A Szegedi Szabadtéri Játékok minden évben tárt karokkal várja az önkénteseket. Aki szereti a színházat és a kultúrát, egy remek közösség tagjává válhat. Lelkes hozzáállással bárki megtalálhatja azt a feladatkört, amiben otthonosan tud mozogni. A "Szabadtéri" négy önkéntesével Moliére: Úrhatnám polgár című darabja főpróbáján beszélgettünk. A kultúra szeretete összeköti az embereket az önkéntes munkában is. Szabadtéri szeged 2010 edition. Hamza Vanessa, Mucsi Tímea és Nádas Nikoletta a Szegedi Tudományegyetem diplomása, valamint Hevesi Zoltán már hat esztendeje részese egy összetartó önkéntes csapatnak. Az évek alatt fantasztikus élményekkel gazdagodtak, szoros barátságokat kötöttek és a színházi kulisszák mögé is betekintést nyertek. A kultúra és a csapatszellem évről-évről visszahozza őket a "Szabadtérire". "Közös pontunk a színházszeretet" – Miért vállalnak az emberek önkéntes munkát? Ti miért kezdtétek el annak idején? Hevesi Zoltán: – Mert van egy közös pontunk, a színházszeretet. Fontos, hogy aki itt van, szeresse ezt a légkört.
Előfordul, hogy megismerem egy-egy párnak a történetét hogyan ismerkedtek meg. Volt olyan is, hogy egy néni elővett egy almát a táskájából, nekünk adta, nehogy éhesek legyünk a nap végére. Az a benyomásom, hogy a nézők már alig várták, hogy kinyisson a színház, és mennének ugyanúgy szórakozni, mint a járvány előtt. – Az idei évadból és az elmúlt évekből nektek melyik előadás tetszett a legjobban? M. : – A szívünkhöz közel állnak a zenés darabok, de idén a Legénybúcsú zseniális darab volt Szente Vajk rendezésében, és az Agrippina is nagyon jól sikerült. Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai | Szeged Ma. H. : – Nekem az Agrippina című operajáték nagyon tetszett. Egy fiatal rendező, Pányik Tamás állította színpadra, aki már hosszú ideje dolgozik a "Szabadtérin", jól összehozta ezt a darabot. Mozgalmas, modern és vidám volt. Olyan, amelyet nemcsak az operarajongók élvezhetnek, de azok is, akik szívéhez ezelőtt nem állt annyira közel a műfaj. H. : – Nekem tavaly a Hófehérke és a hét törpe nagyon tetszett, idén is azt várom a legjobban. A Titanic ot is nagyon szerettem tavaly, rendszeresen bejártam a próbákra, a végére már én is kívülről fújtam a dalokat.
Date: 2022. 07. 29-30. Venue: Szeged TRAVIATA - SZEGEDI SZABADTÉRI SZÍNPAD 2022 A kamélias hölgy története a maga korába igazi botránynak minősült, miközben a korának egy létező társadalmi problémáját mutatta be. A végzetes szerelmi történet amely végül nem végződik happy enddel sok szerzőt magával ragadott. 1853-ban La Traviata címmel Verdi opera verziója is bemutatásra került. Szegedi Tudományegyetem | A kultúra és a csapatszellem ereje – interjú a Szegedi Szabadtéri Játékok önkénteseivel. Azonban a témaválasztás miatt sokan agódtak, hogy az előadást végül nem engedik bemutatni, ám végül a bemutató megtörtént és a Traviata óriási bukás volt. A bukást követően Verdi átírta a darabot, s ezzel elindult diadalmenetére a Traviata. A közönség kedvencévé vált Traviata 2022. július 29-30-án a Szegedi Szabadtéri Színpadon lesz látható. Jegyárak és jegyvásárlás itt! Powered by Interticket
De aki ide eljön, számítson arra, hogy órákon keresztül nem keresi majd senki és nem is fog tudni telefonálni. Szóval, a tó mellett készített szelfiknek várniuk kell egy keveset, amíg felkerülnek a közösségi oldalakra. Ez is a Hubertlaki-tó, amely szinte a világvégét idézi Fotó: Csudai Sándor - Origo A tó születéséhez azonban nem kapcsolódik semmiféle legenda, csupán pár lelkes erdész, akik a nyolcvanas években elhatározták, hogy vaditatót csinálnak a Bakony ezen pontján. Gyilkos tó a bakonyban. Egy völgyzáró gát építésével kezdett el kiakakulni a tó mai képe, majd az elöntött területen a fák pusztulásnak indultak és így jött létre a Hubertlaki-tó mai látképe. Erdélyi testvére másképp született meg: ott egy 1837-es óriási hegyomlás alakította ki a tavat. A leomló kövek eltorlaszolták a Juh-patakot, így alakult ki a Gyilkos-tó. A Hubertlaki-tó nagytestvére, a Gyilkos-tó a Hargita megyei Hagymás-hegységben, Gyergyószentmiklóstól 25 kilométerre Forrás: MTI/Varga György Ha nagyon sok időnk lett volna (és nem fáztunk volna egyre jobban), maradtunk volna még pár órát, mert egészen biztos, hogy a környék vadállománya ide jár inni.
Ez a szócikk a tóról szól. Hasonló címmel lásd még: Gyilkostó. Gyilkos-tó Ország(ok) Románia Hely Hagymás-hegység, Hargita megye, Erdély Típus torlasztó Elsődleges források Vereskő-patak, Likas-patak, Juh-patak Elsődleges lefolyások Békás-patak Felszíni terület 0, 11 km 2 Legnagyobb mélység 9, 7 m Víztérfogat 0, 0005 km 3 Part hossza 2, 8 km Tszf. magasság 980 m Települések Gyilkostó Elhelyezkedése Gyilkos-tó Pozíció Románia térképén é. sz. 46° 47′ 16″, k. h. 25° 47′ 10″ Koordináták: é. 25° 47′ 10″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gyilkos-tó témájú médiaállományokat. A Gyilkos-tó ( románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837 -ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.