Az előző bejegyzésben ígért farsangi köszöntőket gyűjtöttem itt össze. Ami viszont a jelmezes versikéknél kimaradt: ha tudod már, milyen jelmezt szeretnétek, de nincs hozzá zenétek, akkor ehhez fantasztikus segítőt találhatsz Trinity személyében. Egész óvodai csoportoknak és iskolai osztályoknak tud akár jelmezt, akár jelmezhez illő zenét ajánlani. Most pedig jöjjenek a farsangi köszöntők, beharangozók és egyéb vígságra hívó versikék: Hegyi Füstös István: Farsangi köszöntő Én vagyok a titkot morgó Száz éves jövendőmondó. Tisztes képem rajza ott van Ó-kalendáriumokban. Nem hiszitek el? Csodálom. Van süvegem, van szakállam. Tegnap óta, sajnos, érzem, ókuláré kell már nékem. A titkokat megleshetem varászlósan, szemfülesen. Ha figyeltek, megtanítom, elárulom, mi a titkom. Tudja meg kicsinye- nagyja: ez a farsang kezdőnapja. Itt a köpönyegem alatt rejtőzik egy ördöglakat. Mit lakatol? Megtudjátok: tréfát, nótát, mókát, táncot. Szabadítsam rátok őket? Kérlek! Farsang - Kerekítő. Ettől mi sem könnyebb. Egy kattintás, kulcsfordítás: kezdődjék a farsangolás!
A kereszténység elterjedésével ősi népszokások szépen lassan átalakultak keresztény népszokássá, keresztény tartalommal telítődtek és beilleszkedtek a keresztény ünnepek közé. A farsangi szokások Magyarország területén is néphagyományokra épülnek (farsangi köszöntők, maszkos felvonulások, alakoskodás), de egyfajta kettősség is megfigyelhető: az arisztokrata körökben az elegánsabb karneválozás, bálozás (álarcos bálok), míg a parasztság körében a busójárás terjedt el. Vidám farsangi köszöntők minden alkalomra. Majd a polgárság idejében is megmaradt a báli szezon: céhes bálok, batyús bálok, asszonyfarsang. A farsang a párválasztás időszaka is volt és egyben fontos "esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani. A lányok bokrétát adtak a választott legénynek, aki ezt a farsang végén a kalapjára tűzte, vagyis a táncmulatság lényege itt az eljegyzés volt. Csodaszép téli napokat kívánok! Namaste: ASTÁ
A farsangi időszak csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén "a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen egy nagy mulatságok közepette megrendezett télbúcsúztató ünnepség volt. Nem véletlen, hogy a legtöbb városban ekkor rendezik meg a karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a mohácsi busójárást. Tóth Marianna (banattanc): Farsangi köszöntő. A Mohácsi busójáráskor az emberek színes maszkokat, csúf, szarvas álarcokat húznak magukra, hogy ezzel ijesszék el a telet. A kürtszó, a hangos kolompok és a maskarások hangos kiáltozása is ezt a célt szolgálják. Az ünnepség végén pedig szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti. Farsang eredete A tél vége az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek, így akarták elűzni a telet (télbúcsúztató). A tavasz kezdete (újra feltámadó természet) pedig a termékenység és bőség időszakának kezdete volt az ókori népek mindegyikénél, vagyis a tél végét és a tavasz kezdetét egyaránt ünnepelték ekkor.
Mindent összevetve a farsang egy világi, gazdag néphagyományokra épülő időszak. Időpontok A farsang vízkereszttől húshagyókeddig tart, azaz január 6-tól húsvétvasárnap előtti 47. napig, hamvazószerda előttig. Farsangvasárnaptól húshagyókeddig több országban is karnevállal ünnepelnek, vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik ezt az időszakot. Télbúcsúztató jellegéről, a tél elűzéséről szól Magyarországon a mohácsi busójárás, külföldön ugyanekkor rendezik meg a velencei- és a riói karnevált. Farsangvasárnap A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Farsanghétfő Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. Vidám farsangi köszöntők nőknek. Ezen a napon általában szalmabábút vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Szóljon zene síppal, dobbal, Fusson a tél vándorbottal! Jöjjön tavasz hívó szóra, Házunk előtt nyíljon rózsa! Aki itt van, mind erre vár, Kezdődjék már a karnevál! Mentovics Éva: Vígság legyen! Farsang van most, ne feledd el. Maskarádat fürgén vedd fel! Szól a duda, szedd a lábad, perdülj, fordulj, fürgén járjad! Libbenjen a pörgős szoknya, a nadrág is vígan ropja! Dobbanjon a bundás bakancs, vígság legyen, ez a parancs! Kerék Imre: Farsang Arcod rejtsed álarc mögé, öltsél cifra maskarát, szökjünk, tomboljunk. Itt a farsang, pörögjenek citerák! Sült malacka vicsorít ránk fehér gyöngysor a foga, Együnk-igyunk, dorbézoljunk, nyekeregjen a duda! Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon nyírfakéreg bocskorunk! Vidám Farsangi Köszöntők. Három napig tart a vígság majd a böjtben alhatunk. Galambos Bernadett: Farsang Farsangoljunk, gyerekek, gyorsan, gyorsan keljetek! Ugorjatok ki az ágyból, víg maskarát vegyetek! Táncoljunk és mulassunk, böjtig meg sem nyughassunk! Űzzük el a hideget, táncoljuk el a telet! Farsangi kikiáltó Figyelem, figyelem!
Sarkady Sándor: Farsang Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Járják a bolondját: Dínomdánom, vigalom – Nincs a táncra tilalom! Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot: Takarodjon el a tél – Örvendezzem aki él. Köszöntő Most jövök én! Bum-bum-bum! Mélyen tisztelt publikum! Vidámság az én nevem, Kacagás a kenyerem. Félre bánat, félre bú, Bolond, aki szomorú. Vidám farsangi köszöntők férfiaknak. Ne legyen ma semmi más, Csak a vidám kacagás. Húzd rá cigány, ne álldogálj Mulassunk hát az angyalát. A papáknak, a mamáknak, Testvéreknek, nagymamáknak Táncra álljon a két lába Ne fájjon a reumája. Fiúk-lányok: rop-rop-rop, Kezdjük el már a táncot Jó mulatást kívánok! Beharangozó Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik! Az új farsang beköszöntött, Vígan lakjuk a vízöntőt, Dalra, táncra, maskarára Legyél készen hamarjában. Kiszabták a farsang hosszát, Hamvazóra látod rosszát. Mulassunk hát húshagyóig, Míg farsangunk ki nem űzik! Farsangoló Elegünk van már a télből, Hóból, fagyból, hideg szélből, Jöttünk vígan maskarában, Tél bosszantó maszkabálba.
Eladó lakások Bosnyák tér - Miserend Gyónás Shaolin templom Alap sorrend szerint Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő Alapterület szerint növekvő Alapterület szerint csökkenő Szobák szerint növekvő Szobák szerint csökkenő Négyzetméterár szerint növekvő Négyzetméterár szerint csökkenő PLÉBÁNIÁNK PAPJAI Plébánosunk: BÁRÁNY BÉLA Született Varsányban, 1955. január 8., szentelték Mátraverebély-Szentkúton, 1980. június 15. VI. éves a Központi Szemináriumban 1980-81, káplán Nyergesújfalun 1981-83, Nagymaroson 1983-89, Bp. -Zuglóban 1989-2005. Helyettes plébános ugyanott 2005-2008. Plébános Bp. -Zuglóban 2008-tól. A fõegyházmegye hitoktatási felügyelõje 2005. Szentlélek Plébánia – Hermina mezői plébánia Kassai tér. augusztus 1-tõl. Papi jelmondata: "Neki növekednie kell, nekem kisebbednem! " (Jn 3, 30) Elérhetõségei: Telefon: 468-2588 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Káplánunk: LAK GÁBOR Született Budapesten, 1980. február 19., szentelték Esztergomban 2007. június 16-án.
Ez eredetileg apácazárda volt, ma a Hittudományi Főiskola használja. A templom belseje A torony alatt belépve 16-17. századi szenteltvíztartó található. A főoltár 18. századi, rajta a négy evangélista szobra, felette Fonyó Sándor plébános címere. Bosnyák tri templom miserend 3. A mellékhajókban barokk mellékoltárok találhatók: északon Tolentinói Szent Miklós, délen Szent József képével. A templom padlózatában 8 sírkő és kripta található. [8] Miserend A templomban nincs rendszeres mise, csupán búcsúnapján, november elsején tartanak szentmisét. Minden csütörtökön vesperás van a templomban. Az 1628-as pestis következtében a katolikusok annyira megfogyatkoztak, hogy innentől kezdve csak unitárius istentiszteletet tartottak. 1664-től újra katolikus templom, majd 1687-től 1704-ig, rövid időn keresztül jezsuita kézen is volt. [4] A török hódoltság után A törökök kiűzését követően, a 18. század, Radanay Mátyás püspöksége alatt ideiglenesen püspöki székhely rangot kapott a székesegyház felújítása miatt, aki egyben az unitáriusok erőszakos térítését is megkezdte.
[7] 1935 -ben karmelita kolostort építettek az északi oldalához, mellyel közös fala is van. Ez eredetileg apácazárda volt, ma a Hittudományi Főiskola használja. A templom belseje A torony alatt belépve 16-17. századi szenteltvíztartó található. A főoltár 18. századi, rajta a négy evangélista szobra, felette Fonyó Sándor plébános címere. A mellékhajókban barokk mellékoltárok találhatók: északon Tolentinói Szent Miklós, délen Szent József képével. A templom padlózatában 8 sírkő és kripta található. [8] Miserend A templomban nincs rendszeres mise, csupán búcsúnapján, november elsején tartanak szentmisét. Minden csütörtökön vesperás van a templomban. 27 page – Bosnyák téri templom miserend. 00 ÉNEKES SZENTMISE (Előesti szentmise, vasárnapi szentmise) IDŐSZAKI ÁJTATOSSÁGOK MÁJUS Hétfőtől péntekig 17. ) Az 1628-as pestis következtében a katolikusok annyira megfogyatkoztak, hogy innentől kezdve csak unitárius istentiszteletet tartottak. 1664-től újra katolikus templom, majd 1687-től 1704-ig, rövid időn keresztül jezsuita kézen is volt.