Nádasdy Ádám: Az ikes igék értelme Ikes igk helyes használata restaurant 3. fejezet A számítógép használata A fejezet a kisegítő lehetőségeket és a számítógép utazás közbeni szállításával kapcsolatos tudnivalókat ismerteti. Ez a fejezet a következő témakörökből áll: • "Kisegítő lehetőségek és a számítógép kényelmes használata" oldalszám: 51 • "Utazás a számítógéppel" oldalszám: 53 Kisegítő lehetőségek és a számítógép kényelmes használata A notebookkal számos helyen végezhető munka, ezért fontos, hogy mindig ügyeljen a helyes testtartásra, a megfelelő megvilágításra és ülőhelyzetre. Ha ezeket az alapvető elgondolásokat szem előtt tartja, javíthatja termelékenységét és munkáját is kényelmesebben végezheti. A Lenovo fontosnak tartja, hogy a lehető legfrissebb információkkal és a legújabb technológiai újításokkal álljon fogyatékos ügyfelei rendelkezésére. A kisegítő lehetőségekkel foglalkozó rész bővebben ismerteti az ezen a területen tett erőfeszítéseinket. A számítógép-használat ergonómiai alapelvei A virtuális irodában dolgozva hozzá kell szoknia a környezet gyors változásaihoz.
(De már ott sem minden ikes igénél: a mvelt nyelvben sincs *én elbújom elle, *én elválom a férjemtl, *én hazugnak tnöm a szemedben, *én nem folyom bele a munkába. ) Amikor tehát a hagyománytisztel laikus azt kívánja, hogy "rizzük az ikes igéket", akkor ezt reálisan csak egy dologra értheti: hogy a szököm/szökök, ugrom/ugrok, eszem/eszek közül az elst válasszuk. Összegezve: maga az -ik rag szilárdan és termékenyen él (ebben az értelemben az ikes igék száma nem csökken, st még n is), de az ikes paradigma (tehát az ikes igék többi alakja) lassan egybemosódik az iktelenekkel. Az üres formai kategóriák persze minden nyelvben eleinte valamilyen tartalmat fejeztek ki, csak ez feledésbe merült, összeomlott, a kategória tartalom nélkül maradt, s a nyelv értelmetlen örökségként hurcolja magával, mint a biológia a férfiak mellbimbóját. A magyar ikes igék kategóriája - ez még ma is kivehet - azt jelezhette, hogy az ige nem cselekvést, hanem inkább történést fejez ki. Rudi tör magának egy darabot (cselekvés), de A pohár könnyen törik (történés).
Az -ik szilárdan tartja magát. St, új ikes igék születnek: netezik "használja az internetet", parázik "fél", stb. Ami valóban eltnben van, az az ikes ragozás többi alakja, szakszóval az ikes paradigma. (Ez a paradigma eleve is igen részleges volt, mert az ikesség csak az alanyi ragozásban, csak a jelenidben, és csak az egyesszámban tud mutatkozni. ) Lássuk a szökik ige régi ragozását: én%szököm, te? szököl, szökik; feltételes: én? szökném, [te szöknél], ? szöknék; felszólító: én? szökjem, [te szökj(él)], ? szökjék. A? jelek elavultak, az él nyelvhasználatból kikoptak. A [.. ]-ben lévknél éppen az ikes ragozás vált általánossá: ezek tehát élnek, de nem tekinthetk már ikesnek, mert minden ige így ragozódik. Az egyetlen igazi ingadozás ma a% jel alaknál mutatkozik: én szököm kontra én szökök. A magas kultúra hagyományrz jellegébl következik, hogy itt az ikes -m érzdik elegánsabbnak, mveltebbnek. (zérus) ragot kapnak, pl. esz-ik (de tesz-? ), máll-ik (de száll-? ), hisztiz-ik (de cikiz-?
De viszont például rakodik se nem mediális, se nem visszaható. Valakivel valami történik. Maga az ige objektív vagy szubjektív mivoltja azt szabja meg, hogy az alany a cselekvést aktívan végzi-e, vagy az passzívan történik vele. Ez igazából indoeurópai szemlélet, mert a magyarban kicsit más az elhatárolás: aszerint, hogy az alany a cselekvést magától, tehát külső behatás nélkül végzi, vagy pedig egy külső tárgyra gyakorol vele hatást, célszerűbb szubjektív illetve objektív igékről beszélni. Vegyük például az előbbi lát ige objektív párját: A legtöbbször az igenemet már a tővégi képzőről is meg lehet állapítani: Például a tanul- / tanít -hoz hasonló párok első tagja mindig szubjektív, s ezért mediális, míg a második objektív, tehát aktív. Az alanyi és tárgyas ragozás Valaki pont ezt csinálja. A tárgyas vagyis objektív ragozás magát a tárgyat helyezi előtérbe az alannyal szemben. Ezért is nevezik néha helytelenül határozott ragozásnak, pedig az alanyi ragozásban is találkozhatunk határozott tárggyal.
§-ai tartalmaznak-e a konkrét terméknél vagy szolgáltatásnál tételes levonási tilalmat. Ha igen, akkor hiába szolgál a beszerzés alapvetően adólevonásra jogosító tevékenységet, az adó mégsem lesz levonható. A tételes levonási tilalmak rendszere úgy épül fel, hogy az Áfa törvény a 124. §-ában megnevezi azokat a termék-, illetve szolgáltatásköröket, amelyek kapcsán adólevonás nem gyakorolható. Azonban általában e tételes levonási tilalmak nem abszolút jellegűek, mivel a 125. § egyes - az Áfa törvény 124. Áfa törvény 85 §. §-ában levonási tilalommal sújtott termékek, szolgáltatások esetében - bizonyos felhasználási módoknál (például továbbértékesítési cél stb., részletesen lásd az alábbi pontokban) az adólevonást mégis megengedi. Az általános forgalmi adó rendszerében az ingatlanoknál adólevonási oldalról annak van kiemelt jelentősége, hogy az adott ingatlan lakóingatlannak vagy egyéb ingatlannak minősül-e. Az Áfa törvény tételes levonási tilalmat kizárólag a lakóingatlanokkal összefüggésben tartalmaz, az egyéb ingatlanokra vonatkozóan nem.
Mit lehet tenni, hogy ezt a nyilvánvaló anomáliát megszüntessük?! Éjszakákat tűnődtem végig ezen, mert én belátom, hogy az adó nem lehet csupán néhány túlterhelt vagy legalábbis terhelt kormánytisztviselő gondja, hanem az egész társadalomra kell hogy vonatkozzék. Először arra gondoltam, hogy az infláció arányában pótadót kellene kivetni, ennek megvolna az az előnye, hogy a kormány így talán bevallaná végre a pénzromlás valódi mértékét, hátránya viszont, hogy tovább duzzasztaná az amúgy is elburjánzó bürokráciát. Végül sikerült megtalálnom az egyedül üdvözítő megoldást, melyet most szíves tudomására hozok. A lényeg: az adót nem utólag kellene kivetni, hanem előre! Vegyük példának a már említett Kovács Jánost az elkövetkező 1993-as évben. Legkésőbb január elsején nulla óráig be kellene vallania, hogy az adott év december 31-ig mennyit fog keresni – és ezzel egyidejűleg be is fizetné az ennek megfelelő adót. Megugrik a nemteljesítő hitelek száma - készülnek a követeléskezelők. A várható jövedelem szándékos alábecsülését kemény szigorral kellene sújtani, a bírság összege elérhetné az elhallgatott bevétel négyszeresét.
Tevékenységéért Ön nap mint nap megkapja az elismerést, tanúsíthatom, hogy számtalan ember emlegeti a nevét. Bocsásson meg, ha én mégis arra a kijelentésre vetemedek, hogy Ön nem szolgált rá a hírnévre. Pénzügyminiszter és törvényhozó létére olyan alapvető hibát követett el, melyért még egy állami iskolába járó kisdiák is szégyellhetné magát, nem is szólva a jóval színvonalasabb egyházi tanintézetek növendékeiről. Merem remélni, hogy sikerült felkeltenem az érdeklődését, rá is fogok térni a lényegre, de az ügy jobb megértése érdekében haladjunk csak sorjában. Vegyük példának Kovács János átlagos és becsületes magyar adóalanyt. Áfa törvény 88.3. Tételezzük fel, hogy 1991-ben jó éve volt, kerek egymillió forintot keresett. Tételekre lebontva: sikerült jutányosan eladnia nagybátyja hulláját, és hivatalában is eredményesen ténykedett; számos magyar üzemet és vállalatot passzolt át külföldi érdekeltségeknek, tevékenysége elismeréséül jelentős összegű hazaárulási pótlékot kapott. Elképzelhető, hogy Ön a felsorolt jövedelmi forrásokat nem tartja tipikusnak, nem vitatom fenntartásainak jogos voltát.
Mi történik, ha az öt év elteltével nem jelent be változást valaki, az jelent-e újabb öt éves elkötelezettséget az adóköteles körben maradás mellett? Az Áfa tv. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aki élt a 88. § (1) bekezdésben említett választási jogával, az attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az 5 év elteltével viszont már bármely következő évre vonatkozóan eltérhet, ha arra irányuló szándékát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art. Az ingatlanok áfa szabályai. ) változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint (vagyis a tárgyévet megelőző év végéig) bejelenti. Amennyiben tehát az adóalany például a 2007. évben bejelentett, 2008-tól kezdődő időszakra vonatkozó választása évét követő 5 év elteltével (2012. december 31-éig) eltérésre irányuló bejelentést nem tesz, az nem jelent újabb ötéves kötöttséget az adóköteles körben maradásra, hanem akár már 2014-től lehetősége van az adóköteles körből kilépni. Az adómentességre visszatérést követő esetleges újabb adókötelezettség választása esetén viszont – immár az újbóli választás miatt – ismét fennáll az 5 éves kötöttség.