Válaszúton Molnár Lamos Krisztina Szállítás: 2-6 munkanap Könyv Miért dolgozik külföldön több mint tizenkétezer egészségügyi szakdolgozó, miért vállalta inkább a migráns-sorsot, ahelyett, hogy otthon, a hazájában élne? Egyáltalán, miért választja valaki ezt a hivatást, hogyan lesz nővér, ápolónő? És ha már azzá lett, mi készteti... bővebb ismertető
Bővebb leírás, tartalom Molnár Lamos Krisztina Angliában él, szakápolóként dolgozik. Írásai 2012-től jelentek meg többek között a Parnasszus folyóiratban, az Élet és Irodalomban, valamint internetes irodalmi portálokon. 2017-ben kiadónknál megjelent kötete, a Válaszúton (Egy magyar ápolónő történetei határokon innen és túl) irodalmi-szociográfiai jelleggel mutatja be, miért távozott Angliába, és hogy az ott talált világ és egészségügyi ellátás miben tér el, miben emberibb, ugyanakkor mégis miben sokkal keményebb az itteni életnél. A Kaláris egy évtized alatt születtek rövidprózák, külön élő, mégis egymásba kapcsolódó emberi sorsok gyűjteménye. Molnár Lamos Krisztina így ír erről. "A vágyak, álmok, remények, a betegségek és gyógyulások, az értékek, amelyeket hiába keresünk, vagy éppen megtalálunk, és az igyekezet, amivel törekszünk azok megóvására, mind-mind azonosságok, legyen az ember ápolónő vagy orvos, hajléktalanná vált villamosmérnök vagy katona, egyetemi hallgató, zenész vagy gyorséttermi eladó - éljen bárhol is a világban: Európa közepén vagy a Közel-Keleten, Angliában, Kanadában vagy Amerikában.
A dokumentumregény finoman árnyalva, de kendőzetlenül mutatja be az angol egészségügyi ellátás sajátosságait, napi működését, önkéntelenül is összevetve a hazánkban uralkodó állapotokkal. Őszintén beszél azokról a nehézségekről és fájdalmas tapasztalatokról is, amelyeket egy magyar migráns élhet meg a mindennapokban, és amiért sokban kárpótol az ápolónői szakma szépsége - egy hivatásé, ami soha nem csupán a megélhetés eszköze volt.
Képeslap - Este van már, késő este - Casparus Kiadó - Mire hív a szíved? Kihagyás 450 Ft Képeslap, méret 12×17 cm A "Dalol a tavasz – Dalok minden évszakra" című könyvben megjelent "Este van már, késő este" című dalhoz tartozó gyapjúkép-illusztrációt készítette: Zombori-Horváth Andrea Szeretettel ajánljuk figyelmébe a többi gyapjúképekkel illusztrált kiadványainkat is: Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy a képeslapokon a gyapjúból készült alkotások fotója látható, tehát a termékek nem gyapjú-, hanem papíralapúak! Kapcsolódó termékek Page load link
Este van már, késő este, kilencet ütött az óra. Az én kedves kisangyalom mégsem jön el a fonóba. Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret, így hát kedves kisangyalom mégsem leszek én a tied. A turai templom tornya, jaj, de messzire ellátszik. Közepébe', a négy sarkába' két szál rozmaring virágzik. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra, lehajtom a bús fejemet a rózsám ölelő karjába.
Este van már, késő este, Pásztor-tüzek égnek messze. Messze tájon, más határon, Az alföldi rónaságon. A faluban minden csendes, Még az éjmadár se repdes... Nyugudalom lakik benne, Mintha temetőhely lenne. Csak amott egy kis kunyhóba, Lobog még föl hébe-hóba A pislogó mécses lángja... Mintha az is halni vágyna. Óh, de ott sincs dinom-dánom; Pajkos öröm lepke szárnyon!... Nincs ott lakzi, nem mulatnak, Halott mellett virrasztanak. kapcsolódó videók hírek Fájdalmas múltjáért hálás Heidi Albert új dalában Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel tovább Curtis botrányos új videója!
Havasi Duo: Este van már, késő este, pásztortüzek égnek... Este van már, késő este, Pásztor-tüzek égnek messze. Messze tájon, más határon, Az alföldi rónaságon. A faluban minden csendes, Még az éjmadár se repdes... Nyugudalom lakik benne, Mintha temetőhely lenne. Csak amott egy kis kunyhóba, Lobog még föl hébe-hóba A pislogó mécses lángja... Mintha az is halni vágyna. Óh, de ott sincs dinom-dánom; Pajkos öröm lepke szárnyon!... Nincs ott lakzi, nem mulatnak, Halott mellett virrasztanak. Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel A friss lemezpályázatot nyert, sokoldalú, fiatal előadó/dalszerző, Heidi Albert elektronikus műfajban bontakoztatja tovább szárnyait. Új felvétele, a "Valahol" traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel, amelyért ma már köszönetet mond. A tehetség korábbi zeneszámai és izgalmas feldolgozásai arról árulkodtak, hogy egy igazi "zenei laboratóriumot" működtet, amiben folyamatosan kísérletezik a stílusokkal és hangszerekkel. Legutóbbi, IMRIK-kel közös szerzeménye, az "Erre születtem" készítése során érezte először, azonban hogy az elektronikus zenében látja a valós kiteljesedést.
Ilyenkor, mikor más műfajjal keresztezem régi dalainkat, mindig van egy kis izgalom. Nagyon sokféle zenét hallgattam fiatalkoromban és ezek bizony gyakran összekeverednek a fejemben, a gyerekkori régi dalokkal. Hogy ebből mikor mi jön elő? Hát most ez… Szerencsére, most már újból többször meg tudok szólalni élőben is. Ott azonnal látom, hogy mi az, amit elfogadnak. Itt egy kicsit nehezebb. De azért itt is látszik. Egyedül kicsit időigényes ilyen dolgokkal játszani, de ennek is megvan a szépsége. Sajnos a többműszakos munka erősen korlátozza a házi zenélgetést, erre talán ez az egyik megoldás. Vikingek 1 évad 2 rész
Kocsmákban, határbeli csárdákban, nagyvárosi lacikonyhák tabernáiban szívesen fogadták, mert dudájának hangos szavára csábult a vendég. Sokat tudtak a pusztáról és az ott élőkről, számos mende-monda szerint a betyárok viselt dolgairól is. Némelyik dudás híre-neve fennmaradt a népi emlékezetben, így sokáig emlegették még Hajrá Béni, Zángó Péter, vagy Tulok Balog Márton nevét. A vándor hegedűsökről kevesebb adat maradt fenn, de a régi híres hegedűsök kései utódaként ismerjük Rimóczi Lajos nevét, aki kopott hegedűvel a hóna alatt járta a pusztát több mint fél évszázadon keresztül. Húzta vén számadók fülébe, nyalka bojtárok talpa alá, de még Jókai Mór, Herman Ottó és Blaha Lujza is meghallgatta játékát. A pásztorok kedvelt hangszerei voltak a furulya, a citera, de nagyon népszerű volt az esz klarinét is, amelynek erős sipítós hangja volt és rövid teste lévén a szűr ujjában is elfért. A hajdúsági falvakban és városokban azonban vonós cigányzenekarok muzsikáltak, akik a hagyományos vonós hangszereken kívül gyakran kiegészültek cimbalommal, sőt klarinéttal vagy tárogatóval is.