Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserről és a Glenzer-jégselfről is törtek le kisebb jégdarabok. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani. Róma időjárás marius.com. The long term demise and eventual collapse of Conger ice shelf in East Antarctica?? as observed by @CopernicusEU #sentinel1? ️ — Stef Lhermitte (@StefLhermitte) March 25, 2022 Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet. Nyitókép: Ray Hems/Getty Images
Minden évben tavasszal erősen csavarodott, deformált levelek nőnek az őszibarack fáimon. Pedig lemosó permetezést is kapnak. Hogyan tudom megvédeni őket ettől a betegségtől? Aki válaszol: Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus Kedves Kérdező! A kérdezett elváltozást a leveleken a tafrínás levélfodrosodás ( Taphrina deformans) nevű betegség okozza. Eredményesen akkor tudunk ellene védekezni, ha ismerjük a gomba életmódját, telelési viszonyait. A kórokozó gomba a már megfertőzött őszibarack fa törzsén, ágain, kérgén, rügyeiben telel át. Róma időjárás marcus malte. Szokatlanul alacsony hőmérsékletnél, már 4 °C – nál aktív, fertőzésre a 4 -14 °C közötti hőmérséklet alkalmas. Az adott hőmérséklet mellett nedves körülmények szükségesek a fertőzés létrejöttére. Több óráig tartó nedves növény felület már elegendő a gomba-spórák aktivizálódásához, a fertőzéséhez. Nem feltétlenül az eső szükséges, hanem a levegő magas páratartalma, az esővel járó köd, ami elindítja és fenntartja a fertőzését. A leírt körülmények átlagos tavasz esetén március közepétől április végéig szoktak fennállni.
Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt - írta meg a The Guardian pénteken. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. Róma az EU mezőgazdasági szabályainak felülvizsgálatát sürgeti. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11, 8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget a kontinens felett. A jégselfek a jégtakarók óceán feletti nyúlványai, amelyek fontos szerepet játszanak a szárazföldi jég visszatartásában. Nélkülük a szárazföldi jég gyorsabban áramlik az óceánba, ami a tengerszint emelkedéséhez vezet. Az Antarktiszon legutóbb 2000-es évek elején a Larsen B jégself leszakadása volt ilyen horderejű esemény, annak ellenére, hogy a Conger a Larsen B-hez képest viszonylagosan kicsi.
Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani. Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.
Lakosság Vizsgálataink MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Clostridioides (Clostridium) difficile vizsgálat Vizsgálat megnevezése Clostridioides difficile vizsgálat (korábbi név: Clostridium difficile) Élettani, kórélettani háttér Elsősorban az idősebb korosztály és az immunkompromittáltak a veszélyeztetettek. A betegség kialakulásának 2 leggyakoribb módja: Antibiotikum kúrát követően kipusztulhat a normál bélflóra, és elszaporodhat az ott normálisan is jelen lévő C. difficile. Ha "A" és/vagy "B" toxint termel, kialakulhatnak a hasmenéses tünetek. Kórházi felvételt követő 48 órán túl jelentkeznek a hasmenéses tünetek: egészségügyi ellátással összefüggő C. difficile fertőzés. A tünetek kialakulásáért az "A" és/vagy "B" toxin a felelős, ha a baktérium nem termel toxint, akkor nem okoz betegséget. C. difficile vagy toxinjainak kimutatását a laboratórium hasmenéses (nem formált) székletből végzi el, a tünetmentes egyén székletének vizsgálata nem szükséges. Toxintermelő C. difficile fertőzés azonosítására mikrobiológiai vizsgálatot kell kérni minden olyan hasmenésben szenvedő beteg esetében (>3 hasmenéses széklet 24 órán belül – a "Bristol skála" 5-7 fokozata szerint), akinél egyéb, nem infekciós eredetű okkal nem magyarázható a hasmenés, akinél hasmenés jelentkezik antibiotikum kezelés alatt vagy után, akinél már korábban diagnosztizáltak C. difficile infekciót, > 65 év feletti, ápolási osztályon fekvő beteg esetében, vagy a háziorvosi gyakorlatban, ha a hasmenés egyéb okkal nem magyarázható.
Módszerek Adatforrások: az Ovid MEDLINE és a Cochrane adatbázisok, ahol kulcsszóként a felnőttkori CDI diagnosztikája és terápiája került megadásra. Az 1978 január – 2014 október 31 közötti időszakban megjelent publikációkat válogatták, figyelembe véve, hogy a tanulmányok terápiás irányelvek, szisztematikus áttekintések (review) vagy metaanalízisek voltak-e. 4682 közlemény közül végül 196 került kiválasztásra, melyek közül a legjellemzőbbnek tekinthető 116 publikáció elemzése történt meg. Prioritást kaptak a klinikai vizsgálatok, a nagyméretű megfigyeléses vizsgálatok, és az újabban publikált közlemények. Eredmények A laboratóriumi tesztek nem tudnak különbséget tenni a tünetmentes kolonizáció és a tünetekkel járó C. difficile fertőzés között. A diagnosztikus megközelítés komplex, a meglévő nagyszámú tesztelési stratégia miatt. A legjobb megközelítést adó többlépcsős (multistep) algoritmusú PCR (polymerase chain reaction) a toxin gének, vagy az egyfázisú PCR a székletminták elemzésére.
Az intesztinális barrier és a mikrobiom szerepe reaktív gyulladásos kórképek patogenezisében Az intestinalis barrier, melyet bél-barriernek is nevezünk, a bélnyálkahártya azon tulajdonságára utal, amely a szervezet szempontjából "külvilágnak" számító lumináris tartalomtól védi a szervezetünket, miközben lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását. Az elmúlt évtized legfontosabb tudományos felismerése, hogy a barrier nem egy anatómiailag jól definiálható statikus egység, hanem a humán szövetek és a bélben rezidens mikroorganizmusok egysége alkotja, és a korábban megismert mikroszkópos egységén túl az enterocytákat fedő védőnyák is fontos szerepet játszik kialakításában, ahogy a mikrobiom korábban nem feltételezett módon kiemelten fontos az emésztési és felszívódási folyamatokban. A barrier sérülése ennek megfelelően a lumináris táplálék és mikrobiom antigének átjutáshoz és komplex gyulladásos folyamatokhoz vezet, ami ráadásul az emésztési/felszívódási folyamatokat is kritikusan befolyásolja.