észt függetlenség óta kezdenek újjáéledni. Az elmenekültek visszakapták tulajdonukat, amelyeket nagyrészt hétvégi háznak használnak, Svédországból járnak vissza ide. És nagyon sok észt is házat vett itt, a sziget elit üdülőterületnek számít. A hagyományos tanyák bejáratánál, az út mellett az észt néprajzi múzeum egy-egy archív fényképe illusztrálja, hogy nézett ki a tanya a háború előtt. A sziget egyházilag egyetlen parókiának számított, központjában a 14. században épült Szent Olaf templommal. A két négyzetes térből – hajó és szentély – álló egyszerű középkori templom alacsony kőkerítéssel körülvéve magányosan áll az erdőben Hullo falu tanyái között, háromszögű oromzatán Szent Olaf király festett szobrával.