Semmi sem történik véletlenül, minden elemnek pontos hely és miértje van, akár egy művészi zsenialitással megkomponált zeneműben. Forrás: A regény kezdősorai in medias res nyitással, mindenféle előzménytörténet nélkül indítják az elbeszélést. Ez a hiányos szerkezet nem csak hogy elfedi azt a folyamatot, amely bemutatná, miként kerültek a szereplők a regénybeli térbe és időbe, ezzel együtt adott léthelyzetükbe, de egyfajta múltnélküliség is eredményez. Csupán jelzésértékű elemek, félmondatok tudatják, hogy az események központjául szolgáló elhagyatott mezőgazdasági telep a rendszerváltást megelőző diktatórikus hatalom perifériáján tartózkodó helység. Ebben a mozdulatlan térben mintha megállt volna az élet, és lakói mintha egy "kimerevített pillanatban" pusztulnának együtt a körülöttük elhaló természettel. Krasznahorkai László: Sátántangó | könyv | bookline. A megrekedt, elszigetelt és kitaszított közösség kollektív gyötrődéstörténete pedig egyfajta társadalomábrázolási szándék mellett – a bibliai apokalipszist több ponton is idézve – gazdag táptalajt nyújt az egzisztenciális elmélkedéseknek és vallásfilozófiai fejtegetéseknek is.
Az apokalipszistörténetek kinyilatkoztató jellege feltételez egyfajta jövőt előrevetítő gesztust, mely sajátosság Krasznahorkainál is megtalálható. Az időben később bekövetkező eseményekre való előreutalás a regényben leginkább a motívumok szintjén nyilvánul meg, számos visszatérő szövegszintű vagy képi-metaforikus, néhol szimbolikus vonatkozásban. A szereplők szélsőséges helyzetében a három idődimenzió összekapcsolódása is radikális irányokat mutat: a múlt egy letűnt kort rejt el, a jelen a kiszolgáltatottság és nyomor létállapotával egyenlő, a jövő pedig vagy a teljes véget, vagy a reményteli felszabadulást jelentheti számukra. Az elvágyódó telepieken azonban cselekvésképtelenség uralkodik.
A 7 és fél órás, fekete-fehér alkotás az átlagközönség számára meglehetősen nehezen befogadható, ahogyan Krasznahorkai műve sem igazán sorolható a könnyű olvasmányok kategóriájába. Történetvezetésére jellemző egyfajta lassú előrehaladás; temérdek hiátussal, homályos utalásrendszerrel operál, és több szemszögből megvilágított, párhuzamos cselekményszálak szövik át az elbeszélés egészét. Leginkább az elemzés szerelmeseinek ajánlom. Azon szépirodalom-kedvelő olvasók figyelmébe, akik lelkesen vetik bele magukat egy-egy szöveg értelmezésébe, hogy annak legmélyére merülve felfedezhessenek minden apró részletet. A kitartó befogadó idővel hozzászokik az információhiányhoz, ráállnak az érzékei a regény közlésmódjára, majd kismillió "aha-élményben" lesz része, mikor is endorfinittasan, megvilágosodva ráeszmél egy-egy összefüggésre. Hiszen Krasznahorkai igazán páratlan írói bravúrral építi fel regényvilágának minden egyes szegmensét. A globális szinten működő szerkezet, narráció, téridő, metafora- és szimbólumrendszer minden mikrorészecskéje kapcsolódik, rezonál egymással.
Pásztor Béla az ország legrégebben hivatalban lévő településvezetője, 1965 óta irányítja Veresegyház életét. A közelgő önkormányzati választás előtt az őt ért kemény bírálatokról és az újonnan bevezetendő járásokról kérdeztük a polgármestert. Negyvenöt éve irányítja Veresegyházat; 20 évet polgármesterként, előtte meg 25 évet tanácselnökként húzott le. Hogy lehet ezt bírni? Állandóan cseng a telefon, valaki ötpercenként beront egy aláírandó papírral…Még az önkormányzat honlapján is az elérhetőségek az ön mobiltelefonjával kezdődnek, talán még az is önnél köt ki véltelenül, aki mást akart felhívni. Pásztor Béla: Ezt ki kell bírni, én is megszoktam, meg az emberek is tudják, kihez kell fordulni. De azért a munkatársaimat is megkeresik… Pásztor Béla és a telefon © Stiller Ákos Mi a titka annak, hogy valaki Magyarországon és – ahogy a titkárnője mondta – akár még Európában is a legrégebben képes irányítani egy települést? P. B. : 1965 óta vagyok Veresegyháza tanácselnöke, aztán meg polgármestere.
Egyébként elkészült a szobor kicsinyített makettje, s az egyes alakokhoz fogok is modelleket használni, de ő semmiképpen nem lesz köztük – mondta a Blikknek Böjte Horváth István ismert szobrászművész. Böjte Horváth István ismert szobrászművész / Fotó: MTI - Komka Péter polgármester Pásztor Béla Blikk extra Veresegyház szobor
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Pásztor Béla (politikus). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Pásztor Béla Egy Veresegyházon tartott gospelkoncerten ( Eifert János felvétele) Veresegyház tanácselnöke Hivatali idő 1965. szeptember 1. – 1990. október 12. Veresegyház polgármestere Hivatalban Hivatalba lépés: 1990. Született 1938. február 27. (84 éves) Ipolybalog, Csehszlovákia Párt független Foglalkozás politikus Díjak Magyar Örökség díj (2019) A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Béla témájú médiaállományokat. Pásztor Béla ( Ipolybalog, Csehszlovákia, 1938. február 27. –) politikus, Veresegyház polgármestere. Élete Pásztor Béla Ipolybalogon született. 1946 tavaszán a deportálások miatt Magyarországra menekült családjával és 1948 -ban Erdővárosba költözött. 1960 -ban megnősült, három gyermeke született. Az általános iskolát Erdővároson, a középiskolát Ráckevén végezte. [1] Dolgozott szerszámkészítőként, üzemdiszpécserként és a veresegyházi művelődési ház igazgatójaként is.
Pásztor Béla 47 éve Veresegyház polgármestere Az valószínűleg a világon is egyedülálló, hogy valaki 47 éven át vezesse egy település életét. Pásztor Béla Veresegyház polgármestere 1965 óta tölti be ezt a tisztséget. A Léleképítő sorozat vendégeként a városvezető azt mondta soha nem érdekelték a politikai játszmák, ő szolgálatot látott és lát el a mai napig is. Életfilozófiája szerint a földi lét egy játék, amit nem kell túl komolyan venni.
S minél több kívülről jövő pénzt kap, Pásztor Béla annál inkább ezt ellenfelei lejáratására, kiéheztetésére és saját klientúrája hizlalására használja, akik pedig eltunyulnak, teljesítményük egyre rosszabb. Ismerős modell ez, nem de bár, hiszen az ország és az Eu kapcsolatában ugyanez figyelhető meg. Hogy mennyi tisztességtelenség, hatalommal való visszaélés van a Pásztor-féle királyságban, azt most hagyjuk, s láthatóan ezek egyáltalán nem izgatják a választópolgárokat mindaddig, amíg egy teljesen egységes felállás azt kommunikálja, hogy elég ebből és ezentúl másképp lesz. Jelen pillanatban a Fidesz polgármesterjelöltje nem köntörfalaz, el tudja mondani, hogy a király meztelen. De nagyon magára van hagyva ebben a küzdelemben, s épp a Fidesz elhibázott politikai stratégiája miatt. (Hacsak nem áldozatnak akarták bedobni Simon Tamást, amit nem hiszünk, bár Tolnai Ildikó képviselőt korábban csak ezért futtatták. A még korábbi Gamesz-t irányító Fidesz polgármester jelölttel ugyanazt a hibát követték el, mint most, akkor a Fidesz felfutása miatt azt hitték, a párt népszerűsége fogja bevinni a jelöltet. )
3. 2-21 számú pályázati kiírásra – Gyermekorvosi rendelő építése Veresegyházon 11. ) Pályázat benyújtása – a TOP_Plusz-1. 2. 3-21 számú pályázati kiírásra – Belterületi utak fejlesztése Veresegyházon 12. ) Veresegyház Patak u. 54. szám alatt található terület, Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet üzemeltetésébe és vagyonkezelésébe való átadás 13. ) Pályázat kiírása a Veresegyház belterület 580/1 és 580/2 hrsz-ú (Veresegyház, Fő út 40. ) ingatlanok értékesítésére 14. ) Liliom Lakópark Kft. vételi szándéka a Veresegyház 6426 hrsz-ú kivett közútból, a kérelem szerint szükséges 36 m2-re vonatkozóan 15. ) Zágorszki Katalin Éva és Krémer Béla Csaba adásvételi szerződés módosítási igénye, a Veresegyház belterület 35/1 hrsz-ú, ingatlan vonatkozásában (2112 Veresegyház, Újiskola utca 3/a. ) 16. ) Felhívás sporttámogatási kérelmek benyújtására 17. ) Mey-Hungária Divatfehérnemű Készítő Kft. -től, 9623/4 hrsz-ú ingatlanrészlet megvásárlása 18. ) Támogatás biztosítása a Peter Cerny Alapítvány részére 19. )
a veresi önkormányzattól, amely a Ju-Ko Építőipari és Szolgáltató Kft. -nek, és a Veresmester Ingatlanfejlesztő Kft. -nek is hitelezett. Előbbi 34-, utóbbi 15 millió forintnyi városi pénzhez jutott hozzá. Az önkormányzatnál azonban más önkormányzatok, önkormányzati társulások is sorba állhattak hitelért. 2013. szeptember 13-án például Veresegyház 150 millió forintos kölcsönt adott Kiskunlacháza önkormányzatának. Az ÁSZ megállapította, a "szervezet annak ellenére nyújt ellenérték kikötése nélküli kölcsönöket, hogy az estek többségében a kölcsönnyújtáshoz szabad pénzeszközzel nem rendelkezik, mert saját maga is hitelfelvételre szorul". Az ÁSZ figyelmeztetett, fedezet nélkül korántsem biztosított a kihelyezett pénzek megtérülése. A számvevőszék egyébként azért javasolta a kormányhivatalnak az eljárás lefolytatását, mert az alaptörvény szerint a "helyi önkormányzat a kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül folytathat csak vállalkozást", "a helyi önkormányzat tulajdona pedig köztulajdon, nemzeti vagyon".