A gyakori használat során a pengék gyorsan elhasználódnak, ami irritációt és a bőr megsértését okozhatják. Ugyanis, akik hajlamosak az izzadásra, azoknál sok kényelmetlenséget tud okozni a szőrszálakon megtelepedő izzadság és baktériumok, amik kellemetlen szaggal járnak. Ez legfőképp a hónalj területén jellemző, de intim tájékon is előfordulhatnak ilyen problémák. A szőrzet eltávolítása sokat javít ezen a kihíváson és lényegesen komfortosabb közérzetet biztosít. Lézeres szőrtelenítés szolgáltatásunk >> Az erősebbik nemnél is megvannak azok a tipikus területek, amelyeket rendszeresen lecsupaszítanak. Míg a nők esetében 90%-ban elmondható, hogy a hónalj, a lábszár és az intim részek szőrtelenítése a legáltalánosabb, addig a férfiaknál ez nagyon változó. Elsősorban az arc, nyak és hónalj játssza a főszerepet, amit az intim terület, a mellkas és a hát követ. Bár az arcszőrzet a férfiasság jelképe, mégis akad olyan, akinek ez nem túl előnyös vagy egyáltalán nem tart rá igényt. A sima hónalj sokkal kelendőbb látványt nyújt és sokkal inkább csábító egy nő számára, mint a természet adta társa.
Hazamegyek a borotvával, befejezem a műveletet. Felhívom az asszonyt, elmesélem neki töviről hegyire, szénné röhögi magát, majd megkérdi: és miért nem vettél krémet? 2016. szeptember 19. | | Olvasási idő kb. 2 perc Mit tehet a férfi, aki a lesújtó hererák-diagnózis után a műtétre készül? Mit... mit... hát, nekiáll szőrteleníteni a fürdőszobatükör előtt. Mert ne higgyük, hogy csak a mindenórás terhes nőknek jut eszükbe a kórházba indulás előtt nekiállni leborotválni a(z egyáltalán nem kézre álló) célterületet! Ákos első két írásában már megismerhettétek a sötét tónusú, mégis felszabadító humort, amivel a betegségét és az azzal járó érzéseit kezeli. Azoknak mondjuk, akik még nem látták a korábbi a cikkeit: tilos humorérzék nélkül olvasni! Kökéndy Ákos írása. - Az intim szőrtelenítésnek sok fajtája van, a metroszexuálisok, piperkőcök, igényes magukra adók vagyonokat költenek erre a fontos dologra. Az igazi férfi új utakat keres, vagány, romantikus hősként, őszülő halántékkal, 49 évenként egyszer.
Korábban természetes és elfogadottabb volt a szőrös férfi mellkas, ami mára már megváltozott. Kinyitom az ajtót, húzom vissza a combomhoz ragadt zacsimat a fürdőbe. Lakótárs kérdi: "Te jól vagy? " "Ne mondj semmit! " – mondom én, s magamra csukom a fürdőszoba ajtaját. Mosom, mosom, még mindig ragad. Kilónyi tusfürdő, hektoliternyi meleg víz. Ragad. (K)rémes vége Megtörülközöm és felöltözöm, lemegyek a boltba borotváért. Az alsógatya beragad a combom és a zacsi közé, és nem is mozdul onnan. Rém kellemetlen, de megtanulok zsebre dugott kézzel gatyát igazgatni menet közben, néha még a zacsit is megemelem útközben, hogy jobb legyen. A boltban kicsit hülyén nézek ki, amikor a legalsó polcig kell lehajolni a borotváért. Zsebre dugott kézzel, széles terpeszben előrehajolni, közben a zseben keresztül ujjaiddal kiemeled az alsógatyád onnan, ahol semmi takarnivalója. Mindezt úgy kell végrehajtanod, hogy a melletted tömörülő nyugdíjas nénik és a cukorkás osztályon dolgozó bomba jó csaj ne vegyen észre semmit kínjaidból.
Nem csak az esztétikai, de a higiéniai okok is arra ösztönzik a férfiakat, hogy váljanak meg a nem kívánatos szőrzetüktől. Egy sima, izmos mellkas szinte már szexszimbólummá nőtte ki magát, pontosan ezért döntenek sokan a szőrtelen típus mellett. A magas tesztoszteron szint, a hormonális problémák következtében a háton is erős szőrzet jelenhet meg, ami zavaró és önbizalom romboló lehet a legtöbb férfi számára. Nem olyan ritka a láb és a kar szőrtelenítés férfiaknak sem, mint, ahogy azt gondolnánk. Ezt leginkább egy sportág vagy munka határozza meg, ahol a sima végtagoknak jelentős szerepük van. Milyen szőrtelenítési módszert használnak a férfiak? Hiába széles skálán mozog ennek az esztétikai korrekciónak az eszköztára, a hímneműek körében az elsődleges és a leggyakrabban használatos megoldás a borotva. Előnye, hogy egyszerű, gyors, és ami a legfontosabb, hogy fájdalommentes, de korántsem rendelkezik tartós hatással. Ez nagy hátránynak számít, főleg olyannál, akinél napi szintű elvárás a tökéletes megjelenés.
Hangsúlyozta, hogy kitartóan fognak dolgozni azért, hogy a nemzeti érdek optimuma érvényesüljön. Szavai szerint nyugati mintára nálunk is létezik a kultúraipar, amely a sikert a megszerzett pénzben, erőforrásokban méri, nem pedig a nemzeti kulturális hozzáadott érték növelésében. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára beszédet mond Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen az egykori kultúrpolitikus II. kerületi kastélyában 2022. június 15-én. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt Csák János kijelentette: a KIM feladata nem a pénzosztás, hanem az, hogy az öntudatos, cselekvőképes, kiművelt és magabíró emberek számát növelje. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a magyar kultúra két fundamentumon, az imago dei fogalmán, azaz az ember Isten képére való teremtettségének hitén és a magyar sors tanulságain nyugszik. Az imago dei az az abszolút, maradandó és állandó tényező, amelyet meg kell őrizni a történelem viharaiban, amikor változó divatok és téveszmék tombolnak – tette hozzá, kiemelve: ha "az imago dei-t feladjuk, minden emberit feladunk".
Fotó: Vogt Gergely/Demokrata – Az elmúlt harminckét év alatt ön az első, aki második ciklusát is elkezdhette kultúráért felelős államtitkárként. Hogyan fogadta a fölkérést? – Boldoggá tett, amikor Csák János, akkor még miniszterjelölt az elsöprő választási győzelem után meginvitált egy hosszú beszélgetésre, és megosztotta velem annak a beszélgetéssornak a tartalmát, amit előtte a miniszterelnök úrral folytatott. Ebben jelezte, hogy új korszak kezdődik a kulturális államigazgatásban. Olyan tendenciák látszanak a nemzetközi színtéren, amelyekre a magyar kormányzati struktúrának reagálnia kell. Mindannyian látjuk, hogy Európa milyen civilizációs válsághelyzetbe került, ennek milyen komoly kulturális hatásai vannak, és ezek hogyan gyűrűznek be hozzánk. Déli határzárunk Európában elsőként nemcsak az embertömegek beáramlását állította meg, hanem az azzal együtt járó visszafordíthatatlan civilizációs hatást is. Miközben a nyugati határunk nyitott, és az ott uralkodó eszmék áradata akadálytalanul ér el bennünket.
Minden eszközzel ez ellen dolgozunk. – Ez a gondolat fölveti a sokszor emlegetett kultúrharc témakörét. Valóban van kultúrharc Magyarországon? Mit tud a kulturális kormányzat ezzel kezdeni? – A népi-urbánus vita generációkon keresztül zajlott, Németh Lászlóék, Illyésék megvívták a maguk ütközeteit, és még Csoóri Sándor idején is folytatódott, de ez a korszak vele talán le is zárult. 2022 Magyarországán a fő kérdés nem az országon belüli, hanem a nemzetközi, a világban dúló kultúrharc. A "cancel culture" és a "woke" rémisztő tendenciáira gondoljunk, amit normaként fogad el az angolszász világ, a nyugat-európai országok nagy része. Ebben nekünk stabil, szuverén, konzervatív álláspontunk van: nem akarjuk, hogy ránk is kiterjesszék. – Találunk-e ehhez nemzetközi szövetségeseket? – A nemzetközi politikában visszatérő jelenség, hogy amikor a magyar külügyminiszter vagy a miniszterelnök megfogalmazza a magyar álláspontot, akkor a tárgyalóasztalnál sokan nem mernek reagálni, de amikor jön a kávészünet, odamennek a magyar kormány képviselőihez, és megerősítik őket abban, hogy egyetértenek, habár nem merik nyilvánosan felvállalni mindezt.
Hisz ezen alkalminak tűnő, időhöz és térhez kötözött mesék és történetek vannak annyira fontosak, hogy ne csak elmondjuk őket, hanem nemzedékek múltán is elő lehessen őket venni. Ha tanultunk valamit, márpedig tanultunk, akkor az újra nyitó és újra felszabaduló világban se felejtsük el. " Juhász Anna irodalmár Ezenkívül hangsúlyozta, hogy nagyon sok interjú is bekerült az első lapszámba. Így számos, eddig nem ismert, el nem mondott történetet is megismerhetnek az olvasók. A Duna-lapszámban így találhatunk interjút többek között Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, Visky András íróval, a Szentendrei Régi Művésztelep képzőművészeivel és a magyar zenei paletta egyik legkülönlegesebb hangjával, Hegyi Dórával, azaz Ohnodyval. A 130 oldalas magazin hasábjain ellátogathatunk a szekszárdi Mészöly Miklós-emlékházba és az esztergomi Duna Múzeumba. A riportok és interjúk mellett számos magyar szépirodalmi szöveg első közlése olvasható a Magyar Kultúrá ban Száraz Miklós György, Farkas Wellmann Endre, Bék Timur, Zsille Gábor, Nagy Lea vagy éppen Bene Zoltán tollából.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédet mond Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen az egykori kultúrpolitikus II. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A Klebelsberg 100 emlékülésen Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, György László államtitkár, továbbá Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató, Ujváry Gábor, a Veritas intézetvezetője, Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője és Szabó Csaba Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója vett részt. Borítókép: Csák János kulturális és innovációs miniszter (b2), Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója (b) és Kálmán Ernő Ybl-díjas építész, a V4 Építészeti Alapítvány elnöke (j) Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen az egykori kultúrpolitikus II. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt